Bezáratták a borakadémia elnökének borászatát

A Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal Borminõsítési Igazgatósága (OBI) harminc napra bezáratott egy izsáki, egy soltvadkerti és egy bajai borászatot, és visszavonta egy bócsai borászat üzemengedélyét. A három bezáratott borászat egyike a budapesti Keller Kft. bajai üzeme – ez a cég Sümegi Józsefé, aki az – egyebek mellett a magyar szõlészet és borászat tudományos fejlõdésének szolgálatát, a bor fogyasztási kultúrájának emelését zászlajára tûzõ – Magyar Borakadémia jelenlegi, valamint a Magyar Szõlõ és Bortermelõk Szövetségének volt elnöke.

Hamisított, rossz minõségû borok

A borminõsítõ hatóság június 19-i keltezésû határozata szerint a Keller, valamint a soltvadkerti Borletin Kft. és az izsáki Mart-Den Bt. „jelentõs kötelezettségszegés, hamisított bor közfogyasztásra történõ forgalomba hozatala miatt” kapta a büntetést. Az üzemengedélyét elveszítõ bócsai pincét – amely szintén a Borletiné – a fentieken túl a bortörvény elõírásainak „nem megfelelõ, rossz minõségû borok ismételt közfogyasztásra történõ forgalomba hozatala miatt” is büntették. A hatósági döntés fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtandó, vagyis az üzemek ezen a héten már nem nyithattak ki.

A rendszerváltás idején alapított Sümegi és Fiai Pincészet – Keller Kft. a hajós-bajai borvidék egyik vezetõ pincészetének számít, nettó árbevétele 2006-ban meghaladta a százmillió forintot (2007-es és 2008-as pénzügyi adatai még nem szerepelnek az Opten cégtárában). Bár a cég budapesti bejegyzésû, a pincészet központja Baján van, ahol harminchektárnyi, míg a környékén összesen nyolcvanöt hektárnyi saját szõlõterülettel rendelkezik, Nemesnádudvaron bormúzeumot is üzemeltetnek. Választékukban chardonnay, rajnai rizling, kékfrankos-zweigelt rosé, cabernet sauvignon, kadarka, olaszrizling, de jégbor és vörös ürmösbor is szerepel.

Húsz év alatt elsõ probléma

„A borminõsítõ határozatát nem vitatjuk, de az ügyet nagyon sajnáljuk. Kellemetlenül érint minket ez a dolog, hiszen a húsz éve fennálló, a költségvetésbe ez alatt az idõ alatt egymilliárd forintnyi adót és illetéket befizetõ borászatunknak eddig semmi ilyen jellegû problémája nem volt” – nyilatkozta Sümegi József.

A borász azt mondta, hogy egy asztali bor forgalomba hozatali engedélyére küldtek be mintát az OBI-nak, sz OBI ezután kontrollmintát kért a borászattól. Ennek bevizsgálása után kapták kézhez azt a határozatot, amely szerint a borban a répacukor aránya nagyobb a megengedettnél. Sümegi szerint ilyen hiba bárhol elõfordulhat, annak elsõsorban technológiai okai lehetnek.

A bortörvény szerint már ez borhamisításnak minõsül, így jogilag helytálló az OBI döntése. Ugyanakkor a borász nehezményezi, hogy a részletes indoklást még nem kapták meg, szerinte így nincs is lehetõségük megvédeni magukat, csak annyit tudnak, hogy az üzemet be kellett zárni, és az OBI az ügyet átadta a pénzügyõrségnek. „Kicsit merev ez az intézkedés, különösen úgy, hogy mi jóhiszemûen jártunk el, és nem is került forgalomba a bor” – mondta Sümegi. A mostani recessziós helyzetben egy ilyen intézkedés egy kis borászatot akár csõdbe is vihet, vélekedik a borász, aki szerint a bortörvény módosításával lehetõvé kellene tenni, hogy a hasonló esetekben a hatóság rugalmasabban járhasson el.

Természetesen megkérdeztük a Borminõsítési Igazgatóságot is arról, hogy melyik bezárt borászati üzemnél mit és milyen körülmények között vizsgáltak. Az igazgatóságon azt a választ kaptuk, hogy a határozatokról csütörtökön tudnak részletesebb tájékoztatást adni.

Schiszleréktõl Kosticnak

A két másik megbüntetett társaság kevéssé ismert személyek tulajdonában áll. A 2005-ben hárommillió forintos tõkével létrehozott Borletin Borház Borforgalmazó és Szõlõtermelõ Kft. a soltvadkerti címen nyilvántartott Schiszler Róbert és a bócsai lakcímû Schiszler Sándor cége (õk ketten közösen birtokolják a Dragkel Kft.-t is, elõbbinek még két társaságban van tulajdonrésze, ezek egyikének a neve – Vinofrukt – szintén a borászatra utal. Bár pénzügyi adatai szerint a Borletinnek az elmúlt három évben nem volt árbevétele, ez megtévesztõ adat.

A cégbõl ugyanis idén április végén vált ki a fõtevékenységben ugyancsak borászattal foglalkozó, a szabadkai lakcímû Radojica Kostic tulajdonában lévõ Radgrade Kft. – a társaság e-mail címében még most is a borletin név szerepel –, és a pénzügyi adatok szerint ez vitte tovább a tényleges tevékenységet. Erre utalnak legalábbis a pénzügyi adatai: árbevétele 2006-ban 818 millió, 2007-ben 472 millió forint volt, ami tavalyelõtt 2,5 milliós üzemi eredményt – egy évvel korábban 25 milliós veszteséget – eredményezett.

A harmadik cég, a 2006-ban bejegyzett Mart-Den Bt. egy izsáki házaspár, Vékony István és Vékonyné Mónus Márta birtokában van. A társaság tavalyi árbevétele 764 ezer forint volt, és itt arra nem utal semmi, hogy cégeljárási trükkökkel próbálkoztak volna. Az viszont elgondolkodtató, hogy Vékony négy felszámolt cégben is szerepelt, közülük a BO-VÉ Borászati és Kereskedelmi Bt. 2007 decemberétõl állt felszámolás alatt, a céget idén februárban szüntették meg, a Ko-Vin-Ker Borászati Kft.-t 2004-ben számolták fel (a másik két cég fuvarozással foglalkozott).

Volt már rá precedens

A borminõsítõ hatóság határozatainak sorszáma arra utal, hogy idén ez az elsõ három olyan döntés, amellyel borászatot zárattak be. A határozat sorszáma alapján ez volt az elsõ üzemengedély-visszavonás is.

Legutóbb tavaly decemberben fordult elõ, hogy a borminõsítõ borászat ideiglenes bezárásával büntette a szabálytalan borforgalmazást (tudomásunk szerint a múlt évben az az egy eset fordult elõ). Akkor a Weinhaus Kft. bócsai borászatát záratták be, szintén harminc napra.

A tavaly õsszel egy panamai cég tulajdonába került társaság csaknem tucatnyi borával szemben fogalmaztak meg kifogásokat. A borminõsítõ szerint a magyar kékfrankos ugyanolyan volt, mint az olasz merlot, emellett kísértetiesen hasonlított egymásra például az egri és a szekszárdi blauer portugieser, a szekszárdi és a mátrai zweigelt, valamint a balatonmelléki cserszegi fûszeres és a Duna melléki muskotály.

Forrás:
Index
http://www.index.hu