Uniós tények és remények – A támogatás ezentúl a termelés helyett a piacot célozza meg

Meglepõ nyíltsággal beszélt dr. Szanyi Tibor a hazai agrárágazat lehetõségeirõl az unión belül azon a fórumon, melyre sokan voltak kíváncsiak. A koppenhágai megállapodásról és annak hátterérõl beszélt a politikus. Szerinte a magyar termelõ nem jár rosszabbul mint az uniós gazda, ha hatékonyan termel. De ehhez váltani és változtatni kell. A támogatásokat nem jövedelem kiegészítésként, veszteségeik pótlására kapják majd a termelõk, hanem a piaci helyzetük javítására. Már az idei évi agrártámogatásokra is ez lesz a jellemzõ. (A napokban jelenik meg a Magyar Közlönyben.) A támogatások a termelésrõl áttolódnak a piacra, mondta Szanyi Tibor. Elõadásában külön kitért a borágazatra, hiszen pontosan tudta, hogy a hallgatóság ezen a területen is érintett. Az államtitkár szerint csak a kiváló minõségû borok lesznek versenyképesek az unióban. A statisztika azt mutatja, hogy a 6 dollárnál olcsóbb borokra csökkent a kereslet, míg a drágább nedûk jobban értékesíthetõk. Váltani kell ezen a területen is, mert mint mondta, a francia borvidéken 80 mázsát termelnek hektáronként, addig nálunk 150-200 mázsát és ez a minõség rovására megy. A közepes minõségû borokat pedig helyben, az ide csábított turistáknak kell eladni. Szó esett a kvótákról is, szerinte nem termelési, hanem támogatási kvótákra kötöttünk megállapodást az unióval, vagyis annyit termelhetsz amennyit akarsz, de támogatást csak a kvóta után kapod, mondta az államtitkár. A legfontosabb azonban, és ez minden területre érvényes, a szemléletváltás. Csak annak a terméknek van jövõje a piacon, amit hatékonyan lehet elõállítani. Vonatkozik ez a sertéstartásra is: az unióban az önköltség 210 forint, nálunk viszont 280. Át kell gondolni a gazdálkodást, szólt az üzenet a termelõkhöz.

Forrás:
Tolnai Népújság
http://www.tolnainepujsag.hu