Varga Bálint: Akár a nagyobb csúcspincészetek közé is tartozhatnánk
A budavári borfesztiválon lett bejelentve, hogy csavarzárat kapott számos Varga-bor. Mi a gond a dugóval?
Sok gond van velük. Kezdjük a parafánál. Magyarországon az elsõ paradigmaváltás az volt, amikor az olcsó parafadugókat leváltották a mûanyagdugók. Ebben az volt az elõrelépés, hogy az olcsó parafadugók öt-hat hónap alatt – ha kis mértékben is – de nyomot hagytak a bor illatában. A drága parafadugókkal az volt mindig a probléma, hogy megtalálható bennük a dugóhibát okozó TCA klórvegyület, így körülbelül minden huszadik, natúr parafával lezárt palack hibás, éspedig a dugó miatt.
Ez 5 százalékos selejtarány, amit a dugó okoz. A másik, ami miatt nem kedveljük a parafadugót, az az, hogy ezek nem egységes minõségûek: a parafa kérge nem teljesen homogén, minden parafadugó más és más. Minél hosszabb a palackos érlelés egy parafával lezárt bor esetében, annál nagyobb szórás jelentkezik a palackokban lévõ borok íze között, holott ugyanazon körülmények között pihentek évekig.
A borászat arról szól, hogy a lehetõ legkevesebb beavatkozással megõrizzük a borban, amit a szõlõ ad nekünk. Törekszünk az egyes tételek homogenitására, ellenõrizzük a komplett borkészítési folyamatot, mindenhol száz százalékig tudatosak akarunk lenni. Ebbe nehezen fér bele, hogy a folyamat végén beledugunk egy dugót a borba, ami vagy jól zár, vagy nem.
Nem gond egy ekkora pincészet esetében, hogy a magyar fogyasztók többsége a mai napig az olcsó borok ismertetõjeleként tekint a csavarzárra?
Mi mindenhol azt próbáljuk kommunikálni, hogy ez a fajta hosszúszoknyás, 6 centiméter hosszú csavarzáras zárásmód elegáns és igényes.
Ettõl még csavarzár marad, ez kevés a konzervatív fogyasztók meggyõzéséhez.
Ez a csavarzár többe kerül, mint a mûanyagdugó plusz a mûanyagkupak. A kommunikáción túl magán a csavarzáron rejlõ marketinglehetõségeket is próbáljuk minél jobban kihasználni. A csavarzár nyomdailag sokkal szebben nyomtatható, díszíthetõ, mint a mûanyag- vagy ónkupak, amivel az a probléma, hogy ha készítünk rá egy grafikát, a zsugorodás miatt mindig torzul vagy a betû, vagy a grafika. Kör alakú logót például nem is lehet rakni a mûanyagkupakra, mert bár szépen mutat, mikor kijön a nyomdából, címkézést követõen jó esetben ellipszis lesz, rossz esetben tojás.
Ez mind érdekes marketingszempont, de a fogyasztó még mindig nincs meggyõzve.
Tíz napja forgalmazunk csavarzáras borokat, ebbe két nagy borfesztivál is beleesett. Azt látjuk, hogy nagyon örülnek a változásnak a fogyasztók, mert könnyedén visszazárható a palack. A könnyed, illatos borkategóriában kezdtük el bevezetni, a csavarzárat, ahol a fogyasztók egyre inkább ezt a zárásmódot keresik. Fontos szakmai szempont még, hogy – mivel most a szénsavas borok a divatosak – a szénsavat dugóval nem lehet megtartani. Jó esetben idõvel csak a szénsavasságából veszít a bor, rossz esetben kicsöpög a palack tartalma a dugó mellett a benne lévõ nyomás miatt.
Ezesetben hogyhogy csak most kerül csavarzár a palackokra?
Pár éve, amikor saját betétdíjas palackjainkat terveztük, nem gondoltuk volna, hogy ennyire nyitottak lesznek a magyar vásárlók a csavarzárra, ezért akkor csak dugós változatot készíttettünk belõle. Kérdésként bár felmerült, de azt mondtuk, ez olyan messze van, hogy még nem foglalkozunk vele. Az utóbbi két évben viszont azt láttuk, hogy az egyutas, nem visszaváltható palackok kategóriájában a rozéknál és illatos fehérboroknál szinte kizárólagos lett a csavarzár. Már nem szül ellenérzéseket.
Egy éve döntöttük el ezért, hogy a betétdíjas Varga-palacknak is megtervezzük a csavarzáras változatát. Egy év volt, mire megterveztük a palackot, a csavarzárakat, és mindezeket legyártották nekünk.
Hol helyezné el a Varga Pincészetet a magyar borpiacon?
Úgy érezzük, hogy nagyon egyedi a helyzetünk, ha szabad így fogalmazni , külön kategóriát képviselünk. Tudomásunk szerint mi értékesítjük a legtöbb bort Magyarországon, ugyanakkor nem forgalmazunk a legolcsóbb kategóriákban. Közepes árfekvésû boraink mellett egyre jelentõsebbé válik a prémium szegmensben való részvételünk. 400 ezer palackot meghaladó prémiumbor-értékesítésünkkel már a nagyobb csúcspincészetek közé tartoznánk. Büszkék vagyunk nemzetközi és magyar borversenyeken elért sikereinkre.
Mi a növekedés forrása?
Az egyik a saját palackjainkra való átállás, a másik a gasztronómiában és a kiskereskedelem érezhetõ, évek óta tartó növekedés. Pozitív gazdasági hangulatot érzünk, ennek köszönhetõen a mi árkategóriánkban van egy jelentõs bõvülés.
Beszéljünk a borokról. Itt van elõttünk az Édes rozé, aminek ha a hátcímkéjét megnézzük, a dunántúli tájbor kifejezés szerepel rajta. Borvidékhez nem tudja kötni, a tájbor szóhoz kevés pozitív asszociáció van – mihez kezd a fogyasztó ezzel az eredetmegjelöléssel?
Szerintünk nincs értelme borvidéket megjelölni abban az esetben, ha a bornak nincsen borvidéki jellege. Azt gondoljuk, hogy a rozéknál, irsainál vagy a muskotályoknál a borvidéki jelleg nem kimutatható, a fajtajelleg és borkészítés módja az, ami meghatározza a jellegét. Soha nem hallottam még, hogy valaki vakkóstoláson meg tudta volna állapítani, hogy egy rozé egri vagy balatoni, viszont vannak olyan rozéstílusok, amely alapján meg tudnám mondani vakon, hogy ki készítette.
Dunántúli tájbor, áll a címkén. Honnan jön a szõlõ?
A Dél-Balatonról, Balaton-felvidékrõl, kismértékben Sopronból származik a szõlõ.
Az elv tehát ugyanaz, mint a pezsgõpincészeteknél, márkaborok vannak, ahol a márkákra jellemzõ ízkép elérése és fenntartása a fontos?
Pincészetünk már nagyságánál fogva is szétfeszíti a közösségi brandek kereteit. De régebben is tudatosan törekedtünk egyéni arculat kialakítására is úgy a borok minõségében, mint a megjelenésben.
A bor legyen jó, a többi mindegy?
A bor legyen elsõsorban jó, de legyen ránk is jellemzõ.
Kevésbé ismert, hogy van pincészetük Tokaj-Hegyalján is. Hol kapható a tokaji Varga-bor?
Három fajtát készítünk, hárslevelût, furmintot és sárgamuskotályt. Többségét exportáljuk Lengyelországba, Szlovákiába, Csehországba, Oroszországba.
A tokaji borvidéket érintõ törvényi szabályozások nem éppen a Varga Pincészetnek kedveznek, elég, ha csak a borok borvidéken kívüli palackozásának, vagy a mustsûrítménnyel való édesítés tiltására gondolok.
Túlzás lenne, ha azt mondanám, hogy kívülállóként, de figyeljük és alkalmazkodunk a változásokhoz.
Hány palack tokaji bor kerül ki a pincészettõl?
Körülbelül 1 millió palackot forgalmazunk.
Hány palack bor kerül ki a komplett Varga Pincészettõl idén?
14 millió palack körüli lesz az idei értékesített mennyiség, ebbõl 12 millió körüli a magyar piac. Ennek fele a gasztronómiában, fele a kiskereskedelemben fogy el. Reméljük, hogy a jelenlegi kedvezõ kereskedelmi környezet megmarad, és még több bort vásárolnak az emberek. Körülbelül egy évig fog tartani, míg az összes fehérborunkat átállítjuk csavarzárra, jövõre egy 10-15 százalékos mennyiségi növekedést várunk. A szüret közepén vagyunk, még nem tudjuk, lesz-e áremelésünk.
Eddig jól alakul a szõlõmennyiség, nem?
A minõség egyelõre kiemelkedõ. Az árak körülbelül a tavalyiak. Picit azért a mennyiség lehetne több.
Az mindig lehetne.
Az mindig.
Forrás:
Mandiner.bor
http://bor.mandiner.hu