Versenyképesebb balatoni borrégiót követel a szakma
A balatoni borrégiót az a mikroklíma teszi az ország egyik legkiválóbb adottságú szõlõtermõ vidékévé, amelyet a Balaton, a Bakony és a Balaton-felvidéki hegységek védelme alakított ki. Területén mintegy ötven fehérborszõlõ és tíz vörösborszõlõ-fajtát termesztenek. Szakemberek szerint a tokaji után a balatoni borrégióban készülnek a legjobb minõségû magyar száraz fehérborok.
Varga Zoltán, a Balatonfüred–Csopaki borvidék elnöke a fõvárosi Feneketlen-tónál május elején megtartott balatoni borok fesztiválján elmondta: a borrégió jövõje szempontjából meghatározó lesz, hogy az EU borreformja nyomán augusztus elsejétõl megváltozó bortörvény termékleírási szabályai miként érintik a régió termelõit. Szerinte ugyanis nem mindegy, hogy a Balaton név oltalom alatt álló lesz-e. Az sem közömbös, hogy a Balaton környékén mely termõterületek lesznek védettek, és melyek földrajzi jelzés nélküliek. Kiemelte: jelenleg a magyarországi borágazatban túlzottan nagy a bürokrácia, mivel a termelõk átlagosan havonta találkoznak az Országos Borminõsítõ Intézet, az adó- és a vámhivatalok helyszíni ellenõreivel. Ezzel szemben az osztrák vagy a német versenytársak sokszor évekig nem látnak ellenõröket, s így több idõt, figyelmet tudnak szentelni a szõlõre és borra.
Varga Zoltán szerint fontos lenne, ha EU-konformmá tennék a balatoni üdülõkörzet rendezési terveit, mert ezek hiánya, illetve az üdülõövezet védelme hátrányosan érinti a borosgazdákat. Nem vághatják ki például még az elöregedett és ma már használhatatlan tõkéket sem, pedig erre lenne uniós pénz is. A szakember azt is kifogásolta, hogy az EU – a túltermelés csökkentéséért – a tõkekivágást támogatja, míg újak telepítését nem, pedig az ültetvények többsége 25 éves vagy még annál is idõsebb.
Ezt a véleményt osztotta Laposa József, a róla elnevezett badacsonyi pincészet borosgazdája is. Laposa viszont a Balaton menti borászat fejlesztési gondjaira a megoldást hosszú távon egy egyetlen, a gyakorlatban is mûködõ balatoni borvidékben látja. Hosszú távon ugyanis piacképesebb lenne, ha a régió borai egységesen Balaton név alatt jelennének meg. Ez a balatoni borrégióhoz tartozó hat borvidék egységes arculatának megteremtését, szabályozásának és marketingtevékenységének, valamint a szõlõ- és fajtatermesztésének összehangolását jelentené. Elmondta: az üdülõkörzet erõsen befolyásolja a szõlõsgazdák fejlesztési lehetõségeit, ezért szerinte a feldolgozóüzemeket nem a hegyen és nem a szõlõterület rovására kellene felépíteni. A gazdák gondjai azonban nem korlátozódnak a feldolgozóüzemek telepítése és az üdülõkörzetek okozta akadályokra. Borbély Tamás, a Badacsonyi borvidék borosgazdája nehezményezte azt is, hogy ha a termelõk pincészetüket, feldolgozóüzemüket esetleg bõvíteni szeretnék, arra sokszor nem kapnak a helyi önkormányzattól építési engedélyt, holott pincéik többsége külterületen található.
Egyedi mikroklíma a magyar tengerparton
A balatoni borvidékek kínálatát a sokféle talaj teszi gazdaggá és érdekessé, mégis alapvetõen meghatározó a közös éghajlati adottság. A Balaton víztükre visszaveri a ráesõ napfény jelentõs részét, így különösen jó bor készíthetõ az északi part déli hegyoldalain, amelyeket északon a Bakony, valamint a Balaton-felvidék kelet–nyugati irányú hegygerincei védenek a hideg szélviharok ellen. Az északi partot övezõ magaslatok déli lejtõin termett szõlõkbõl rendkívül nagy cukortartalmú, illatos mustok nyerhetõk. A déli parton termelt borok többsége a könnyedebb, közepes alkoholtartalmú italok közé tartozik. A feljegyzések szerint már a római légiósok is kaptak zsoldjuk mellé napi fél liter Balaton-felvidéki bort. A régió termelõi közül a Borakadémia az év bortermelõjévé választotta 2000-ben a tavaly elhunyt Figula Mihályt, 2006-ban Garamvári Vencelt, 2008-ban pedig Konyári Jánost.
Ösztönözni kellene a szõlõtelepítést is
A régió elsõ és másodosztályú szõlõterületeinek csak mintegy harmada áll mûvelés alatt, vagyis kiváló adottságú, nagy értéket képviselõ területek vannak parlagon. A mûveletlen területek betelepítését ösztönözni kell, állami tartalékból, esetleg jelképes áron vagy ingyenes juttatással. Az idõ is szorít, mert 2011, vagyis a külföldiek termõföldvásárlására vonatkozó tilalom megszûnése után már nehéz lesz a betelepítési célokat elérni. A szakemberek szerint a kedvezõ árak nyilván rengeteg külföldi vevõt csalogatnak majd a magyar tenger partjára, de ezek a külhoni befektetõk valószínûleg nem a rendkívül munkaigényes szõlõtermesztést választják majd a parlagon hagyott földek hasznosítására.
Forrás:
Magyar Hírlap
http://www.magyarhirlap.hu