Borpiac: a drágulás ellenére a jobb minõséget keresik a fogyasztók

Márton-napra idõzítette a Miniszterelnökség a borszõlõültetvények telepítésérõl szóló pályázat társadalmi vitára bocsátását, amire november 19-ig várják az érintettek visszajelzéseit. Egyéni pályázatra maximum 75 millió, míg kollektív projektre legfeljebb 150 millió forint lehet a vissza nem térítendõ támogatás, a keretösszeg 4 milliárd forint. A Miniszterelnökség ennél alacsonyabb – egy pályázatra jutó – összegekkel és mintegy ezer projekt támogatásával számol.

Kifejezetten jó lesz az idei évjárat, az újbor mennyiségét pedig 2,9 millió hektoliterre várja az agrártárca – jelentette ki egy szüreti rendezvényen Czerván György, a Földmûvelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelõs államtitkára. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legfrissebb borpiaci jelentése szerint a korábbi trendekkel ellentétben a vásárlók egyre inkább a jobb minõségû borokat részesítik elõnyben. Októberig az AKI által vizsgált két minõségi kategória, a földrajzi jelzés nélküli (FN) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott (OFJ) borok belföldi eladásai 11,5 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbi hasonló idõszakhoz képest. Még beszédesebb, hogy az alacsonyabb minõségi kategóriának számító FN-borok forgalma az egy évvel korábbi mennyiség 54,67 százalékára esett.

A kereslet növekedése nagyjából kiegyensúlyozott volt: az elõzõ esztendõhöz képest 11,2 százalékkal több fehér- és 11,92 százalékkal több vörös- és rozébor fogyott. A kategóriánkénti különbség fõleg az utóbbi kettõnél jelentkezett, ahol a gyengébb minõség iránti kereslet az elõzõ évi egytizede alá (9,24 százalék) esett, míg az OFJ-vörösborok és -rozéborok forgalma 23,39 százalékkal nõtt.

A fehérboroknál a belpiacon eladott mennyiség az alacsonyabb minõségi kategóriában az elõzõ évi 82,57 százalékára csökkent, míg a jobb minõségnél 15,37 százalékkal nõtt. Eközben az árak is feljebb kúsztak: a belföldön termelt borok feldolgozói értékesítési ára 7 százalékkal, hektoliterenként 27 912 forintra nõtt az év elsõ tíz hónapjában. A fehérborok drágultak jobban, 8,81 százalékkal 26 434 forintra, míg a vörös- és rozéborok ára 4,51 százalékkal, hektónként 29 802 forintra nõtt. A különbözõ kategóriákon belül a fehérborok közül a földrajzi jelzés nélküli borok értékesítési ára 5,52 százalékkal, míg az oltalom alatti földrajzi jelzéssel ellátott boroké kicsit több, mint 10 százalékkal emelkedett. A vörös- és rozéborok közül az FN-borok értékesítési átlagára 44,62, az OFJ-boroké pedig 3,12 százalékkal nõtt.

A bor-külkereskedelemrõl augusztusig meglévõ adatok szerint az export mennyiségben 2 százalékkal, 379 ezer hektoliterre nõtt, de értékben 4 százalékkal, közel 13 milliárd forintra esett az elõzõ év hasonló idõszakéhoz viszonyítva. Az exportált mennyiség 67 százalékát a lédig – folyós – borok tették ki. Külföldön továbbra is a fehérborok voltak a keresettebbek, a kivitelen belüli részarányuk 92 százalékot tett ki. Közben a borimport 16 százalékkal, 118 ezer hektoliterre esett. A behozatal 78 százaléka lédig, a többi palackos volt, de kedvezõ, hogy míg az utóbbiak behozatala 6 százalékkal nõtt, addig a lédig boroké 20 százalékkal csökkent.

Forrás:
Világgazdaság
https://www.vg.hu