Idén huszonnégy szõlõsgazda borossátra áll a Tagore sétányon két héten át

A jelenlegi rendezvényt 1992-ben indítottuk útjára, azért, hogy visszaadjuk a füredi bor presztizsét. Akkor öt bortermelõ vett részt rajta, most a körülmények miatt huszonnégyben kelett maximalizálnunk a jelentkezõket – fogalmaz Koczor Kálmán, a rendezvény egyik alapítója.

A Balatonfüred-Szõlõsi Hegyközség hegybírója elmondta, a nevezéseket az alapító gazdák készítette, több szempontot figyelembe vevõ pontozási rendszer alapján bírálják el. Alapkívánalom, hogy a rendezvényre csak a város borversenyén részt vett borokkal lehet nevezni, illetve hogy a szõlõsgazdák tagjai legyenek a helyi hegyközségnek.

A kulturális rendezvényekkel, kézmûves és kirakodóvásárral egybekötött eseményen a Balatonfüred-Csopaki Borvidék kizárólag saját készítésû borait kínálják majd standjaikon a termelõk, az ígéret szerint átlagos vendéglátó-ipari árakon. – Állíthatom, idén is jó minõségû borokat fogyaszthatnak az idelátogatók. Húsz-huszonöt fajta szõlõbõl elõállított, gazdánként minimum hat-nyolc féle bort kóstolhatnak meg – tudtuk meg a hegybírótól, aki maga is sátrat állít majd a rendezvényen. Koczor Kálmán elmondta, a rendezvény nívóját maguk a résztvevõk, illetve a szervezõ önkormányzat is igyekszik megõrizni. A borheteken csak komoly tradícióval, szakmai elkötelezettséggel és fejlett technikai felszereléssel rendelkezõk mutatják be nedûiket.

Kétmillió forintos beruházást követel minden termelõtõl ezt a két hét. Átlagosan 1500 liter bor fogy sátranként, elsõsorban az olaszrizling, a muskotály és a félédes vörösborok közkedveltek – véli az alapító, aki reméli, idén is a korábbiakhoz hasonlóan több tízezer vendég látogatja majd meg a sátrakat.

Rendszeresen júniusban szervezik meg a városi borversenyt, melyen a legmagasabb pontszámot elért elõzõ évi évjáratú bor termelõje nyeri Az év szõlõsgazdája megtisztelõ címet.

Tizenkét évvel ezelõtt vándordíjat is készítettek a legjobb szõlõsgazdáknak, s már akkor elhatározták, hogy aki háromszor elnyeri, az megkapja, s új vándordíjat készíttetnek. Figula Mihálynak sikerült már egyszer végleg hazavinnie a díjat. A kitûnõ borász 2000-ben országosan is elnyerte Az év borásza megtisztelõ címet. Már a fia, Ifj. Figula Mihály sem áll távol ettõl az elismeréstõl, mert egymás után kétszer, tavaly és az idén is a legjobbnak ítélt bort küldte versenybe. Rajtuk kívül még Koczor Katalin vihette haza kétszer a díjat.

A tucatnyi év alatt még olyan neves borászok kapták meg az elismerést, mint dr. Vajai József, Söptei Géza, Punk Ferenc, akik egyébként is évek óta bemutatkoznak a borheteken. Az év szõlõsgazdája természetes, hogy kitelepülhet, akkor is, ha nem tudják az összes jelentkezõnek megadni az engedélyt. Elõnyt élveznek azok a borászatok, melyek a városi borverseny arany- avgy ezüstérmet szereztek.

A móló felõl az elsõ számú sátor az év szõlõsgazdájáé. A megnyitón az õ borát kóstoltatják meg a vendégekkel. Magyarországon még ennek nincsenek régi hagyományai, de a város hírnevének is kedvezne, ha a borokon feltüntetnék, hoy termelõje már elérte ezt a rangos elismerést.

A borhetek ugyanis az az egyik legfontosabb céljuk, hogy a helyben termelt kitûnõ borokat ismertessék meg a vendégekkel, hiszen Balatonfüred a szõlõ és a bor nemzetközi városa, s ez jó, ha abban is megtestesül, hogy a borheteken helyi termelésû különlegességeket kóstoltatnak. Egyre többen osztják be úgy a szabadságukat, hogy a borheteken Balatonfüreden idõzzenek néhány napot.

Rendszeresen avatnak borlovagokat

Ebben az évben ünnepelte alapításának huszadik évfordulóját a Balatonvin Csopak Borlovagrend, melyet az országban harmadikként szerveztek meg. A rend nagymestere, Gubicza Ferenc emlékezete szerint borászok, gasztronómusok és idegenforgalmi szakemberek határozták el, hogy népszerûsítik a balatonfüred-csopaki történelmi borvidék borait. Akkoriban a marketing fontosságát annyira még nem ismerték fel, mint mostanság, hittek az õsi mondásban, hogy a jó bornak nem kell cégér, melyet már régen megcáfolt az élet.A lovagrend tagjai díszes ruhában jelennek meg a borheteken is. A fürediekét sokan a legszebbnek tartják, régi környékbeli díszítõmûvészeti hagyományokat elevenítenek fel a ruhájukon. A kóstolópoharuk pedig a korábbi hegyközség pecsétjének lenyomatát mintázza. Avatási ceremóniát is kidolgoztak. A ceremóniamester elmondja a történetet, mely az avatás gerincét adja. Felmutatja a nagyméretû kupát, melyet ha valaki egyszerre képes kiinni, automatikusan felvételt nyer a rendbe. Eddig még nem akadt vállalkozó, aki megpróbálta volna fenékig inni a három és fél literes kupát. Az ünnepi alkalmakkor neves borászokat, közéleti személyiségeket, politikusokat avatnak fel. S nekik fel kell ismerniük a szõlõmûvelés, borkészítés egy-egy hagyományos szerszámát és ki kell inniuk egy kupa olaszrizlinget. Az olaszrizling a borrend zászlósbora, ez a fajta foglalja el a legnagyobb területeket az ültetvényeken, és az utóbbi évek bizonyították, hogy rendkívül változatos borokat lehet készíteni belõle, a megszokott fanyar, tüzes nedükön kívül, jó évjáratokban, kései szüretelésbõl származó fürtökbõl desszertborokat is érlelnek. A nagymester elmondta még, hogy mintegy százötven tagjuk van, akik mind megfogadták, hogy nem lépnek vissza a vízivók táborába, amíg a borvidék lankáin a szõlõt érlelnek. Ugyanakkor a kulturált borfogyasztás terjesztése a céljuk, a aki nem tartja be a rend szabályait, azt ki is zárhatják a soraikból. Az avatási ceremónia fényét emeli az, hogy a borrendnek saját himnusza van, melyet balatoni népzenei ihletésû motívumokból Balázs Árpád zeneszerzõ alkotott.

Forrás:
Csopak.hu
http://www.csopak.hu