Vihart kavart az Eurorozé

Alapvetés: a rozé nem úgy lesz, hogy a kocsmáros benne hagyja az erõsen színezõ vörösbort a pohárban, és utánaönti bele a fehéret a faluvégi kocsmában, még ha ránézésre a végeredmény közelít is a hagymahéj vagy a lazac színéhez. Készítése során a kékszõlõk fehér mustját a vörösborokénál jóval rövidebb ideig áztatják a törkölyön, így a szemek héjában lévõ színanyagok kevésbé tudnak kioldódni.

A kevert módon kapott rozék ízvilága eltér a tradicionálistól, a rozék sajátos karakterét ugyanis a vörösborokban található tanninok adják meg. – A piacon nagy zavart okozhat, ha forgalomba lehet hozni vörös- és fehérbor keverésével készült rozét – hívta fel a figyelmet Dúzsi Tamás szekszárdi rozétermelõ, aki szerint a hozzá nem értõ fogyasztót ez megtévesztheti.

A cannes-i rozé-világbajnokságon évek óta arany- és ezüstéremmel díjazott borász szavai szerint „nem tisztességes, hogy ha egyeseknek nem kel el a vacak fehérbora, ráfogják, hogy rozé”. Dúzsi Tamás hozzátette: a magyar bortörvény házasítási szabályaival sem egyeztethetõ össze, ha egy bor teljesen más fajtákat tartalmaz; jelenleg ugyanis a minõségi bornak 85 százalékban kell a megjelölt fajtából készülnie.

A rozébor kékszõlõbõl fehérbor-technológiával készített bor, vagyis a házasított világosvörös bor nem tekinthetõ rozénak – hangsúlyozzák magyar szakemberek. A soproni borászok úgy látják, az Európai Bizottság javaslatával legalizálni akarja a kevert rozébort, és ez sérti Magyarország érdekeit. Magyar Dezsõ, a 86 hektáron szõlészkedõ Lõvér pince résztulajdonosa annak a véleményének adott hangot, hogy a multinacionális láncok érdekei felülírják a szakmai szempontokat.

A Bács-Kiskun megyei borászok is felháborodásuknak adtak hangot a bizottsági tervezettel kapcsolatban. Frittmann János, a 2007-ben Az év borásza címmel elismert soltvadkerti borász termelõi és borászati oldalról is botrányosnak tartja azt, hogy az Európai Bizottság ezzel az intézkedésével legalizálni akarja a borpancsolást. Hiába tüntetik fel a borospalack címkéjén azt, hogy fehérbor és vörösbor keverésével készült, nem lesz jó minõségû, és lerontja a rozébor imázsát – tette hozzá.

Ungerbauer Györgyöt, a Csongrádi hegyközség elnökét már maga a felvetés is meglepte. – Pancsolásnak tartom, s óriási probléma, hogy a nagy tõkével rendelkezõ üzletláncok beleszólnak a szakmába – mondja, egyetértve soproni kollégájával. Szerinte a rozé nagyon komoly dolog, az egyik legnehezebb része a borászatnak, ezért is lepõdött meg a villányiak hozzáállásán. – Vannak képzelt és képzett borászok, az utóbbiak ilyen ötletet nem támogathatnak – szögezi le a hegyközségi elnök.

– Az Uniónak már belépésünk elõtt 10-20 millió hektoliter borfeleslege volt, nem csodálkozom azon, hogy a rozéügy elõjött. 100 ezer hektár szõlõültetvénybõl mára 70 ezernél nem maradt több, de pontos számot kevesen tudnak – mondja Somodi Sándor ásotthalmi borász. Kékfrankos rozéja tavaly decemberben országos aranyérmet nyert, március 18-án Brüsszelben, az Európai Parlamentben is bemutatták. Szerinte gyenge az érdekérvényesítésünk, „gagyizálódunk” tovább, de Somodi Sándort már ez az egész folyamat nem lepi meg.

Forrás:
delmagyar.hu
http://www.delmagyar.hu