Újraosztanák a bormarketing-pénzt

Mintegy 1,2-1,5 milliárd forintot várnak abba az alapba, amelybe majd augusztustól gyûlik a jövedéki adót felváltó, a belföldön forgalomba hozott borok után beszedett literenkénti nyolcforintos forgalomba hozatali járulék. Két évig tartó egyeztetés után a borászszakma és a kormány megállapodott abban, hogy a pénz 60 százalékát a szakmai képviseletek által létrehozott Magyar Bormarketing Kht. a nemzeti bormarketingre fordítja. A fennmaradó 40 százalék pedig a borellenõrzés költségeit gyarapítja, ezzel hatékonyabban léphetnek fel a hamísítók ellen.

Pénz azonban nincs a kaszszában – csak lesz. 2006 januárja óta nem fizetnek a borászok jövedéki adót és új járulékot sem. Az idén augusztusban kell számot adniuk arról, mennyi volt a forgalmuk, mekkora ez után a járulékfizetési kötelezettségük – és ekkor kell fizetni is.

A nyáron majd beérkezõ összeg felosztásáról azonban már most új harc kezdõdött a törvényhozásban. Magda Sándor, Herbály Imre és Godó Lajos szocialista képviselõk azt szeretnék, ha a befolyó pénzbõl jutna az ágazati kutatás-fejlesztés állami finanszírozására is. Kiss Zoltán szabad demokrata képviselõ a marketingfeladatokra szánt 60 százalékos részt 15 százalékkal megcsapolná, s ebbõl finanszírozná a Soós István Borászati Szakiskolát. Font Sándor, a mezõgazdasági bizottság fideszes elnöke módosító javaslata szerint az eddig egységesen megállapított, literenkénti nyolc forintot felbontaná. Az asztali borok esetében két forint, a tájboroknál négy forint, a minõségi borok esetében 10 forint és a védett eredetû borok esetében literenként 50 forint befizetését tartaná méltányosnak. Kékkõi Zoltán, a Fidesz képviselõje azt szeretné elérni, hogy az alapba érkezõ pénz 40 százaléka ne az Országos Borminõsítõ Intézethez, hanem a Hegyközségek Nemzeti Tanácsához, a borigazgató hatósághoz kerüljön.

Müller István, a Magyar Szõlõ- és Bortermelõk Szövetsége ügyvezetõ igazgatója úgy véli, a képviselõknek inkább azon kellene munkálkodniuk, hogy minél elõbb megkezdõdjék az új rendszerû marketing- és a minõség-ellenõrzõ finanszírozás. Ehelyett különbözõ állami feladatokat akarnak ebbõl a még be sem folyt pénzbõl finanszírozni. A szakember úgy véli, hogy az éves szinten várt 1,2-1,5 milliárd forint nem elég az ágazat minden gondjának a megoldására.

Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fõtitkára emlékeztetett arra, hogy a bormarketingre szánt pénzeket már 2006 elejétõl fel lehetett volna használni, ám a hiányos törvényi szabályozás miatt erre még most sincs mód. Úgy véli, hogy még tovább húzódhat a pénz begyûjtése és felhasználása, ha most a törvénymódosításba esetlegesen bekerülõ új jogcímek miatt az egész rendszert az Európai Bizottságnál újra jóvá kell hagyatni.

A forgalomba hozatali járulék története

2004. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) a Pénzügyminisztériumhoz (PM) fordul, hogy keressék meg annak a lehetõségét: a bor jövedéki adója miként fordítható szakmai célokra. A javaslatot a PM elutasítja. A szakmai szervezetek az Agrármarketing Centrum alkalmatlansága miatt a Magyar Bormarketing Kht. (MBM) alapításáról írnak alá szándéknyilatkozatot.

2005. május 2. Bejegyzik az MBH-t.

2005. A VPOP felméri, hogy a beszedett jövedéki adó nincs arányban a ráfordítás költségeivel. A kormány a száz lépés programja keretében bejelenti a természetes borok nullakulcsos kategóriába sorolását azzal, hogy a szakma a jövedéki adóval azonos mértékû befizetést tesz közösségi marketingcélokra.

2005. október 20. Az agrártárca szõlõ-, bortermékpálya-bizottsága elutasítja a HNT javaslatát, hogy a literenkénti nyolcforintos forgalomba hozatali járulékot a jövedéki adóval azonos szabályozás szerint a forgalomba hozott termék mennyisége alapján utólag szedják be.

2005. december. Kihirdetik az új szabályokat. A nullaszázalékos jövedéki adó mellett megjelenik a forgalomba hozatali járulék. A befizetett összeg 40 százaléka a borellenõrzés javítását, 60 százaléka pedig a közösségi bormarketinget szolgálná. A törvény végrehajtási rendelete nem készült el.

2006. február. A rendelettervezetrõl szakmai egyeztetést tartanak, amely megállapodással zárul.

2006. szeptember 6. Újabb megállapodást írnak alá a rendeletrõl.

2007. január. Kormány-elõterjesztés készül a járulék utólagos, a jövedéki elszámoláshoz kötött beszedésérõl. Az import és az export kikerül a járulékfizetés körébõl.

2007. február 14. Az Országgyûlés mezõgazdasági bizottsága általános vitára alkalmasnak találja a kormány elõterjesztését.

2007. február 26. A MBM Kht. ügyvezetése és a tulajdonosai az agrárminiszterrel folytatott tárgyaláson megerõsítik, hogy a korábbi megállapodás alapján a beterjesztett változatot tartják elfogadhatónak.

2007. február 28. Számos egyéni képviselõi törvénymódosító indítványt terjesztenek be, amellyel több ponton szeretnék megváltoztatni a szõlész-, borászszakma és a kormány közötti megállapodást.

Forrás:
Népszabadság
http://www.nol.hu