A borászatról írta új könyvét Moldova György

Moldova György a 250 oldalas, az Urbis Könyvkiadónál megjelent kötet bemutatóján elmondta: tervei szerint a második kötet novemberben, a harmadik jövõ márciusban fog megjelenni. Az anyaggyûjtésnek 2010 õszén állt neki, és mint felidézte, Magyarország valamennyi borvidékén készített interjúkat borászokkal, hegybírókkal, de járt például Szlovákiában is.

Az MTI kérdésére, hogy miért ezt a témát választotta, miközben a könyve elején arról ír, hogy nem ért sem a szõlõhöz, sem a borhoz, a Kossuth-díjas író elmondta, korábban úgy becsülte, hogy körülbelül 40-50 ezer ember élhet közvetlenül vagy közvetetten a magyar borászatból, ám egy beszélgetés során kiderült, ez a szám ennél lényegesen nagyobb. Szerinte jelenleg mintegy 300 ezer embernek származik bevétele a bortermelésbõl. „Engem nem érdekelnek a szépségkirálynõk, a menõk, arról akarok írni, ahol a nép élete zajlik, a borászat pedig ilyen” – fogalmazott Moldova György, majd hozzátette: motiválta az is, hogy számos vallásban jut szerephez a „hegy leve”, valamint a bor irodalomban betöltött szerepe is.

Moldova György a könyvbemutatón arról is beszélt, hogy míg a rendszerváltás elõtt körülbelül 300 ezer hektáron termeltek szõlõt Magyarországon, ma a termõterületek száma alig haladja meg az 55 ezer hektárt, ráadásul a borfogyasztás is folyamatosan csökken. Az író szerint a borfogyasztóknak csupán két csoportjában nem érzõdik a visszaesés: az ínyencek körében, akik megengedhetik maguknak a drágább palackokat is, valamint azon emberek között, akik „drogként fogyasztják a bort”.

Az író kitért arra is, hogy noha a magyar bortermelésnek komoly hagyománya van, a magyar átlagemberek nem értenek a borokhoz, nem tudják például hogyan, milyen hõmérsékleten kell azt fogyasztani. Szerinte a magyar borkultúra szegényességét jól jellemzi az édes pezsgõk és az édes borok forgalmazási aránya. Mint fogalmazott: a magyar borászat fejlõdését egyszerre nehezíti a túlzott bürokrácia, a borhamisítás, az olcsó, mégis jó minõségû külföldi borok beáramlása, az áruházláncok „sarca”, de komoly kihívásokat támaszt a szakma elöregedése is. Moldova György úgy vélte, a romló gazdasági körülmények miatt folyamatosan növekszik a parlagon maradó szõlõföldek aránya, a megoldások keresése helyett a szakma saját megosztottságával van elfoglalva.

Az író a kilábalás lehetõségét a jelenleg gyönge kommunikáció megújításában látta. „Nincs más tartalékunk, csak az emberek tehetsége” – tette hozzá. Moldova György az MTI-nek arról is beszélt, hogy eredetileg az Urbis Könyvkiadónál megjelent Kádár-könyvekkel abba akarta hagyni az írást, de aztán kezébe akadtak régi jegyzetei és úgy döntött, megírja a borászatról a riportkönyvét. Elmondta: a könyv nem jöhetett volna létre egy bank anyagi támogatása és a borászok segítsége nélkül. Ugyanakkor megjegyezte, a téma kényességét mutatja, hogy utólag sokan visszavonták nyilatkozataikat. Tervei szerint következõ könyvét a Duna-Tisza közének elsivatagosodásáról fogja írni.

Forrás:
hvg.hu
http://hvg.hu