Kiemelt figyelem és több forrás jut a Tokaji Borvidékre
Kiemelt fejlesztési térséggé nyilvánította a 27 települést magában foglaló Tokaji Borvidéket a kormány. Az erre vonatkozó országgyûlési határozati javaslat elõkészítését a kabinet az ügyben illetékes minisztériumok feladatául szabta. A döntés, amelynek nyomán az állami források elosztásánál a Tokaj-hegyalja régióból beérkezõ pályázatokat súlyozottan veszik majd figyelembe a támogatások odaítélése során, fontos lépés az ezzel egyidejûleg elfogadott BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program elindításához.
A program a nemzetközi szinten is kiemelkedõ adottságokkal rendelkezõ borvidék komplex gazdasági térségként történõ felemelését tûzte ki célul; sarokkövei a szõlészet és borászat, a gazdaság, az infrastruktúra, valamint a turizmus fejlesztése. A program révén mindenki nyer a Tokaji Borvidéken, hiszen az egyszerre járul hozzá a vállalkozási környezet javításához, a foglalkoztatási lehetõségek bõvüléséhez, a munkaképes korú lakosság elvándorlásának megállításához, valamint a tokaji bor régi hírnevének helyreállításához.
„A BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program a 2014-2020 közötti idõszakra jelöli ki a Tokaji Borvidék fejlõdési pályáját. A kormány a megvalósításra mintegy 33 milliárd forint hazai és európai uniós forrás átcsoportosítását hagyta jóvá, a késõbbiekben pedig további források bevonására is sor kerülhet a program sikere érdekében” – mondta Tombor András, a Tokaj Kereskedõház Zrt. felügyelõbizottságának elnöke.
Az összeg egy részét közvetlenül a borágazat fejlesztését célzó beruházásokra, más részét hosszú távú programokra fogják fordítani. A borágazat fejlesztésének elsõ számú célja, hogy a Tokaji Borvidéken valódi minõségi szõlõtermesztés nyerjen teret, a világszínvonalú bortermelés érdekében. A cél érdekében jelentõs forrásokat lehet majd felhasználni komplex szõlészeti és ültetvénymegújításra, a termelési feltételek gyökeres átalakítására.
A hosszú távú programok közül az egyik legfontosabb a Tokaji Életpályaprogram elindítása. Ennek célja a térség borásztársadalmának a megtartása, a magasan szakképzett minõségi munkaerõ kiáramlásának a megállítása, a negatív demográfiai folyamatok (elöregedés, elvándorlás) megfordítása. Ugyanakkor a tokaji életpályamodellhez kapcsolódóan, egy a borrégióra specializált közmunkaprogram keretében 500 alacsony végzettségû, vagy piacképes szaktudással nem rendelkezõ, hátrányos helyzetû, tartósan munkanélküli személyt is bekapcsolnának a szõlészeti tevékenységbe, átképzésükrõl is gondoskodva.
Ugyancsak a program része az újonnan felálló Tokaji Állami Földalap, amely a minõségi szõlõtermesztésre hajlandó, de tõkehiánnyal küszködõ gazdálkodókat – nagyarányú minõségi csere keretében – jó minõségû szõlõparcellákhoz fogja juttatni. Ennek kapcsán, együttmûködésben a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsával, már folyamatban van egy átfogó felmérés. Mindennek eredményeképpen a Tokaji Borvidéken a szõlõtermesztésbe ténylegesen bevont területek nagysága az évtized végére 5500-ról 7500 hektárra nõhet, és az ágazat a jelenlegi 5-6000 ember helyett 7-8000 fõ számára biztosíthat megélhetést.
A nevesített beruházási célok között számos, a turizmus és az infrastruktúra fejlesztését célzó, illetve energetikai projektet is elõirányoztak. Így a BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program céljai közé tartozik a borvidéken átmenõ nehéz tehergépjármû-forgalom korlátozása, valamint a borvidéki dûlõúthálózat átfogó korszerûsítése. Már az idegenforgalmi fejlesztések közé tartozik a teljes térséget behálózó kerékpárút-hálózat, valamint lovastúra útvonal-hálózat megtervezése, továbbá a borvidék egyes veszélyeztetett pincesorainak rekonstrukciója. A helyi gazdaság fejlesztése érdekében pedig „Tokaj Hegyalja” néven helyi pénzt és védjegyrendszert vezetnek be. Emellett jelentõs támogatás jut majd termálkutak fúrására és geotermikus fûtési rendszerek építésére is.
Közvetlenül a borszektorhoz kapcsolódva forrásokat különítenek el a kisebb vállalkozások számára a közösségi infrastruktúra megteremtésére is. Ez a kisbirtokosokat segítené közös fejlesztési elképzeléseik, például mobil palackozóüzemek megvalósításában.
„A Tokaji márkanév és a tokaji borok piaci pozíciójának felemeléséhez valódi minõségi megújulásra van szüksége a Tokaji Borvidéknek. Ezt felismerve a Tokaj Kereskedõház Zrt. az elsõ pillanattól kezdve az elsõ számú kezdeményezõje és támogatója a BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program megvalósításának” – fogalmazott Tombor András. Ennek megfelelõen folytatódnak majd a 2013-ban elindított fejlesztések a Tokaj Kereskedõház Zrt.-nél is, amelynek a térség legnagyobb – 100 százalékos állami tulajdonban lévõ – szõlõfelvásárlójaként és borászataként kulcsszerep jut a minõségi bortermelés feltételeinek megteremtésében a Tokaji Borvidéken.
A társaságnál már a 2013-as szüretet követõen is sikerült a korábbinál jobb feltételek mellett feldolgozni a leszedett szõlõt. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt. 1,5 milliárd forintos tõkeemelését követõen tavaly októberben megkezdõdött egy új, közel 60 ezer hektoliteres, hûthetõ tartálypark és borászati csarnok építése. Ez, egy további 1,5 milliárdos megvalósult tõkeemelés után az idei elsõ félév végére készül el. A beruházások az idén egy új palackozóüzem, illetve készáruraktár építésével folytatódhatnak a Tokaj Kereskedõház Zrt.-nél.
„A tokaji minõségi forradalom keretében kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a szõlõtermesztés területén is valódi minõségi fordulat történjen” – hangsúlyozta Tombor András. A Tokaj Kereskedõház felügyelõbizottsági elnöke szerint ezt a célt szolgálta, hogy a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa tavaly õsszel – a társaság törekvéseivel szoros összhangban – jelentõsen szigorította a tokaji aszúk termékleírását. Emellett a Tokaj Kereskedõház Zrt. nemzetközi hírû szakemberek bevonásával létrehozott egy munkacsoportot, amely felméri a vele szerzõdésben álló kistermelõk ültetvényeinek termõhelyi potenciálját. Meghatározza, hogy adott ültetvénynek milyen a fekvése, talaja, a vízháztartása, a mikroklímája, azaz hogy milyen termésre képes. A munkát pedig nemcsak a Tokaj Kereskedõház saját parcelláin, s a vele szerzõdésben álló termelõk ültetvényein, hanem a Tokaji Borvidék szõlõtermesztésbe bevonható, illetve eredetvédett bor készítésére alkalmas teljes 11 ezer hektáros területén el kívánják végezni, ugyancsak szoros együttmûködésben a hegyközséggel.
Mindemellett a BOR-VIDÉK Tokaj Hegyalja Nemzeti Program keretében jelentõs összegeket különítenek el a Tokaji márka építésére és külföldön történõ megjelentetésére is, ennek koordinálását szintén a Tokaj Kereskedõház Zrt. fogja ellátni.
„Mindenki számára jó hír, hogy a kormány felismerte a Tokaji Borvidék megújulásának szükségességét, s hajlandó jelentõs anyagi támogatást biztosítani az ezt szolgáló programra. Ennek természetesen feltétele volt, hogy – a Tokaj Kereskedõház Zrt. aktív közremûködésével – sikerüljön kialakítani a kijelölt célok megvalósításához szükséges világos struktúrát és szabályrendszereket. A térség mostanra felkészült a források fogadására és hatékony felhasználására” – fejtette ki Tombor András.