10 éves a tarcali Gróf Degenfeld Szõlõbirtok
[tn_7_bal.jpg]A vendégeket Degenfeld Mária grófnõ köszöntötte, beszédet mondtak gróf Degenfeld Sándor és Dr. Thomas Lindner tulajdonosok, illetve Szabó György a térség országgyûlési képviselõje, Pataky Sándor Ákos Tarcal polgármestere, illetve a tokaji polgármester hivatalos elfoglaltsága miatt levélben köszöntötte az ünnepelteket Dr. Dankóné Patkó Kornélia segítségével.
A tulajdonosok kiemelték az õket körülvevõ csapat lelkiismeretes és megbízható munkáját, Gróf Degenfeld Sándor felidézte a hajdani kárpótlási licitálások nehézségeit, Dr. Thomas Lindner megemlítette a bormarketing és az állami finanszírozás nehézségeit, a Hegyalján egyaránt megtalálható kiváló minõséget és a szinte ihatatlan borokat. Megállapították, hogy jó úton járnak, a legnehezebb éveket már maguk mögött hagyták, de több idõt vesz igénybe befektetésük megtérülése az eredeti elképzeléseknél. Jó volt hallani tudatosságukat, hogy a fejlesztéseket és beruházásokat (borászat, kastélyszálló) környékbéli cégek bekapcsolásával végezték, így segítve elõ a térség elõrelépését, a közös fejlõdést.
A köszöntõket Dr. Kállay Miklós a Corvinus Egyetem borászati tanszékének vezetõjének elõadása zárta a botrytises borokról (Tokaj, Sauternes, Rajna, Ruszt, Ménes).
A megjelent vendégek az állófogadást követõen az elmúlt 10 év borait kóstolhatták, sétát tehettek a szõlõben a Terézia kápolnához, ahol útközben a gondos szervezõk lócákkal is várták a megpihenni vágyókat. A kápolnánál ugyancsak borkóstoló fogadta az érkezõket.
További érdekességeként ígérkezett a birtok megtekintése madártávlatból egy hõlégballon kosarából, de mivel a ragyogó napsütést odafent szeles idõjárás kísérte, ez biztonsági okokból ezúttal elmaradt.
Az ünnepséget tortával és a helyi általános iskola tanulóinak néptáncával és köszöntõ énekével zárták a Kastélyszálló elõtt – hiszen a Család segítõ támogatása eljut a helyiek számára is.
A kezdetek
[tn_5_bal.jpg]Tokaj-hegyalján a volt vincellér-képezde épületét és pincéjét megvásárló Degenfeld család a romos és rendezetlen környezetben meglátta egy szép és virágzó borászat lehetõségét. Az 1870-es években épített pince elé Salamin Ferenc építész tervei alapján egy minden igényt kielégítõ borászat épült 1996-ban.
1996: az elsõ szüret a Gróf Degenfeld Szõlõbirtok és pincészet életében.
[tn_3_bal.jpg]10 vitathatatlanul izgalmas, fáradtságos ám örömteli év. Egy sötét irodából indult az élete a Degenfeld fémjelezte birtoknak és ezen belül, Prácser Miklós birtokigazgatónak és Varkoly István szõlésznek. Ma már mosolyogva gondolnak vissza a történetre. A földvásárlásokra, cserékre, a régi szõlõk irtására, majd az újratelepítésekre. Azután megkezdõdött a szakadatlan építkezés. A borászat, a tokaji Degenfeld Palota majd a Gróf Degenfeld Kastélyszálló készült el. Ma már szószerint virágzik a birtok. Büszkék a dolgozók, büszkék a vendégek és büszke lehet Magyarország, hogy ilyen kincse van. Már tíz éve.
A birtokfilozófia
[tn_2_bal.jpg]A Gróf Degenfeld Szõlõbirtok Tokaj-hegyalja egyik vezetõ pincészete, a Tokaj Renaissance Egyesület Tagja. Az 1994-ben alakult pincészet ma 100 hektár birtokkal rendelkezik, melybõl 30 hektár termõterületen szigorú minõségi korlátozások mellett Furmint, Hárslevelû és Sárgamuskotály (Muscat Lunel) szõlõt termeszt. A tulajdonosok, Degenfeld Mária grófnõ és férje, Thomas Lindner már a kezdeti lépésektõl, az építéstõl a telepítésig és a borkészítésig a minõséget tûzte ki a pincészet zászlajára. ” A nemesség kötelez” – mondják és ez a hitvallás érezhetõ minden kezdeményezésükben és tettükben.
A szõlõbirtok általános filozófiáját négy szóval lehet jellemezni: minõség, természetesség, hagyománytisztelet és nemesség.
[tn_8_bal.jpg]A Gróf Degenfeld Szõlõbirtok területei Tokaj legjobb fekvéseiben találhatók. Szigorú terméskorlátozással folyik a szõlõmûvelés, mivel a birtok minden elemében a magas minõségû szõlõ elõállítására koncentrál. Mellõzik a felszívódó növényvédõszereket, nincs mûtrágya használat, nagy a kézimunka aránya. A szõlõmûvelésben a valódi hagyományok tiszteletben tartása, az alacsony tõketerhelés, késõi válogatott kézi szüret az irányadók. A szüret során a fürtök szelektálásával, a feldolgozásnál a kíméletes préseléssel, a borászatban pedig a durva beavatkozások elkerülésével éri el, hogy boraik Tokaj elitjébe tartozzanak. Gondosan, féltve „nevelik” a borokat.
A borok
[tn_4_bal.jpg]Mind a hagyományt, mind a fogyasztók ízlését figyelembe véve könnyen fogyasztható, magas élvezeti értéket nyújtó borok, mint a gyümölcsös száraz Furmint, félszáraz Muscat Lunel borok készítése a cél. A borászatban az évszázadok alatt kialakult szamorodni és aszú készítési és érlelési szabályok betartása a természetes. A birtok neve fémjelzi többek között a nagyon kedvelt félszáraz Muscat Lunel és az Andante borokat, mely utóbbi 230g/l maradék cukrot tartalmazó késõi szüretelésû furmint.
Az eredmények
A borok minõsége és a nemzetközi megmérettetéseken való helyt állásuk figyelemre méltó. Éppen idén, a 10-ik születésnap évében számtalan nemzetközi borversenyen elért díjban részesült a birtok:
Decanter World Wine Awared London 2006 – Tokaji Aszú 6 puttonyos 1999 – aranyérem
Pannon Bormustra 2006 – Tokaji Aszú 6 puttonyos 2000 – aranyérem
Pannon Bormustra 2006 – Andante 2003 – aranyérem
Vinagora Nemzetközi Borverseny 2006 – Muscatello Late Harvest 2004 – Champion díj (Nagy arany)
A birtokot kiváló szakmai munkájáért 2005-ben és 2006-ban Magyarország második legjobb pincészetének választották.
A borturizmus
[tn_6_bal.jpg]A Degenfeld család a szõlészeti és borászati befektetések mellett nagy hangsúlyt fektet Tokaj-hegyalja turizmusának fejlesztésére is. 1999-ben a család újabb beruházásba kezdett. Visszavásárolta a Tokaj fõterén álló, egykor a család tulajdonában lévõ, elhanyagolt állapotú Degenfeld Palotát. Teljes átalakítás és felújítás eredményeként létrehozta a Degenfeld Palota néven mûködõ konferencia és turisztikai központot. A ház az elegáns Degenfeld Éttermen kívül otthont ad egy pinceborozónak, egy borszaküzletnek, bérelhetõ irodáknak és üzlethelyiségeknek, panziónak, konferenciatermeknek és egy panoráma kiállító teremnek.
[tn_9_bal.jpg]A család 2003-ban felújítatta a régi vincellériskolát és az épületben Tokaj-hegyalja egyetlen négycsillagos kastélyszállója nyitotta meg kapuit. A tokaji borok színvonalához méltó szálláshely létrehozása volt a cél, mely mára a tokaji borvidék borturizmusának kiindulópontja. A szállodában húsz kétágyas szoba és egy lakosztály várja a vendégeket. Az elegáns étterem, a hangulatos nyári terasz, az ételek és a borok harmóniája valódi gasztronómiai élményeket kínálnak a borvidékre érkezõknek. A vendégek kikapcsolódását úszómedence, szauna, fitness terem, teniszpályák, pincetúra, lovaglás és más szabadidõs programok biztosítják.
A Degenfeld család szerepe a régióban
A Degenfeld család a település fejlõdését a befektetések mellett anyagilag is igyekszik támogatni. 2005 év folyamán a helyi általános iskola fejlesztésére 500 000Ft támogatást adott át, illetve a régió további fejlesztése érdekében a tokaji óvodákat támogatta Degenfeld Mária grófnõ és Dr. Thomas Lindner 10 000 euró összeggel. Akik szerint nagyon fontos az iskolák és óvodák szerepe, mivel nélkülük nem nevelhetünk elhivatott, tájékozott és szakmájukat becsületesen végzõ állampolgárokat. A formálást már a gyökereknél kell kezdeni.
További tervek
A Terézia dombon magasodó, a borvidék egyik jelképének számító Terézia kápolna felújítása és a környezet rendbetétele a család terve illetve a borturizmus további fellendítése szerepel céljai között, a régió népszerûségének növelése érdekében.
A Degenfeld család története
A Degenfeldek egy régi nemesi család. A 13. században tûnnek fel Svábországban. Származásuk a 14. századtól megszakítás nélkül igazolható. Magas állású politikusok és katonák voltak. Különösen kitûntek, mint hadvezérek a törökök elleni háborúban.
A birodalmi és ugyanakkor osztrák örökös tartományi grófságot Kristóf-Mártin, porosz királyi államminiszter, VI. Károly császár 1716-ban, Bécsben kelt oklevelével nyerte el. Ennek felesége Schonburg utolsó hercegének leánya révén, VI. Károly császár 1716. február 16-án engedélyezte a név- és címeregyesítést.
A református ágból eredõ Miksa-Kristóf (1766-1815) birodalmi tanácsos, Teleki Anna grófnõvel 1800-ban, a budapesti Kálvin téri templomban kötött házasságot. A fent nevezett vásárolta meg 1810-ben az erõszádai birtokot a hozzá tartozó szerény kastéllyal együtt. Degenfeld Miksa váratlanul elhunyt, felesége Teleki Anna fejezte be az új empire stílusú kastély építését 1820 körül.
Ebbõl a házasságból három fiú született: Ottó, Imre és Pál. Mindhárom teljesen elmagyarosodott, hívei voltak az 1848-49-es szabadságharcnak és ebben az idõben fõispánok voltak: Ottó Kolozsváron, Imre Szabolcsban és Pál Szatmárban.
Degenfeld Imre (1810-1883) nemcsak neves mecénása volt a református egyháznak, hanem egyben tehetséges és elõrelátó üzletember is. A Tokaj-hegyaljai Bormívelõ Egyesület egyik megalapítója volt 1857-ben. Tokaj városában is több ingatlan szerzett.
Kétségtelen, hogy a Degenfeld-kastélyok közül az erdõszádai fekvése volt a legszebb. 1944-45-ben a falusiak mind a kastélyt, mind a melléképületeket széthordták. Ebben a kastélyban lakott a ma is jó egészségnek örvendõ Degenfeld Sándor 1944 szeptemberéig. Mint a téglási és baktalórántházai birtokok utolsó tulajdonosának, Degenfeld Pálnak (1871-1952) örököse, kárpótlási jegyeket kapott, amelyekkel Tokaj-hegyaljai árveréseken kb. 80 ha szõlõt sikerült megvásárolnia.
Az utolsó tíz évben Tarcal központtal egy modern szõlészet-borászat létesült, Degenfeld Sándor leánya, Mária grófnõ és veje, Dr. Thomas Lindner vezetésével.
A borok kiváló minõségûek, bel- és külföldön arany- és ezüstérmeket nyertek. Ha már a téglási és baktalórántházai hagyományokat nem is sikerült feléleszteni, legalább Tokaj-hegyalján sikerült a Degenfeld család tradíciójához kapcsolódni és a mai korban, új koncepcióval és új eszközökkel folytatni.