Jobban nyomon lehet majd követni a borokat

Hipotézist állítottak fel

Mészáros Kálmán, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) igazgatója pedig arról számolt be az albizottság ülésén, hogy a csaknem 50 ezer hektoliter zárolt olasz bor csak akkor kerülhet forgalomba, ha az olasz hatóság dokumentálni tudja eredetének nyomonkövetését.

Font Sándor, az albizottság elnöke elmondta, hogy az olasz termelõtõl 23-27 eurócentért vásárolják fel a borászatok a szõlõ kilogrammját és az ebbõl készült bor literjét ugyanennyiért exportálják, jóllehet egy kilogramm szõlõbõl legfeljebb 0,75 liter bor készülhet. Közölte, a helyzet nyitja az, hogy az exportra – így Magyarországra is – kerülõ olasz bor 9 alkoholfokos, amit 14,5 mustfokú szõlõbõl lehet elõállítani. Miután az olasz szõlõk ennél jóval édesebbre érnek, így magasabb lesz a belõlük készült bor alkoholfoka is – fejtette ki és hozzátette, a 9 alkoholfokos bor tehát higított termék.

Miután a víz kimutatható a borban, az elnök egy hipotézist állított fel a hígításra. Az ilyen bort exportáló olasz borászatok sûrítményt és üdítõitalt is elõállítanak, vélelmezhetõ, hogy a sûrítmény készítése után visszamaradó vízzel hígítják a bort.

Máris hiány van a piacon vörösborból

Gál Péter elmondta, hogy augusztus elején itt jártak az olasz hatóságok képviselõi, és akkor derült ki, hogy náluk nem megoldott a nyomonkövetés a szõlõ felvásárlásától a bor exportálásáig. Sümegi Zsombor, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa megbízott fõtitkára arról számolt be, hogy tavaly július végéig 287 ezer hektoliter olasz bort importáltak az országba, az idén a mennyiség – ugyanebben az idõszakban – viszont 157 ezer hektoliterre esett vissza. Ennek pedig az az oka, hogy Magyarországon kitört az olasz bor körüli botrány – fejtette ki.

A 157 ezer hektoliterbõl a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 48 ezer hektolitert zárolt, a többire ugyanis már korábban forgalomba hozatali engedélyt adott. Az ülésen ezt követõen azon vitáztak a részvevõk, hogy az import visszaesése elõnyösebb helyzetbe hozza-e a magyar termelõket – miután vörös borból máris hiány van a piacon – és ez növeli-e a szõlõ felvásárlási árát.

Abban egyetértettek, hogy amíg a bor eladási ára nem emelkedik, addig a szõlõt sem vásárolják fel drágábban a borászatok. Felvetõdött az is, hogy a szõlõtermelõk képtelenek egységesen fellépni, így a kereskedõk határozzák meg az árat és egyenként tárgyalnak a termelõkkel.

Nem egyszerû az ekáer-számmal

Az albizottság második napirendi pontként azt tárgyalta, hogy milyen nehézséget okoz a szõlõtermelõknek az ekáer-számnak (elektronikus közútiáruforgalom-ellenõrzõ rendszer) a szállításhoz történõ megkérése. Vadas Beatrix, a Nemzetgazdasági Minisztérium fõosztályvezetõje beszámolt arról, hogy napokon belül megjelenik az a jogszabály-módosítás, amely kiveszi a kockázatos termékek körébõl a szõlõt. Ekkortól a kisebb szállító jármûvekre már nem kell ekáer-számot kérni, illetve ha a vevõ szállítja a szõlõt, akkor sem kell számot kérni.

A hegyközségek képviselõje elmondta, hogy amikor megtelik a jármû szõlõvel, nem biztos, hogy mûködik a tábla szélén a mobil internet – vagy a rendszerben lesz gond – és mire megkapja a szállító az ekáer-számot, erjedni kezd a szõlõ, amit a felvásárló nem vesz át. Mihics Henrik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyõr századosa elmondta, 15 napig érvényes az ekáer-szám, azt meg lehet kérni a szüret elõtti napon is.

Forrás:
Tõzsdefórum
http://www.tozsdeforum.hu