Bikavérrel és furminttal hódítanánk meg a világot

Az év végére egyébként kimerülõ forrás a vidékfejlesztési program keretében, uniós támogatásból állt rendelkezésre, és információink szerint a folytatásban is ugyanígy lesz. Vagyis nem a költségvetés terhére, hanem a Brüsszelben jóváhagyott pénzek átcsoportosításával folytatódhat a program.

A korábbi ágazati egyeztetések nyomán az õsszel megnyitott forrásokra a borászattal, szõlészettel foglalkozó vállalkozások pályázhattak, és – mint lapunk megtudta – a modell nem változik a küszöbön álló keretbõvítéssel sem. Fejenként maximum 200 millió forintot – illetve a teljes beruházás legfeljebb 50 százalékát – igényelhetik a gazdák. Két nagy támogatási célt hirdettek meg: az élelmiszeriparhoz köthetõ energetikai hatékonyság fejlesztését és a versenyképesség növelését.

Utóbbi érdekében például új eszközök, gépek, technológiák, kapacitások beszerzését, kialakítását vagy ezek korszerûsítését, épületek, építmények létesítését. A támogatási program folytatására nem a Földmûvelésügyi Minisztériumban, hanem a Miniszterelnökségen bólintanak rá, uniós források szétosztásáról lévén szó.

Egyébként az ágazat kiemelt támogatása nem tekinthetõ meglepetésnek: már a 2014–2020-as vidékfejlesztési program megalkotásakor jelezték, hogy – szemben a 2007–2013 közötti idõszakkal, amikor nem volt kifejezetten a borászok számára kiírt pályázat – 20 milliárd forintot különítenek el ágazati fejlesztésekre, amely már az idén szeptemberben a duplájára hízott.

Szõlõ- és borágazati stratégia

A közösségi támogatások mellett maguk a borászok is igyekeznek javítani az ágazat helyzetén. Annak érdekében például, hogy a magyarországi szõlõ-bor ágazat piacképes és fenntartható legyen, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a Földmûvelésügyi Minisztériummal kötött együttmûködési megállapodás után elkészítette a teljes magyar szõlõ- és borágazatot átfogó stratégiát. Mint a szakmaközi szervezetnél kifejtették, a stratégia 2025-ig fogalmaz meg cselekvési terveket, irányokat a szõlõ- és borágazat szereplõi számára. Kulcsfontosságú többek között az optimális termõterület kialakítása. Hangsúlyt kell helyezni továbbá a mûvelési kötelezettség betartására és a nem mûvelt szõlõterületek összeírására. Jelenleg ugyanis mintegy 65 ezer hektárnyi szõlõterületet tartanak számon, de kereskedelmi tevékenységet csak 46 ezer hektáron regisztráltak.

Kapcsolatot szeretne kialakítani a HNT a borkereskedelem szereplõivel is, illetve a folyó borok piacát szintén ellenõrzés alatt akarja tartani, kötelezõ szerzõdésmintákkal. Emellett napirenden van egy etikai kódex kidolgozása, amely a borkereskedelemmel kapcsolatos minimális elvárásokat tartalmazza. A majdan meghatározott kritériumok alapján etikusan mûködõ, együttmûködõ vállalkozásoknak pedig védjegyet alkotnának.

„Újragondolt célpiacokra” is szervezné a magyar borokat az export bõvítéséért a HNT. A kínálatba pedig Magyarország természetes édes fehérborai mellé beemelné a hazai nemesítésû fajták nagy száraz fehérborait (furmint, olaszrizling), valamint az illatos fehérborokat, a rozékat, a kékfrankost és házasításait (bikavérek). Szerepe lehet a borok pozicionálásában a földrajzi árujelzõknek is. Ezek feltételrendszere már minõségi kategóriánként más követelményeket tartalmazna, betartásukat rendszeres minõség-ellenõrzés segítené.

Régóta napirenden van egyébként a célpiacok kérdése a borászati-borkereskedelmi szakmában: több ágazati szakértõ szerint is Kínát és az Egyesült Államokat kellene célba venni magas minõségû termékekkel. Ezzel párhuzamosan pedig el kellene felejtetni, hogy – hasonlóan a rendszerváltás elõtti idõkhöz – a keleti, posztszovjet piacokra terítsék a mennyiségi és nem minõségi bort.

Újabb támogatási idõszak

Több jel is utal arra, hogy a borászati ágazat a jövõben is támogatást élvez majd az Európai Unió részérõl. December eleji hír, hogy az Európai Bizottság 2019–2023 között újabb támogatási idõszak megnyitását határozta el. A részletszabályok kidolgozását a testület már megkezdte.

Az élelmiszeripari vállalkozások 14 százalékának egyébként a borászat a fõtevékenysége az agrártárca nemrégiben kiadott tájékoztatása szerint. A szõlõtermesztésben tevékenykedõk a mezõgazdasági terület hozzávetõleg másfél százalékát mûvelik meg, ezzel szemben bruttó termelési értékben a részarányuk 4 százalékot tesz ki. Több mint 15 milliárd forint volt a magyarországi borexport az idei elsõ nyolc hónapban, ez 416 ezer hektoliter bor kivitelét jelentette. A behozatal ettõl jelentõsen elmaradt: az év elsõ nyolc hónapjában 192 ezer hektolitert tett ki, összesen mintegy 4,3 milliárd forint értékben.

Forrás:
MNO
http://www.mno.hu