Borbarátság pártérdekek felett

Az ellenzék és a kormánypártok képviselõibõl aktív pártok feletti lobbicsoport jött létre az elmúlt években, amely képes volt szinte teljes egészében átalakítani a magyar EU-csatlakozás pillanatában hatályba lépett szõlõtermesztésrõl és borgazdálkodásról szóló törvény eredeti tervezetét.

Demeteri szellem a palackban

A Magyar Hírlap szerint Wekler Ferenc nincs egyedül borszeretetével az Országgyûlésben. A képviselõk alkalmi koalíciókat kötve szinte ízekre szedték az FVM által elõkészített jogszabályt, hosszú oldalnyi szövegeket hagytak ki belõle, lényegileg újraírták a törvényt. Ez már jelezte, a magyar politikus osztály az elmúlt másfél évtizedben a borkultúra szerelmesévé vált, földeket vásárolnak, bort termelnek, ki csak hobbiból vagy presztízsbõl, ki nagybirtokosként. A lap szerint az elsõ javaslat a fideszes Demeter Ervin volt titokminisztertõl jött, aki gyakorlatilag a törvényjavaslat összes paragrafusát módosította volna. Javaslatát nem akkor nem szavazták meg, de a végeredmény a \”demeteri szellemben\” született meg – írja a lap.

Benyomási kísérletek

Wekleren kívül számos politikus tett indítványt a borvidékek határainak megváltoztatásra. Nógrádi László fideszes képviselõ Nova, Dobri és Tótszentmárton falvakat akarta \”benyomni\” a Balaton melléke borvidékbe, Lendvai Ildikó, a XXII. kerület országgyûlési képviselõje és Karakas János szocialista politikus Budafokot látták volna szívesen az Etyek-Budai borvidékben, Zatykó János (MSZP) három falu érdekében lobbizott a neszmélyi körzetnél, a fideszes borcsapat (Ivanics István, Latorcai János és Kerényi János) számos módosító indítványának egy része szintén az Ászár-Neszmélyi borvidéket rajzolta volna át, kiegészítve például Esztergommal. A kormány érzékelte, hogy beindult a lobbihenger, ezért végül Karakas János (MSZP) és Szalay Gábor (SZDSZ) átvágták a gordiuszi csomót, és azt javasolták, hogy a borvidékek leírása ne legyen a törvény része, hanem kerüljön miniszteri hatáskörbe. Május óta Németh Imre földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter joga a borvidékhatárok módosítása, de azóta csak egy ilyen eset ismert: Wekler Ferenc korábbi indítványa szerint Mórágy Szekszárdhoz került át.

Csak Botrytis cinereaval rohasztva

A Magyar Hírlap cikke szerint a négypárti bor-nagykoalíció több javaslatot is egyesített. Újraírták a borhamisítások kizárása érdekében a fogalommeghatározásokat. A tokajival foglalkozva elõírták, hogy pusztán \”töppedt\” szõlõbõl nem készülhet aszú, csak kifejezetten a Botrytis cinerea nevû gomba hatására rothadt szõlõszemekbõl. Aszúbor pedig a jövõben csak Tokajban állítható elõ, bár Balsay István és három fideszes társa megpróbálta ezt a Somlói és a Hajós-Bajai borvidékre is kiterjeszteni. Eger polgármestere, Nagy Imre elérte, hogy bikavért továbbra is csak Egerben és Szekszárdon lehet készíteni, azt azonban nem tudta keresztülverni, hogy a védett borokat csak termõterületükön palackozva lehessen forgalomba hozni. A napilap szerint maga felé hajlott a keze Horváth János fideszes képviselõnek, aki országos programmá akarta nyilváníttatni a magtalan szõlõ termesztését, mert csak abból lesz jó mazsola. Az indoklásban azt ígérte, be fogja mutatni, hogy igenis létezik Magyarországon magtalan szõlõ. \”Fel fogom mutatni az Országgyûlésben a mazsolát, amit én készítettem a Budapest melletti Érden szedett szõlõbõl.\” Nem adtak neki esélyt.

Forrás:
Index
http://www.index.hu