Vissza a kályhához
Az új évezred elsõ évtizedének közepe táján a kormány úgy döntött, hogy csökkentendõ a magyar borászat terheit nullakulcsossá teszi a bor jövedéki adóját. Ez a helyes döntés késõbb úgy módosult, hogy a literenként 8 forintos jövedéki adót ugyan eltörölték, de helyette a nemzeti bormarketing finanszírozásához az adóval azonos összegû forgalomba hozatali járulékot kell fizetni minden belföldön forgalmazott bor után.
2007. év elején, amikor a rendszer kialakításának a vitái folytak, javaslatainkat ismertettük Gráf József miniszter úrral is. Õ akkor azt kérte, hogy adjunk egy évet az akkor már kialakított rendszerben való mûködésre, és utána a tapasztalatok ismeretében térjünk vissza az általunk javasoltakra. A kért egy, sõt már két év is eltelt, és az eredeti állapottól csak a forgalomba hozatali járulék mértékében történt elmozdulás. A rendszer hibái most a Bormarketing Közhasznú Kft. akut mûködési zavarai ban markánsan felszínre törtek. Úgy gondoljuk tehát, hogy a rendszer felülvizsgálatának, javaslataink ismételt megfontolásának itt az ideje. Itt az ideje annak, hogy végre a talpára állítsuk és beillesztve a hegyközségi rendszerbe a befizetõk döntési körébe utaljuk a bor forgalomba hozatali járulék beszedésének, és részben a felhasználásának teendõit, és ne egy külsõ szervezet döntsön annak felhasználásáról.
A jelenlegi szervezet és szerkezet még azzal sem tudott érdemben foglalkozni, hogy a jogszabály által a minõség és eredetvédelmi rendszer kidolgozására fordítható rész felhasználására javaslatokat dolgozzon ki, pályázatot írjon ki, holott azt a munkát gõzerõvel folytatni kellene már, hogy az elõírt határidõre létrejöjjön az EU és más magyar szabályoknak megfelelõ bor eredetvédelmi rendszere.
Végezetül még egy, ha nem is szorosan a témához tartozó, de a szõlõbor ágazatot közvetlenül érintõ ügy. Hosszú ideje folyik a nyûglõdés egy, a szõlõbor termékpálya valamennyi résztvevõjét összefogó ágazati csúcsszerv, egyes körök által most Bortestületként aposztrofált szervezet létrehozása körül. Nem tudjuk, hogy az egyre zsugorodó magyar szõlészetnek és borászatnak most egy újabb, nyilván fenntartási terheket is jelentõ szervezetre vane szüksége.
Véleményünk szerint a tervezett csúcsszerv feladatainak elvégzésére alkalmas lehet a hegyközségi szervezet, melynek tagja minden szõlõ és bortermelõ, és elõzõkben elõterjesztett javaslataink szerint a bort forgalomba hozók is tagjai lennének. Megvannak a helyi, térségi (régiós) és országos szervezetei. Nem túl nagy szervezeti átalakítással (a borkereskedõk és fogyasztók szervezeteinek bevonásával) alkalmassá tehetõ az ágazati csúcsszerv feladatainak ellátására, arra, hogy a mindenkori kormánynak az ágazat ügyeiben partnere legyen. Ehhez viszont át kell alakítani a jelenlegi képviseleti arányokat a Hegyközségek Nemzeti Tanácsában az egyes szereplõknek, borvidékeknek az ágazatban képviselt súlyának megfelelõen.
Kovács lászló, a Duna Borrégió titkára
Forrás:
Népszabadság Vélemény-rovat
http://nol.hu/velemeny/20091217-vissza_a_kalyhahoz