Uniós borok: vissza kell szerezni a régi piacokat

A borpiaci reform az EU-ban elõreláthatólag 2008-ban kezdõdhet meg, a jelenleg folyó egyeztetési folyamat végén. Brüsszelben csütörtökön jelentették be, hogy az Európai Unió bizottsága mélyreható borpiaci reformok mellett döntött, a borpiac közös szervezetének gyökeres megreformálása mellett foglalt állást.

Russell Mildon agrárpiaci igazgató szerint az unió termeli évente a legtöbb bort a világon. A fogyasztása is az uniós országoknak a legnagyobb a világon. Ugyanakkor az elmúlt 10 évben az unió borbehozatala évente 10 százalékkal emelkedett, miközben kivitele ennél csak lassabban nõ. Amennyiben a jelenlegi tendenciák folytatódnak, úgy az unió bortúltermelésének mértéke az évtized végére, a jövõ évtized elejére elérheti az éves bortermelés 15 százalékát. (Jelenleg az unió bortermelése évente 180 millió hektoliter körül mozog.)

A borpiaci reform egyik lényeges célja, hogy a jelenlegi termelési szintet csökkentsék. Így versenyképesebbé tehetõ a szakértõk szerint az unióban megtermelt bor a piacon. A cél elérése érdekében 400 ezer hektár szõlõültetvény kivágását javasolják a szakértõk 5 év alatt. A kivágás finanszírozására, támogatására 2,4-2,5 milliárd eurót szánnak. Ez a jelenlegi 3,4 millió hektáros termõterület 3 millió hektárra való csökkentését jelentené.

Emellett változtatnának azon a jelenlegi gyakorlaton, miszerint a borfelesleget lepárolhatják a bortermelõk. Továbbá engedélyeznének a világban már több helyen elfogadott bor elõállítási gyakorlatot, de megtiltanák a cukor hozzáadását a borhoz – errõl Ersilia Moliterno, az Európai Bizottság Agrárfõigazgatóságának munkatársa beszélt. Mindehhez hozzátette, hogy a jelenlegi címkézési gyakorlaton is változtatni kívánnak annak érdekében, hogy a fogyasztók a jelenleginél egyszerûbben juthassanak a borokról információhoz.

Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fõtitkára elmondta: Magyarország érdekelt az európai bortermelés mélyreható reformjában, ugyanis a borágazat jelenleg strukturális és versenyképességi válságban van Európában. Ezért az érdemi reformok nem halaszthatók tovább. Aláhúzta ugyanakkor, hogy nem lehet cél az önkorlátozás és a versenyképesség csökkentése. A termeléscsökkentés lehetõségét nemzeti hatáskörben meg kell tartani, de biztosítani kell egyben az uniós borok eddiginél jobb piaci lehetõségeit, fõként a marketing- és a szerkezeti átalakítást szolgáló támogatások növelésével.

Az Európai Bizottság csütörtökön nyilvánosságra hozott borrendtartási reformtervérõl Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetõje úgy vélekedett, hogy az uniós borrendtartás reformjára a fogyasztás csökkenése és az újvilági bortermelõk által támasztott verseny miatt van szükség.

A brüsszeli magyar szocialista képviselõ egyetért Mariann Ficher-Boel uniós agrárbiztossal abban, hogy a tervezett reformnak piacorientált és a versenyképes termelés irányába kell elmozdítania az európai szõlõ- és bortermelést. Tabajdi Csaba ugyanakkor kiemelte, hogy a magyar szõlészet és borászat alapvetõ érdeke a szerkezetátalakítás nagyobb uniós támogatása, amelyet a reformtervezet is tartalmaz.

Az európai parlamenti képviselõ ugyanakkor hangsúlyozza azt is, hogy az uniós költségvetésben a borszektorra a jelenleginél nincs több pénz. Ezért a lepárlásra fordított összegeket kell radikálisan csökkenteni, ezek a túlzott ráfordítások gátolják meg a szerkezetváltást. Tabajdi szerint radikális reformra van ugyan szükség, de normális ütemezéssel, elkerülve a sokkterápiát.

Forrás:
MTI
http:/www.mti.hu