Hogyan reformáljuk meg az európai borpiacot?

Az Európai Bizottság a túltermelés miatt szeretné megreformálni az európai borpiacot. Évente félmilliárd eurót költenek az EU-ban a felesleges borkészletek megsemmisítésére, tárolására és lepárlására. A bizottság szerint az Unió évi 1,3 milliárd eurós borpiaci támogatását értelmesebben is fel lehetne használni. Ezenkívül a tengerentúli borok egyre erõsebb konkurenciája miatt is versenyképesebbé kell tenni az európai borokat. Javaslatuk szerint egyszerûbb címkézést kellene bevezetni, az olcsóbb boroknál például földrajzi eredet nélkül is meg lehetne jelölni a bor fajtáját.

A bizottság szerint meglévõ 3,4 millió hektár szõlõbõl 400 ezer hektárt be kell szántani öt éven belül.

Kétlépcsõs reform

A kivágással kapcsolatos bizottsági javaslatok „európai áldozatot” jelentenek, amelyek az egyre növekvõ globalizáció mellett nem fognak hozzájárulni a közösségi piac egyensúlyának helyreállításához – szögezi le ezzel szemben az európai parlamenti jelentéstervezet, melyet Katerina Batzeli görög szocialista jegyez.

A dokumentum szerint a Bizottság megközelítése bizonytalanságot idéz elõ, mivel olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyeket vagy lehetetlen végrehajtani, vagy a végrehajtásukra vonatkozóan említett objektív kritériumok sokkal inkább olyan megoldásoknak engednek teret, amelyek a tagállamok és a Bizottság között létrejövõ kétoldalú megállapodások révén érhetõk el, nem pedig az egységes reformhoz szükséges átfogó, integrált és hatékony álláspontok elfogadásán keresztül.

A tervezet úgy véli: az „Újvilág” agresszív kereskedelmi politikájára alkalmazott határozatlan megközelítés helyett ésszerû, valós és fejlõdésorientált megközelítésre van szükség a borágazat közös piacszervezésének reformjával kapcsolatban.

Közösség és régiók

A reformnak erõsítenie kell a piac egyensúlyát szolgáló intézkedések, a strukturális intervenciók, valamint a borok címkézésére és osztályozására vonatkozó szabályok egységes jellegét, de tiszteletben kell tartania a nemzeti és regionális sajátságokat. A jelentéstervezet szerint a reformot két szakaszban kell végrehajtani. Az elsõ fázisban (2008-2011 között) a cél a piac kiegyensúlyozása, átszervezése és átláthatóságának fokozása, a termelõk és a borvidékek megerõsítése, fokozatosan elfogadott intézkedésekkel és az európai borágazatnak a piacok agresszívebb megnyitására való felkészítésével.

A második szakaszban (2012-2015 között) a közösségi politikák a nemzeti vagy regionális jellegû intézkedésekre tudnak összpontosítani. Törekedni kell arra is, hogy megõrizzék az olyan általános intézkedések tisztán közösségi jellegét, mint a címkézés, a borászati eljárások, a bor népszerûsítését szolgáló általános programok és az EU nemzetközi megállapodásaival kapcsolatos kérdések.

A Katerina Batzeli azt is javasolja, hogy a jelenlegi négy lepárlási intézkedést egyetlen kötelezõ erejû lepárlási intézkedéssé alakítsák, ami biztonsági hálóként mûködne, és a reform elsõ szakaszától kezdõdõen lehetõvé tenné a piac fokozatos átszervezését, ám környezetvédelmi és minõségi célkitûzéseket is szolgálna.

Korábban

Megosztja az EU-t a borreform kérdése 2006-07-20

Elfogadhatatlan Magyarországnak az EU borreformja 2006-07-18

Borreform az EU-ban 2006-06-22

Az uniós borreformról tanácskoztak Szekszárdon 2006-03-21

Európa borreform elõtt áll? 2006-01-14

Forrás:
Index
http://www.index.hu