Bormarketingre mintegy 600 millió forint áll rendelkezésre az idén
Ismertetése szerint a bormarketingre fordítható összeg forrása, a forgalomba hozatali járulék ez évben megszûnik, ez a termelõknek könnyebbséget jelent. A bormarketing-feladatok ellátása a továbbiakban „az általános adóbevételekbõl” megoldható lesz – vélekedett az igazgató.
Simon Péter szólt arról is, hogy az agrármarketing a Magyar Turizmus Zrt.-hez kerül. Az integráció az év folyamán megtörténik. Ezzel kapcsolatban az a kormányzati cél, hogy a változás zökkenõmentes legyen, az ügyfelek, a pályázók és a fogyasztók észre se vegyék – jegyezte meg.
Az idei pályázatokról elmondta: újdonság lesz, hogy külföldi bormarketing-tevékenységre is elkülönítenek támogatási forrást. Ami a külföldi kiállításokat illeti: ez évben ismét lesz magyar nemzeti stand a londoni szakkiállításon, és megjelennek a magyar borok a düsseldorfi szakkiállításon.
Kunszeri Miklós, a Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal borászati fõfelügyelõje elõadásában egyebek között arról szólt, hogy tavaly november végéig 2.428 bormintát ellenõriztek, s 58-nál állapították meg, hogy a termékleírásnak nem felel meg. Ez azt jelenti, hogy mesterséges színezéket tartalmaz, vagy túljavított, esetenként répacukorral édesített, tehát nem az eredetvédelmi rendeletnek megfelelõen készült. Megjegyezte, hogy nem az olcsó kategóriába sorolt borok problémásak e tekintetben, hanem a közép és a felsõ kategóriásak. A külföldi hordós boroknál íz-, illetve illathibák fordulnak elõ, a palackos borok pedig egyre csökkenõ mennyiségben érkeznek a magyar piacra az igények visszaesése miatt.
A szakember elmondta: elõfordul az is, hogy belföldi fiktív vevõnek értékesítik tovább a bort. Éppen múlt héten derült fény arra, hogy 1 millió liter bor nem érkezett meg arra a helyre, amit a dokumentumokban rögzítettek.