Elõtérben a magyar bor

Jobb érdekérvényesítést és érdemi közösségi bormarketinget remélnek a borászok attól, hogy az újjáalakult Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az idén szakmaközi szervezetté kíván válni. „Hosszú út végén, és egyben hosszú út elején van a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa” – érzékeltette a területért felelõs miniszteri biztos HNT csütörtöki rendezvényén, hogy a hegyközségi rendszer új formájának elérése után is bõven van még tennivaló.

Kiss Eliza kifejtette: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa átalakításának elsõ szakasza lezárult a szakmai szervezet új elnökségének megválasztásával. A következõ idõszak feladata, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa megfeleljen mindazon feltételeknek, amelyek a szakmaközi szervezetté váláshoz szükségesek.

Ez azért is szükséges lenne, mert így a HNT fokozottabban érvényesíthetné érdekeit olyan kérdésekben, amelyek az ágazatot illetõ nemzeti borítékra, vagyis az új EU-s költségvetési ciklusban elérhetõ hazai támogatásokra vonatkoznak. A szakmaközi szervezetté válás segíthetné továbbá azt is, hogy újra legyen érdemi közösségi bormarketing. Utóbbiról kritikusan szól Kiss Eliza is. Véleménye szerint „közösségi szinten ma nem mûködik a bormarketing, nem vagyunk fenn a bortérképen.

” A jövõben szakmaközi szervezetté váló HNT feladata lesz a miniszteri biztos szerint az is, hogy ezt a területet is felkarolja, és – megfelelõ pénz birtokában – egy a tudatosságot növelõ bormarketing-kampányt indítson el a korábbi óriásplakátok helyett.

Tény, hogy a közösségi bormarketing – számos próbálkozás ellenére – nem tudott az elmúlt években érdemi hatást elérni, vagy legalább alapelveiben összefogni az ágazat szereplõit.

A hazai borászat egyik fõ feladata ezekben az években a szõlõtelepítés. Az uniós jognak megfelelõen 2016-tól már nem növelhetõk a szõlõterületek, csak évente egy százalékkal, a telepítési kvótákat ezért addig igyekeznek kihasználni a tagállamok. A frissen telepített szõlõterület mennyisége az elmúlt három évben elérte a 8860 hektárt, amely csaknem 14 százaléka az összes magyar szõlõterületnek. „Mindez nagy megújulást jelent, amelynek zömét ráadásul a legnagyobb borvidékek telepítették” – jelentette ki az eseményen Frittmann János.

A HNT alelnöke hozzátette: mivel 2016 után nem lehet majd érdemben növelni a terület nagyságát, „egyáltalán nem mindegy”, mennyi szõlõterülettel lép piacra Magyarország onnantól.

A hazai borágazat nem zárta rosszul a tavalyi évet: a 6,9 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett 386 ezer tonna szõlõt szüreteltek, ebõl 2,66 millió hektoliter bor termett, amely az átlagosnál kicsit jobb, ám jelentõsen felülmúlja az elmúlt évek gyenge termését.

Forrás:
Világgazdaság Online
http://www.vg.hu