Túl sok a bor Európában

A krónikus túltermelés, a csökkenõ hazai fogyasztás és az éles tengerentúli verseny példa nélkül álló méretû európai borválságot okozott. Az Európai Unió fizet a bortermelõknek készletük egy részének megsemmisítéséért és minden évben többmilliárd palack teljesen iható bort párolnak le tiszta alkohollá. A szkeptikusok szerint ez nem megoldás arra, hogy Európa túl sok bort termel, túl kevés fogyasztó számára.

Egy vitatott új EU terv szerint csökkentenék Európa bortermelését. A lepárlás helyett nagy szõlõterületeket irtanának ki. Mintegy 40 ezer hektárnyi szõlõskertet számolnának fel a következõ öt év folyamán. Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban a bortermelõk egységes frontba tömörülnek a javaslat ellen, amelyet drákóinak és defetistának tartanak. Mivel azonban minden évben egyre több bort párolnak le, 2005-ben 2,8 milliárd litert, még az EU terv leghevesebb ellenzõi is elismerik, hogy valamit tenni kell. „Évekig ideiglenesnek tartottuk a válságot, de most láthatjuk, hogy állandó krízissel van dolgunk” – jelentette ki az AP hírügynökség munkatársának Gilles de Longevialle, aki Beaujolais borosgazdáit képviseli.

Tavalyig csak a legolcsóbb asztali borokat párolták le, most azonban minõségi borokat is. Így például Franciaországban már a második õsszel a Beaujolais lepárlóban várhatóan 8.5 millió liter nem palackozott és el nem adott Beaujoulais bor kerül lepárlásra.

A probléma az, hogy a bort nem lehet eladni. Az európai borok a boltok polcain maradnak, mert a fogyasztók az egész világon Chile, az Egyesült Államok, Dél-Afrika és más országok borospalackjait választják. Például Írországban a boreladások 70 százaléka újvilági import, és Ausztrália nemrég lett Nagy-Britannia fõ borellátója Franciaország helyett.

A tengerentúli verseny azonban nem az egyetlen oka Európa borproblémáinak. A földrész változó ivási szokásai is nagymértékben közrejátszanak. A borfogyasztás csökken a kontinensen, és ebben vezet a nagy borivó Olaszország és Franciaország. 1980-ban a franciák és az olaszok körülbelül 5-5 milliárd liter bort fogyasztottak az Európai Bizottság szerint, 2005-re az éves fogyasztás mindkét országban durván 3 milliárd literre csökkent.

1960-ban egy átlagos francia 3,1 palack bort ivott hetente, napjainkban a heti átlagos fogyasztása 1,4 üveg. Míg korábban a bor olyan alapvetõ francia cikk volt, mint a kenyér vagy a sajt, most egyre inkább luxusterméknek tekintik. A franciák kevesebbet, de jobbat isznak.

Az EU bortermelési elgondolását még jóvá kell hagyniuk a tagországok kormányainak és az Európai Parlamentnek. A brüsszeli hivatalnokok abban reménykednek, hogy az új szabályok a 2008-as termesztési szezonban már érvényben lesznek. A szõlõsgazdák óvnak a szõlõk kipusztításától, mert az megkötné a kezüket és nem tudnának alkalmazkodni a változó bor világpiachoz.

Indiára és Kínára hivatkoznak, ahol a kialakuló új középosztály kezdi megkedvelni a bort. Ha a kínaiak megszeretik a bort, a kereslet a termékünk iránt olyan nagy lesz, hogy nem tudjuk kielégíteni, ha most visszafogjuk a termelésünket – állapította meg de Longevialle.

Jelenleg azonban, – tekintettel arra, hogy a földrész borlepárlói teljes kapacitással dolgoznak – majdnem mindenki kénytelen elismerni, hogy a status quo nem tartható fenn.

Forrás:
MTI
http://www.mti.hu