Hevesi fõiskolák küzdelme egy kutatóbázisért

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium tavaly nyáron jelentette be: megválik a kezelésében lévõ szõlészeti és borászati kutatóintézetektõl, s vagy privatizációs pályázaton értékesíti, vagy agrárképzéssel foglalkozó felsõfokú oktatási intézményeknek adja át azokat. Az egri szõlészeti és borászati kutatóintézet a város déli határában, az úgynevezett Kõlyuktetõn, egy negyvenhektáros területen található, génbankja csaknem kétszáz szõlõfajtát tartalmaz. Az intézet negyven dolgozójának többsége magasan képzett, több nyelven beszélõ kutató, akik számos magyar és nemzetközi szaktanácsadói, képzési programban részt vettek. A gyöngyösi fõiskola berkeiben továbbra is megmarad ez a tevékenyég, de emellett a szakképzésben és felsõfokú oktatásban részt vevõk számára gyakorlati helyként is szolgál.

– Az átadás egyik feltétele az volt, hogy az adott térségben mûködõ, agrár-felsõoktatási intézmény vegye át a kutatóintézetet, ezért a minisztérium minket választott – mondta Magda Sándor, a gyöngyösi Károly Róbert Fõiskola rektora, MSZP-s országgyûlési képviselõ. Hozzátette: a tervek szerint az észak-magyarországi régióban lévõ három borvidék – a bükki, az egri és a mátrai – számára is tudományos háttérként szolgál majd az általuk üzemeltett kutatási részleg, amelynek hivatalos átadására várhatóan március elsején kerül sor. Késõbb áttekintik, milyen szerkezetváltásra lesz szükség ahhoz, hogy a szakmunkásképzéstõl a mesterkurzusig biztosítani tudják a leendõ borászok gyakorlati oktatását ezen a helyen.

– A gyöngyösi fõiskola nem kíván egy új középiskolát indítani, hanem a mátrafüredi Vadas Jenõ Szakközépiskolával karöltve tervezzük az alapfokú képzést – mondta a rektor, akitõl megtudtuk: a borfajtáknak megfelelõen is kettéválasztják az oktatóbázisokat. E szerint a fehérbortermelés alapfogásait Gyöngyösön, míg a vörösét Egerben sajátíthatják majd el a diákok és a hallgatók. A terveik között szerepel, hogy jövõre megpályázzák a tarcali borászati kutatóintézet átvételét is, s így a tokaji borfajtákkal bõvülhetne a fõiskola tudományos tevékenysége. Ehhez azonban a tarcali intézetnél egyfajta profiltisztításra lesz szükség: ennek pincészetében jelenleg csaknem négy és fél milliárd forintnyi muzeális borkészletet tárolnak, ami nem tartozna az oktatási, képzési tevékenységhez. Magda Sándor szerint ha megvalósul a tervezett integráció, európai mércével is egyedülálló tudományos oktatói és kutatói bázis alakulna ki a szõlészet és a borászat területén.

Hasonló célokat szolgált az erdõtelki arborétum átvétele is: itt a Bükki Nemzeti Parkkal karöltve természetvédelmi gyakorlati képzést folytatnak, s a kertészmérnök, parképítõ hallgatók is itt tanulmányozhatják a fás szárú növények nevelésének módszereit. Az idén fejlesztik az arborétum tórendszerét, új madárlakokat építenek.

– Nem titkoljuk, hogy csalódottak vagyunk amiatt, hogy az egri fõiskola nem vehette át az egri borászati kutatóintézetet, amellyel különféle képzési és kutatási programokban immár tíz éve együttmûködik. Ennek ellenére sok sikert kívánunk a gyöngyösieknek a tudományos munkájukhoz – fogalmazott Hauser Zoltán, az egri Eszterházy Károly Fõiskola rektora. Szavai szerint az utolsó pillanatig reménykedtek abban, hogy õk lesznek a befutók, hiszen pályázatukat a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium befogadta, vagyis nem utasította vissza arra való hivatkozással, hogy az egri fõiskola nem számít agrár-felsõoktatási intézménynek.

Hauser Zoltán kijelentette: a számukra kedvezõtlen döntés ellenére folytatják azokat a szakmai programokat, amelyeket ezen a területen elkezdtek – így például továbbviszik a felsõfokú bortechnológus és boranalitikus képzésüket. Uniós támogatással, francia és szlovén partnerekkel együttmûködve olyan élelmiszer-biztonsági kurzusokat indítanak, amelyek részben a borászati technológiákra épülnek. Az UNESCO által életre hívott tanszékhálózat magyarországi tagjaként pedig az egri fõiskola hamarosan megalakítja bor és kultúra tanszékét, amelynek szakmai irányítását neves borászokra bízzák majd.

A kilencvenes években kezdõdött a korábbi egri tanárképzõ fõiskola átalakulása: a képzésfejlesztés eredményeképpen az intézmény szélesebb kínálatú, általános fõiskolává vált. A jelenleg közel tízezer hallgatóval, háromszáz oktatóval rendelkezõ intézményben bölcsészettudományi, gazdaság- és társadalomtudományi, tanárképzési és tudástechnológiai, valamint természettudományi kar mûködik. Felsõfokú szakképzésben, alapképzésben és szakirányú továbbképzésben lehet tanulmányokat folytatni nappali, esti és levelezõ tagozaton. Mesterképzések várhatóan 2008-tól indulnak az intézményben.

A gyöngyösi Károly Róbert Fõiskola korábban a gödöllõi székhelyû Szent István Egyetem gazdálkodási és mezõgazdasági karaként mûködött, 2003 szeptembere óta önálló intézmény. Mérnököket, gazdasági szakembereket, mezõgazdászokat, idegenforgalmi és vidékfejlesztési menedzsereket képeznek. A Károly Róbert Fõiskola nappali tagozatos és levelezõ hallgatóinak létszáma meghaladja a tizennyolcezer fõt.

Forrás:
Népszabadság
http://www.nol.hu