Felmérték a szõlõsgazdákat

A vizsgálat lebonyolítását alapos, minden balatoni borvidékre kiterjedõ tájékozódás, valamint az agrárszociológiai és a turisztikai szakemberekkel történõ konzultáció elõzte meg. A Balaton borrégió öt történelmi borvidékén mintegy 26 ezren gazdálkodnak ötszáz négyzetméter feletti ültetvényen. A kutatók eltekintettek azoktól, amelyek 1500 négyzetméternél kisebb birtokon szõlészkednek, így a munka a területpolitika által érzékenyebben érintett hetvenhat hegyközség 12.400 tagjára terjedt ki. Közülük minden tizenkettedikhez jutottak el a területi instruktorok és kérdezõbiztosok. E munkával a \”képben lévõ\” hegyközségi titkárokat és bírókat bízták meg.

A kutatás célja az volt, hogy meg lehessen tudni: egészen pontosan kiknek a kezében van a metszõolló, a kapa, a permetezõgép, kik szedik, darálják, préselik a szõlõt, mi történik a borokkal, s mindezt milyen célból, milyen körülmények között és meddig szándékoznak végezni az emberek. Vizsgálni kellett, hogy milyen korösszetételû, foglalkozású, lakóhelyû emberekbõl áll azok csoportja, akik a Balaton környékén ma szõlõt mûvelnek, s azt is, hogy milyen célból teszik ezt. Megkérdezték tõlük azt is: közeli és távolabbi terveik közt milyen mértékben szerepel ültetvények vétele, eladása, szanálása, fokozatos cseréje, esetleg bõvítése. Utóbbi esetben állnak-e ehhez rendelkezésre területek, az elõzõkben pedig azt fontos megtudni, hogy milyen feltételek megváltozásával lehetne elkerülni a tõkék pótlás nélküli kivágását. Az ültetvények gondozásának jövõbeni kiszámíthatósága szempontjából szerencsés azt is megtudni, hogy milyen módon történik a szõlõt mûvelõ szakismeretek átadása. A szõlõmûvelés és borkészítés, valamint e tudás generációról generációra történõ átörökítése sokak számára rekreációs célú nonprofit tevékenység, s eközben fel sem merül a munka jövedelmezõsége. Nem úgy, mint a piacra termelõ gazdaságok esetében; a térségben hagyományosan ez (volt) az egyik legjelentõsebb jövedelemtermelõ, illetve -kiegészítõ tevékenység.

A régió speciális helyzete, például a domborzati viszonyok miatt a fajlagos beruházási költségek magasak, s ez a legtöbb balatoni borvidéken és hegyközségben nem ösztönzi beruházásra a gazdákat. Az elemzések során fény derül arra is: a borturizmus fejlõdése milyen egyéb infrastrukturális beruházást (például szállásférõhely-kialakítást, a megközelíthetõség érdekében útépítést) tesz szükségessé.

Forrás:
Somogyi Hírlap
http://www.somogyihirlap.hu