Visszaszorult a borhamisítás, nõtt a feketekereskedelem

A szélesebb rétegeknek talán meglepetést okoz, ha kiderül, hogy az utóbbi idõben visszaszorult a borhamisítás. Ennek azonban egyszerûen az az oka, hogy manapság jobban megéri szõlõbõl elõállítani a bort, mint drága cukorból hamisítványokat készíteni – ismertette egy tegnapi tájékoztatón Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) szaktanácsadója. – Mindez azonban nem jelenti azt, hogy minden rendben van a hazai borforgalmazásban, ellenkezõleg, a hamisítás visszaszorulásával emelkedett a számla nélküli kereskedelem aránya. – Ez lemérhetõ abból – tette hozzá a jelenlévõ Font Sándor, a parlament mezõgazdasági bizottságának fideszes elnöke -, hogy 2004-ben az értékesített bormennyiség alapján az akkor még létezõ jövedéki adóbevételnek 2,7 milliárd forintot kellett volna elérnie. A zárszámadásban ezzel szemben csak 1,6 milliárd forint szerepelt e sorban. A szakértõk 5-8 százezer hektoliterre becsülik a számla nélkül forgalmazott, vagy bizonytalan eredetû bort, ami túlkínálatot okoz a borpiacon, és a minõségi bor árcsökkenését hozza magával. Nem csak a borászok, de a szõlõtermelõk is a kárát látják a számla nélküli forgalmazásnak és a hamisításnak. A szõlõtermeléshez, borászathoz, mintegy 100 ezer család kötõdik.

Egyelõre nem tudni azt sem, mi van azzal a közel egy év munkáját felölelõ javaslattervezettel, amelynek elkészítésében a szakma mellett részt vett az APEH, a VPOP és az Országos Borminõsítõ Intézet is, és amelyben megfogalmaztuk, hogy milyen lépéseket kell tenni a feketekereskedelem visszaszorítására. A beadványra ugyanis hónapok óta nem válaszol az agrártárca – mondta Urbán András.

A borászok ajánlása tartalmazza a hamisítás visszafogását és eszközeinek meghatározását, azon belül például a cukor és a borkõsav forgalmának ellenõrzését, az ellenõrzések és a nyomozati lehetõségek számának növelését és összehangolását, a szankcionálás rendszerének átgondolását, és a borzárjegy visszaállítását. A számla nélküli forgalom csökkentése érdekében az elszámolás szigorítását, a készletnyilvántartás és a számlázás „számítógépesítését”, valamint az ágazati stratégia meghatározását, az ágazat jövedelmezõségét pedig össze kell hasonlítani az uniós gyakorlattal.

Font Sándor a cukorfelhasználás kapcsán példaként elmondta, nem kellene, hogy a cukor jövedéki termék legyen, de az olasz példa alapján a felhasználást követni kellene egészen a kész és a félkész termékekig. A jövedelmezõségi viszonyokat érzékeltetve ismertette, hogy Németországban egy hektár szõlõ tízezer, Franciaországban nyolcezer, Olaszországban ötezer eurót (ez a uniós átlag) hoz mûvelõjének. Magyarországon kettõezer euró ez a szám. Ezért kell figyelni az uniós borreformra is, amelyben 400 ezer hektár ültetvény kivágását szorgalmazza, és amely körülbelül hatezer euró támogatást ígér hektáronként. A hazai jövedelmezõségi viszonyok között ez sok szõlõtermelõnek kecsegtetõ ajánlat, de vigyázni kell, nehogy a hazai termõterület vészes csökkenéséhez vezessen.

Forrás:
Deluxe
http://www.deluxe.hu