Viheti a szõlõt az állam – az alkotmánybírák áldásával
Egy nemrég megszületett, szokatlanul hosszú, és különvéleményekkel is tarkított alkotmánybírósági határozat megnyitotta az utat ahhoz, hogy Magyarország egyik legszebb Tokaj-hegyaljai szõlõbirtokát az állam megszerezhesse az eddigi francia bérlõitõl. Az Ab 30 oldalas, meglehetõsen bonyolult határozata ugyan nem errõl a konkrét esetrõl szól, hanem a zsebszerzõdés néven ismert külföldi földszerzõdések törléséhez nyújt jogértelmezési sorvezetõt, közvetve azonban Tokaj-Hétszõlõ ügyét is érdemben befolyásolja.
Ahogy azt korábban megírtuk, az ügy elõzménye az, hogy francia üzletemberek az állami tulajdonú Tokaj Kereskedõház elõdjével, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombináttal 1991-ben földbérleti szerzõdést kötöttek, amelyben 99 évre használati jogot vásároltak a területre, a bérleti díjat pedig elõre kifizették. A jogi formula azért fontos, mert 24 évvel ezelõtt még nem lehetett mást írni egy ilyen szerzõdésbe, ám idõközben a rendszerváltás után kialakult új mezõgazdasági tulajdonjogi struktúrában a „használati jog” tipikusan a nyugat-magyarországi osztrák földszerzések, vagyis a zsebszerzõdések jellemzõje lett.
Orbán Viktor 2012 õszén állt elõ azzal a tervvel, hogy „véget kell vetni az osztrák vircsaftnak”, és ennek szellemében egy évvel késõbb elfogadták az új földtörvényt. Ez a jogszabály azonban betett a Tokaj-Hétszõlõ szerzõdésnek is, mert annak ellenére is semmisnek nyilvánította, hogy tartalmilag nincs sok köze a nyugat-dunántúli osztrák terjeszkedéshez.
A Tokaj-hegy déli oldalán lévõ, összesen 55 hektár területen 24 év alatt jelentõs fejlesztéseket valósított meg a bérlõ, hiszen kezdetben még a kellõ minõségû termõréteg is hiányzott onnan. A löszös termõtalajt ezért visszahordták, majd a nulláról felépítettek egy olyan szõlõbirtokot, melyet 2012-ben Magyarország legszebbjévé választottak.
Tokaj-Hétszõlõ természetesen vitatja, hogy a zsebszerzõdéses törvény betûjét végrehajtó szerencsi földhivatal tavaly nyár végén jogosan törölte-e a birtok széljegyzetét a tulajdoni lapról. És bár e törlés technikai jellegû tételnek számít (hiszen a földbérleti szerzõdés továbbra is a birtok tulajdonosának kezében van, és azon az áll, hogy a föld tulajdonjoga az államé), a rá épített ingó és ingatlanok sorsa ingoványos talajra került, mivel a használati jogot a törvény semmisnek mondta ki – és így papíron semmi sem maradt a birtok kezelõje, azaz a franciák kezében. A franciák ezért jogi útra terelték az ügyet, a per azonban a miskolci bíróságon elsõ fokon elakadt. A bíró több tárgyalási nap után úgy döntött, felfüggeszti az eljárást, amíg az Ab egy határozattal irányt nem ad a hasonló ügyek jogértelmezési lehetõségének.
Az új földtörvény ugyanis eleve sok sebbõl vérzett, és több módosításon is átesett, de az ügy szempontjából a leglényegesebb, hogy a tartós földhasználati jog törlésérõl rendelkezõ passzus benne maradt. Az Ab egyébként két éve már foglalkozott a témával, és akkor még 20 évben maximalizálta a tartós haszonbérlet idõtartamát. A testület akkor azon az állásponton volt, hogy 20 éves átmeneti idõszak a felek számára „meglehetõsen hosszú idõtartamnak” tekinthetõ, elegendõ felkészülési idõnek arra, hogy a jogviszonyukat a törvény szerint rendezzék. Ideértve a felek közti végelszámolást is, de a bérletviszony megújításának lehetõségét is.
Ehhez képest a most meghozott határozat radikális változást jelent. A testület ugyanis rábólintott arra, hogy nincs szükség átmeneti idõre, sõt még az is rendben van, hogy a kormány a törvény erejével lényegében azonnal semmissé teszi a szerzõdéseket, és a használati jogról szóló földhivatali bejegyzéseket sitty-sutty törölteti. Csak egyetlen kikötése van a testületnek: az, hogy a kormány december 1-jéig alkossa meg azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a tulajdonos fél és a használati joggal rendelkezõ fél közti elszámolás tisztességgel megtörténhet.
Az Ab-határozatnak csak az indoklásába került be, hogy a földtörvény okozta vagyoni hátrányokat rendezni kell, és nem járható út, hogy pusztán a fennmaradó bérleti díjjal kapcsolatosan elszámolnak egymással a felek. Az indoklás szerint „az ilyen szerzõdésmódosításnak (megszüntetésnek) is érdekegyensúlyra kell törekednie a megváltozott körülmények mellett. A jogalkotói beavatkozás felelõsséggel jár, az nem okozhat a céljával nem indokolható hátrányokat”. Nagy kérdés, hogy mindez hogyan ölt majd formát a készülõ jogszabályban.
Egy gyakorló alkotmányjogász a hvg.hu-nak azt mondta, ha a jogalkotó teljesíteni akarná az Ab határozatát, akkor éppen Tokaj-Hétszõlõ ügyében kellene világosan meghatároznia, hogy a törölt jogosítványokat milyen módon kompenzálja egy olyan szereplõnek, amelyet nem az osztrák gazdák zsebszerzõdéses módszere, hanem a rendszerváltáskor az állami céggel kötött lehetõségei sodortak ebbe a helyzetbe.
Az elvileg még további 75 évre érvényes földbérleti szerzõdés rendezésérõl, valamint a várható fejleményekrõl a birtokigazgató, Kovács Tibor nem kívánt nyilatkozni. Az Ab mostani határozata után egyébként a perben gyors elsõfokú döntés várható, és a birtokot felépítõ, a csupasz tokaji domboldalból szõlõbirtokát létrehozó francia birtokos várhatóan veszít. A fellebbezéssel – ha lesz – az ügy még másodfokra kerülhet, de a döntés így most már ott is borítékolható.
Érdeklõdésünkre egyébként a régió szõlész-borász dolgairól jól értesült forrásunk azt mondta, a felek „csak annyival vannak beljebb”, hogy még a tavalyi szüret elõtt az állami föld tulajdonosának, a Tokaj Kereskedõháznak a képviselõje, Tombor András és a Hétszõlõ birtok tulajdonosa, Raphaël Reybier többször is találkozott, de semmiben nem egyeztek meg Hétszõlõ jövõjét illetõen.
A Tokaj Kereskedõház megkeresésünkre lényegében azt közölte, hogy a folyamatban lévõ per miatt nem tett lépéseket a jelenlegi helyzet megváltoztatására, tehát a birtokon jelenleg is a Tokaj-Hétszõlõ Zrt. gazdálkodik. A kereskedõház azt mondja, az elmúlt évben több megoldási javaslattal is élt a méltányos rendezésre, de csak „az állami tulajdonú társaságokra vonatkozóan különösen részletes szabályokkal összhangban járhat el”.
Ha viszont a felek nem tudnak megegyezni, akkor könnyen elképzelhetõ, hogy a francia bérlõ a – magyarországi jogorvoslati lehetõségek kimerítése után – az Európai Bírósághoz fordul, és az ügy nemzetközi szintre kerül.
Nem csak Hétszõlõvel vannak problémák
A kérdéskör másoknak sem egyértelmû, hiszen az Ab honlapján például egy olyan, idén április végén érkezett beadvány is található, amelyben egy szombathelyi bíró a tokajihoz hasonló kérdésekkel fordul a testülethez. A szombathelyi bíró fogalmazása szerint a földtörvénybõl nem látszik igazolódni, hogy „a törvényalkotó a tulajdonhoz való jog alapján mindig köteles tiszteletben tartani azokat a jogosítványokat, amelyeket korábban õ maga alakított ki alkotmányos értelemben vett tulajdonként”. A bíró ezért kéri az Ab-t, hogy tegyen rendet az Alaptörvény, a Római Egyezmény és az Emberi Jogok Európai Bíróságának passzusai között a tulajdonhoz, és a tulajdonnal kapcsolatban szerzett jogosítványok ügyében. A 15 oldalas beadványban külön fejezetet szentel az azonnali hatályú jogalkotás korlátainak is, annak, hogy a kifutási idõ nélküli döntés szerzett jogokba vetett bizalom vesztését eredményezheti.
Forrás:
HVG.hu
http://hvg.hu