A borreform nem elnézõ

A 2008 augusztusában életbe lépett borreform sok változást hozott, és egyben több feladatot is adott a hegyközségeknek. – Az utóbbi idõben a tagok adatszolgáltatása nagy mértékben romlott. A szüreti jelentést határidõig 1825 tagunkból csak 1126 teljesítette. Sokan nem tudják, hogy függetlenül attól, hogy adómentes vagy a fölötti mennyiségben állítanak elõ bort, kötelesek adatot szolgáltatni a hegyközségnek, mondta Kelemen Erika. A hegybíró hozzátette: a hegyközségeknek a törvényben elõírt határidõig az információkat továbbítaniuk kell a vámhivatal felé. Az idén már több ezer forintos büntetést róttak ki az adatszolgáltatást elmulasztókra. Kelemen Erika arra is figyelmeztetett, minden termelõnek küldtek ki adatlapokat, és kérték, hogy azokat január 10-ig pontosan kitöltve küldjék vissza. Aki nem tette, mielõbb pótolja, mert várhatóan márciusban indul az új integrált szõlészeti és borászati nyilvántartó rendszer, és a hegyközség szeretné elérni, hogy addig mindenki adatai rendben legyenek. Ennek hiányában ugyanis támogatásoktól eshetnek el. Megváltoztak a borok minõségi kategóriái. A változás miatt a termelõk bosszankodnak, hiszen a régi megszokott jelölés helyett betûket, rövidítéseket kell a címkére írniuk. Az új rendszer szerint, a minõségi bor egyenlõ az oltalom alatt álló eredet-megjelölésû borral, melynek rövidítése OEM, a tájbor oltalom alatt álló földrajzi jelzésû bor lett, rövidítése OFJ, az asztali bor pedig földrajzi jelzés nélküli bor, rövidítése FN. Az értékesített bor minden literje után a termelõnek forgalomba hozatali járulékot kell fizetnie. A járulék összege attól függ, mi szerepel a boros címkén: az FN és az OFJ jelölésnél: földrajzi jelzést nem viselõ (pl. a szekszárdi nevet nem lehet használni) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkezõ borok esetében 5 forint a járulék literenként. Az OEM: az oltalom alatt álló eredet-megjelöléssel (pl. a szekszárdi jelzõt lehet használni) rendelkezõ borok esetében 10 forint literenként. Aki a minõségi vagyis az új elnevezés szerinti: oltalom alatt álló eredet-megjelölésû bor névhez ragaszkodik, az feltûntetheti, hogy szekszárdi a termék, milyen fajta a bor, pl. kadarka van a palackban, mennyi az alkoholtartalma, ki és hol palackozta, és kén-dioxidot is tartalmaz. A jogszabályok arról nem rendelkeznek, hogy a felsorolt adatokat a borospalack mely részén kell feltüntetni, errõl a forgalmazó szabadon dönt. Általában a hátcímkén kapnak helyet. Néhány adat, amelyet nem kötelezõ feltüntetni, de a termelõ dönthet az alkalmazásukat illetõen. Ilyen az évjárat: csak olyan bor címkéjén szerepelhet, amely legalább 85 százalékban az adott évbõl származik. A szõlõfajta neve: szintén 85 százalék fajtaazonosságnál tûntethetõ fel. A földrajzi jelzés nélküli (asztali) borok címkéjén viszont nem szerepelhet a földrajzi név, ugyanakkor újdonság, hogy a szõlõfajta (pl. kadarka, kékfrankos, stb.) megnevezése és az évjárat a 2009-es szüretbõl származó boroktól kezdõdõen már feltûntethetõ.

Literenként 10 forintba kerül, ha látja a vevõ, honnan származik a bor Sürgõs teendõk, hogy a büntetést elkerüljék A termelési jelentést a termelõnek kell elkészítenie és legkésõbb január 15-ig kell benyújtania a hegybírónak. A bor elsõ származási bizonyítványát január 10-ig kell a hegybíróhoz benyújtani, ez a korábbi években a szüretet követõ év március 31-e volt. Aki a szõlõ-, must- vagy bor származási bizonyítványát nem a jogszabályban meghatározott határidõig kérelmezi, az az okiratokat csak 5000 – 500 000 forintig terjedõ mulasztási bírság megfizetésével kaphatja meg. A hegyközség felé a gazdasági akta vezetéséhez szükséges nyilatkozatot legkésõbb január 15-ig kell leadniuk a termelõknek.

Forrás:
Tolnai Népújság Online
http://www.tolnainepujsag.hu