Hírek a Varga Pincészettõl
Borháború – Beszélgetés a Bartók Rádión
Globalizáció: a borászatban is megjelenhet a McDonalds jelenség? Ha kíváncsi a válaszra, hallgassa meg Házi Hunor beszélgetését Varga Péterrel Olivier Torres Borháború címû könyvérõl a Bartók Rádión.
Ezernél kezdõdik a jó bor? – A válasz: nem!
Budavári Dóra cikkében Tompa Imre és Varga Péter véleményét ütközteti arról, hogy ezer forint alatt lehet-e tisztességes minõségû bort kapni.
Ezernél kezdõdik a jó bor?
2006. szeptember 29. Budavári Dóra
Tompa Imre borszakértõ szerint ezer forint a lélektani határ a magyar borvásálók körében, ennyi az a pénz, amelyet az átlagfogyasztó kiad egy üveg nedûért. A szakértõ szerint ez a határ a minõségben is kiütközik. A Varga pincészet vezetõje szerint azonban olcsóbban is ki lehet hozni egy palack minõségi bort.
„Az ezerforintos lélektani határ nagyjából az elmúlt 2-3 évben alakult ki – mondja Tompa Imre borszakértõ. Ennek több oka van. Az elsõ és legfontosabb a magyar piac árérzékenysége, hiszen hazánkban az átlagbérek meg sem közelítik az uniós átlagot, így míg kint inkább a minõség, nálunk jobbára az ár a fõ szempont a vásárlásnál”. A szakértõ szerint a magyar borkultúra korántsem olyan jó színvonalú, mint azt a hiedelem tartja, a világháborúk után megtorpant fejlõdés csak az utóbbi idõben éledt újjá.
Tompa Imre szerint az ezer forint minõségi határ is, hiszen minimum ennyibe kell kerülnie egy bornak, ha az minõségi termelés, feldolgozás, tárolás útján készül, nem is beszélve arról, hogy az árban már a palack, a dugó és a címke költsége is benne van, és erre kerül még rá az árrés. A piacra való bekerülés tehát a szakértõ szerint ezer forintnál billen át a minõségi oldalra, ez alatt egysíkú, hígabb, nagy hozammal készített és sokszor cukrozott a kínálat. Tompa Imre szerint ezer alatt találhatóak az alsó, ezer körül a minõségi középkategóriájú borok, de négyezerért már világszínvonalú borokat is kaphatunk.
Egyre keresettebb a minõség
„Megfigyelhetõ viszont a fogyasztók eltolódása a minõség felé” – utal a szakértõ a GfK felmérésére, miszerint 2005-ben három százalékkal több száraz bor fogyott, mint az elõzõ évben. Nõtt az édes borok keresettsége is egy százalékkal, de a piac felét még mindig a félédes borok uralják. Tompa Imre szerint a száraz borok felé tolódás azt mutatja, hogy a fogyasztók elkezdték megtanulni a bor szeretetét, és értékelni a száraz bor ízét és zamatát. Az ízlésfejlõdés része, hogy csökken a cukortartalom a borokban.
Az üzletekben gombamód szaporodó, diszkontáron, vagyis 2-300 forintért kapható borok a szakértõ szerint nem feltétlenül rossz minõségûek, csak a bennmaradt készleteken próbálnak túladni a kereskedõk. Tompa Imre szerint sajátos fejlemény az import borok – különösen a dél-amerikai borok – beáramlása a magyar piacra, amelyek közül a jó minõségûek is olcsóbban kaphatók, mint az azonos minõségû magyar borok. Köszönhetõ ez az alacsony szõlõáraknak, a jó klímának, az olcsó munkaerõnek, az alacsony elõállítási költségnek. A szakértõ szerint ez akár a fogyasztók átszokásához is vezethet, hiszen a magyar minõségi borok árai gyakran magasabbak a kelleténél, fõleg a csúcsborszférára jellemzõ a túlárazás.
A termelõ szerint ezer alatt is van jó bor
Varga Péter bortermelõ szerint jó bort csinálni nem kerül többe, mint rossz bort, és ezer forint alatt is jócskán találni minõséget. Szerinte a csoda a szõlõben teremtõdik meg, a borász feladata csupán az, hogy mindezt átmentse a borba. Ehhez természetesen kellenek borászati eszközök, de mivel adalékanyagokat nem használnak, a borászati költség kevésbé jelentõs.
„Ha egy kis fejszámolást végzünk – mondja – akkor kiderül, hogy egy kiló szõlõ termelési költsége körülbelül 40 és 80 forint között van, természetesen ez függ attól, mennyit termelünk hektáronként. Egy kiló szõlõbõl durván egy üveg bor állítható elõ, ehhez jön a termelési költség, ami palackozással együtt 20 forint körül van. A csomagolás ára 20 és 50 forint között változik, függõen attól, hogy visszaváltható vagy eldobó üvegrõl van-e szó. Ehhez járulnak a kereskedelmi költségek, – ecseteli tovább – mint a hirdetés, illetve a boltokba bekerülés költségei, mint a polcpénz a hipermarketek esetében. Ezek a költségek függetlenek az eladott mennyiségtõl. Jól látható tehát, hogy nagyobb mennyiség eladása esetén kevesebb kereskedelmi költség jut egy üveg borra, 500 ezer forint évi polcpénz esetén 100 ezer palack eladásával például 5 forint, 1000 palack esetén viszont 500. Ebbõl is látszik, hogy a titok a mennyiségben van, és ezer forint alatt is lehet jó bort csinálni.”
Nagyobb mennyiség, alacsonyabb ár
Természetesen a Varga Pincészet is árul kisebb szériás, különlegesebb termékeket. Az egyik ilyenbõl egy üveg 900 forint, és jóllehet aranyérmet kapott Badacsonyban, az utána következõ hasonló bor ára a piacon meghaladja az ezer forintot.
A bortermelõ szerint az átalakult piacot és a centralizálódó kereskedelmet a nagyobb pincészetek tudják igazán kiszolgálni, hiszen nagyobb mennyiség esetén le lehet szorítani az árakat. Németországban például a tavalyi évben eladott borok átlagára palackonként két euró volt, ami magyar pénzben nem haladja meg a 600 forintot. Varga Péter szerint a értékesítésben is van szegmens, ami a luxuscikkek kategóriájába sorolható, ezek árát tehát sokszor nem a termelési költségek, sokkal inkább a presztízs és a nagyobb marketingköltségek határozzák meg. „Ezért lehet, hogy az ár elszakad attól az árszinttõl, amit egy átlag magyar család megengedhet magának. És bár igaz, hogy az ezer alatti bor nem számít luxusnak, minõségi attól még lehet” – mondja.
Kevesen isznak bort, de azok sokat
A GfK felmérése a borivási szokásokról egyébként ellentmond a magyarokról kialakult képnek. Az adatok szerint a lakosság 41 százaléka soha nem fogyaszt bort, 29 százaléka pedig ritkábban, mint kéthetente. Tovább folytatódik viszont a lakosság borfogyasztásának növekedése, egy magyar háztartás 2004-ben átlagosan 20,1 liter bort fogyasztott, a tavalyi évben ez a szám már 21,1 literre nõtt.
Legyen naprakész és tájékozott: itt az RSS-hírcsatorna
Nem akar lemaradni az új hírekrõl, frissítésekrõl? Linkelje be a Varga Pincészet RSS-hírcsatornáját! Nem tudja, hogy hogyan és miképp? Olvasson tovább!
Mire is jó ez?
Az RSS-hírcsatorna segítségével anélkül értesülhet egy honlapon elhelyezett legújabb bejegyzésekrõl, hogy megnyitná. Ha mindig gyorsan képbe akar kerülni, de nincs ideje egyenként megnyitni a hírforrásként szolgáló weblapokat, használjon RSS-t; gyors, tömör és rugalmas. RSS-sel akár 1-2 perc alatt ártfuthatja kedvenc weboldalait, anélkül, hogy egyenként meglátogatná õket.
Varga Pincészet – Magyarország kedvenc borászata!