Fröccsöt csak jó borból!
[tn_2_bal.jpg]A 2009-es Fröccskultúra-kampány a Nemzeti Bormarketing Program keretében valósul meg azzal a céllal, hogy a méltatlanul háttérbe szorult, jellegzetes és kultúránkba szó szerint „beleivódott” frissítõ fogyasztásának lendületet adjon, egyben a mértékletes, minõségi magyar borfogyasztást népszerûsítse. „A fröccs valódi hungarikum, gasztronómiai kultúránk és irodalmunk szerves részét képezi, s emellett trendi, finom frissítõ is” – mondta Szabó Borbála, a Magyar Bormarketing Kht. belföldi programigazgatója.
De hogyan illik egymáshoz a minõségi bor és a fröccs? „Tévedés azt hinni, hogy fröccsöt olyan borból készítünk, amelyet különben, szóda nélkül nem innánk meg” – mondta Sinkó Krisztina borszakértõ. A WSET Nemzetközi Borakadémia igazgatója szerint ahogy fõzni is jó borral szokás, fröccshöz is jó minõségû bort érdemes felhasználni, ha jó eredményt akarunk elérni.
A Fröccskultúra-kampány célja éppen az, hogy a kissé avíttas kocsmaital státuszból a fröccs ismét arra a helyre kerüljön, ami õt megilleti: trendi, finom frissítõital, amely mértékkel fogyasztva még jótékony hatással is van egészségünkre. Ezt az életérzést hirdeti a 2009. június 20-i Fröccsünnep is a Budapest központjában lévõ Városháza Parkban. A Deák tér melletti helyszínen Guinness-rekordkísérletre is sor kerül: egy erre a célra gyártott 500 literes pohárban 15.30-kor elkészítjük a „világ legnagyobb kisfröccsét”. A kísérlethez támogatást nyújt az Országos Szikvízkészítõ Ipartestület és a Magyar Szikvízgyártók Jedlik Ányos Lovagrendje.
A Fröccsünnepen mindenki olyan fröccsöt fogyaszthat, amelyhez éppen kedve van, a fröccsözéshez pedig elõadásokat hallgathat meg a szódáról, arról, hogy milyen borból készül a jó fröccs. A színpadon egész nap zenei program lesz, fellép a Paganza, a Folkfree, Szalonna és Bandája, valamint a Maszkura és a Tücsökraj. A kulturális esemény ingyenesen látogatható, a „világ legnagyobb kisfröccsét” pedig a közönség a rekordkísérletet követõen elfogyaszthatja. A kicsik minõségi szõlõlével vagy almalével olthatják szomjukat, és játszóházban nézhetik meg, hogyan készülnek játékok újrahasznosított anyagokból. A rendezvény reggel tíztõl este tízig várja az érdeklõdõket.
Az Fröccsünneprõl, a fröccs történelmérõl és fröccsfajtákról bõvebben a június 8-án induló www.egyjofroccs.hu oldalon lehet tájékozódni.
A fröccs rövid története
A bor vízzel történõ vegyítése az európai kultúra alapja. Az ókori görögök szerint kétféle nép létezett: színborivó és borvegyítõ. A görögök vízzel hígították a bort a szümposzionokon, vagyis együttivásokon, amelyek az egymással ritkán találkozók kommunikációs fórumai voltak. Itt cseréltek gazdasági, politikai, filozófiai nézeteket, tapasztalatokat. Ügyeltek rá, hogy a bor kedélyjavító, gátlásoldó legyen, mértékét szinten tartották, az ittasságot nem szerették, hisz az ésszerû társalgást fékezte.
A fröccs története jóval késõbb, a 19. században kezdõdött, a legenda szerint Fáy Ádám fóti pincéjében. Állítólag ide hozta el 1842-ben elsõ szódavizes palackját Jedlik Ányos; jelen volt Vörösmarty Mihály és a kor sok neves alakja. Hogy legenda vagy sem, végül is mindegy, a történet elsõsorban Hegedûs Géza esszéjének megjelenése óta terjedt el. A kiváló esztéta szerint Vörösmarty Fóti dalának megszületése is ennek a nagy találkozásnak a következménye, és ez alkalomból adta Vörösmarty a németes spriccer kifejezés helyett a szódás bornak a fröccs nevet.
Meglehet a 19. század végéig egyetlen magyar szótárban sem szerepel a fröccs szó. Így gyanítható, hogy a kifejezés a szikvízgyártás iparosodását követõen, csak az 1800-as évek végén terjedt el. Onnantól kezdve viszont nem gyõzünk szebbnél szebb irodalmi példákat hozni a fröccs – fröccsözni kifejezések használatára, hála Adynak, Krúdynak, Móricz Zsigmondnak, Molnár Ferencnek, Bródy Sándornak és másoknak.
A fröccs egyesek szerint hungarikum, mások a „monarchikum” kifejezéssel illetik. Egy biztos: a fröccs népszerûsége a 19. század vége felé és a századfordulón volt a csúcspontján, akkoriban a nagyszámú polgárság kedvenc frissítõ itala volt. Igaz, német nyelvterületen ma is találkozunk vele Gemischt, Weinschorle vagy Sauergespritzter néven, de az a változatosság, amely a keverési arányokat és az ehhez kapcsolt neveket illeti, igazi magyar kultuszital, sõt „kultúrital” státuszára emeli a fröccsöt.
A szódavíz rövid története
Az angol tudós pap, Joseph Priestly az elsõ, aki a szén-dioxidot vízzel elegyíti 1767-ben. Hamarosan követi õt a genfi Jacob Schweppe, aki 1783-ban egy hatékony, ámde titokban tartott módszert talál fel a mesterséges ásványvíz nagyipari elõállítására. 1813-ban Charles Plinth megalkotja és szabadalmaztatja a szifonfejet.
A magyarok tudós papja, Jedlik Ányos 1826-ban ért el újszerû eredményeket, amikor a távolról szállított balatonfüredi ásványvizet egy friss, mesterséges szénsavas vízzel, a szódavízzel helyettesítette. Ezzel alapozta meg a magyar szikvízipar történetét. A szódavíz gyártását Jedlik Ányos unokaöccse kezdte meg 1841-ben.
Fröccsfajták
A változatosság gyönyörködtet – nagyon igaz ez, ha fröccsrõl beszélünk. Irodalmi, kordtörténeti, sporttörténeti utalások színesítik az ital változatos elnevezéseit. A fröccsöt mindenki máshogyan szereti, és mindenkinek oka van rá, miért épp úgy issza. Egyben azonban mindenki egyetért: rendkívül finom frissítõ ital.
Fröccsök szódával
Kisfröccs
1 dl bor + 1 dl szódavíz. Fütty vagy Rövidlépés néven is ismert, merthogy gyorsan, egy „füttyre” ihatta meg a szomjazó, József Attila szerint.
Nagyfröccs
2 dl bor + 1 dl szódavíz. Más néven Hajtás vagy Húzás, mert egy hajtásra, vagy húzásra lehetett a gallér mögé küldeni, írta Móra Ferenc.
Hosszúlépés
1 dl bor + 2 dl szódavíz. Más néven Fordított.
Házmester
3 dl bor + 2 dl szódavíz.
Viceházmester
2 dl bor + 3 dl szódavíz.
Háziúr
4 dl bor + 1 dl szódavíz. Egyes helyeken Bivalycsók vagy Nagy házmester, máshol Tömbházmester néven ismert.
Lakófröccs
1 dl bor + 4 dl szódavíz. Másként Kis házmester.
Krúdy-fröccs
9 dl bor + 1 dl szóda. Az író szerint ilyen arányban a víz „megnevetteti” a bort.
Sóherfröccs
1 dl bor + 9 dl szóda. Nevezik Távolugrásnak is. Sóher, mert a 9 dl szódához az 1 dl bor megy „ízesítõnek”.
Deákbólé
A Sóherfröccs egy fajtája. Nagyon kevés alkohol megcsapatva nagyon sok szódavízzel, a szarvasi fõiskolások receptje alapján.
Góréfröccs
Egy pohár (1 dl vagy 2 dl) borhoz pont egy spriccentésnyi szódavíz kerül, amennyi még pohárban elfér. Nevezik Ijesztettnek is, mert a szódával épp csak megijesztjük a bort.
Polgármester
6 dl bor + 4 dl szóda.
Diákfröccs
A pohárnyi szódavízhez épp csak hozzálöttyintünk egy kevés bort.
Színészfröccs
Igen szegény ital, Krúdy szerint: 2 dl szódavíz és az is „langyosan”.
Mafla vagy Maflás
0,5 liter bor + 0,5 liter szódavíz.
Csatos
1 liter bor + 0,5 liter szódavíz. Az elvitelre vagy üvegbe mért fröccsök másik fajtája, pont egy kristályvizes üvegnyi – így könnyen haza lehetett vinni.
Lámpás
1,5 liter bor + 0,5 liter szódavíz. Az elvitelre vagy üvegbe mért fröccsök másika. Aki ilyet ivott, lámpással kereshette józanságát – írta róla egy elbeszélésében Babay József.
Magyar–angol
6 dl bor + 3 dl szódavíz, az emlékezetes mérkõzés tiszteletére. Nevezik Wembley-fröccsnek, vagy Puskás-fröccsnek is, ekkor azonban olaszrizlingbõl kell készülnie.
Fröccsök kicsit másképp
Újházy-fröccs
Szóda helyett kovászos uborka leve. A névadó, híres színész szódavíz helyett kovászos uborka levével hígította a bort. Egyesek szerint a macskajaj hatásos gyógyszere, mások azért választották, mert ezzel szerintük több bort lehet meginni a berúgás kockázata nélkül. Ezek szép legendák, igazságtartalmuk vajmi kevés.
Málnás fröccs
Fehérbor málnaszörppel és szódavízzel. Más néven Kagál.
Kagál
A fröccs legfontosabb karakterét, üdítõ savanykásságát enyhítendõ találták fel az egy teáskanál málnaszörppel való dúsítást. Sokféle neve van, az egyik a Kagál. Nevét annak az század eleji asztaltársaságnak az emlékére kapta, amely a pesti Ráday utcában, bizonyos Bálóné vendéglõjében volt honos hétfõ esténként. Az asztaltársaság tagjai a Borsszem Jankó címû élclap szerkesztõségébõl kerültek ki.
Kass- vagy Tisza-fröccs
Szegedi találmány a vörösbor pezsgõvel. A pezsgõs fröccs Kass vagy Tisza néven a múlt század eleji szegedi mûvész-asztaltársaságoktól indult hódító útjára.
Matrózfröccs
Semmi köze a borhoz – korsó sör mellé 1 dl rumot szervíroz a pincér.
Postásfröccs
Ehhez sem kell bor: ha ilyet kér valaki, dupla feketét tesznek elé rummal.