A borkészítés legrégebbi nyomait találhatták meg Grúziában

Idáig a legrégebbi, bor tárolására használt edényleletünket Iránban fedezték fel 1968-ban, és 7000 évesre tették a korát. A most felfedezett agyagedény azonban 8000 évvel ezelõtt keletkezhetett.

A lelet egy nagyobb volumenû régészeti munka során került elõ: nemzetközi régészek egy csoportja két grúziai falu romjait tárta fel az elmúlt években. Mindkét település az újkõkorszakban létezett, számos tárgyi emlék került elõ ebbõl a korból.

A régészeket különösen lenyûgöztek az elõkerült égetett agyagedények, az egyik például egy méter magas és méter széles, 300 liter tárolására alkalmas tartály volt. Ráadásul díszítések is voltak rajta, ami a kutatók szerint leginkább szõlõszemek lehettek.

Szénizotópos kormeghatározással az edények készítését a kutatók idõszámításunk elõtt 6000 és 5800 közé tették. A kutatás során összesen 30 edénymintát és 26 talajmintát elemeztek, így sikerült több mintában is a borkõsav jelenlétét kimutatni, illetve több olyan savat is, ami a szõlõtermesztésnél és a borkészítésnél is elõfordul. Hogy nem egyszerûen csak szõlõt tároltak az edényekben, hanem bor is készülhetett ott, arra utal az edény formája, ami kifejezetten folyadék számára készült, illetve hogy a szõlõ nyomai vélhetõen elbomlottak volna már az idõk során.

A felfedezés arra utal, hogy itt készülhetett jelenlegi tudásunk szerint legkorábban bor. Érdekesség, hogy a korábbi iráni lelettõl, amit idáig a legkorábbi borkészítõhelynek ismertünk, ez a település csak 500 kilométernyire fekszik.

Forrás:
!!444!!!
https://444.hu