Vitatják a forgalomba hozatali járulék elosztási tervét a piaci szereplõk

A jövõ évtõl csak akkor értékesíthetnék termékeiket a kereskedelemben a borászati cégek, ha literenként 8 forintos forgalomba hozatali járulékot fizetnek – derül ki a bortörvény módosításához készített minisztériumi tervekbõl. Az új kötelezettség az eddig szintén 8 forintos literenkénti jövedéki adót váltaná ki. A száz lépés elnevezésû programban szereplõ, már korábban bejelentett kormánytervek lényege, hogy az évi 1,5-2,2 milliárd forintos befizetést ne a költségvetés nyelje le, hanem az ágazat vehesse igénybe marketing- és ellenõrzési célokra.

A borászati cégek januártól nem kaphatnának boraikra forgalombahozatali engedélyt, ha a járulékot nem fizetnék meg. Az új névre keresztelt pénzügyi teher adók módjára behajtható lenne, és azt az e célra elkülönített FVM-számlára kellene utalni.

Az agrártárca a befolyt összeg 40 százalékát borászati marketingre, 60 százalékát az Országos Borminõsítõ Intézet (OBI) ellenõrzési feladataira fordítaná. Ez egy liter borra vetítve 3,20-4,80 forintos megosztási arányt jelente. A minisztérium azzal magyarázza álláspontját, hogy a jövedéki adó \”nullakulcsossá\” válásával a VPOP ellenõrzési tevékenysége is szûkül. Ezért a tárca szerint az lenne indokolt, hogy a forgalombahozatali járulék nagyobb része az OBI-vizsgálatokra jusson.

Az ágazati szereplõket tömörítõ Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) ugyanakkor éppen fordított felhasználási arányt képzel el – közölte lapunkkal Kiss László, a szervezet elnöke, aki egyben a Tokaj Kereskedõház Rt. vezérigazgatója is. A HNT inkább a piacra jutást segítõ marketingakciókra helyezné a hangsúlyt, és legrosszabb esetben is 50-50 százalékos pénzfelosztást tartana elfogadhatónak.

A törvénymódosítási tervezetet az FVM \”vitaindítónak\” szánta, így a mostani elképzelések a szakmai egyeztetések során még változhatnak – tudtuk meg a tárca illetékeseitõl. Értesüléseink szerint abban már most sincs nézeteltérés, hogy a marketingpénzekbõl az EU-piacokat vagy a harmadik országokat célzó reklám- és egyéb programok nemzeti társfinanszírozását kellene megoldani. Az ellenõrzésre szánt járulékbevételeket pedig a származási bizonyítványok kontrollálására, a hatósági mintavételekre és a minõségvizsgálatokra kellene fordítania az OBI-nak.

Forrás:
VG
http://www.vg.hu