Tradíció és megújulás – A Mátrai Borvidékrõl érkeznek a legillatosabb nedûk
Az a világtendencia mindenképpen a helyieknek kedvez, hogy a testes vörösboros divathullám után ismét egyre inkább elõtérbe kerülnek a könnyû, frissítõ hatású, illatos, gyümölcsös száraz fehérborok – vélekedik Nyilas János, utalva arra, hogy a Mátrai Borvidéken 70:30 az arány az utóbbiak javára. A Mátra hegységet hajdan vulkáni erõk emelték ki a tengerbõl, s kõzete és a rárakódott üledéktalajok igen jók szõlõtermesztésre. Köves váztalajok, humuszos homoktalajok, találhatók itt, legjellemzõbbek azonban a mészben szegény barna erdõtalajok. Az ökológiai adottságok folytán az itteni szõlõfürtök magas cukortartalmúak, ezekbõl illatos, fûszeres, harmonikus, jó savú és magas alkoholtartalmú borok készülnek. Jellemzõ az Olaszrizling ültetvények túlsúlya, a környék legismertebb bora pedig az Abasári Olaszrizling. E tüzes, száraz borból kiérezni a tájjelleget, csakúgy, mint az Olaszrizling valamennyi jó tulajdonságát. Jelentõs Rizlingszilváni, Ottonel muskotály (szakértõk szerint itt a legjobb minõségû országszerte), Leányka, Tramini, Chardonnay, Sauvignon blanc, Hárslevelû kultúrával is találkozhatunk a vidéken.
Itthon a rendszerváltás óta izmosodó családi pincészetek külföldi példákat követve érthetõ módon a limitált szériás extremitásokkal tudnak kitûnni, míg a jóval nagyobb termõterülettel rendelkezõ mátrai társas vállalkozások annak a stabil középmezõnynek szeretnék visszaadni a becsületét, ami évtizedekkel ezelõtt jellemezte a hazai fogyasztást. A térség reneszánszának lényege az összefogás, ahol nem csak a nagy egyéni teljesítményeknek, hanem a stabil minõségû nagy mennyiségeknek is értékteremtõ ereje van. Úgy tûnik azonban, hogy a csúcsteljesítményekre kihegyezett és divatkövetésre szoktatott fogyasztók a „termék önmagáért beszél” elvet kevéssé honorálják – elõfordult például, hogy a vendéglõs áremelésre buzdította mátrai beszállítóját, mondván, hiába van õ meggyõzõdve a kitûnõ minõségrõl, az egyedülálló illatosságról, ha a vendég gyanúsan olcsónak találja a terméke árát. A sokszor káros sznobéria hatásait nehéz kivédeni, vélekedik Hordós Attila, a versenytársak által különféleképpen értelmezett középmezõnybõl pedig szintén nehéz kitûnni. Ugyanakkor a mátrai borok tekintetében lehet egyfajta retro érzésre apellálni, ami jelenleg idõsebb és fiatalabb borfogyasztókat összeköthet – hozzá téve, hogy a magyar tradíciókhoz való ragaszkodás e téren is lendületet adhat az ágazatnak. „A nyolcvanas évekig mifelénk a nagyüzemek, téeszek, szövetkezetek a szántóföldi kultúrán kívül szõlõvel is foglalkoztak, rengeteget telepítettek, borászokat alkalmaztak, ezért is lettünk mi a legnagyobb hegyvidéki borvidék. Ennek az volt a hátránya, hogy a téeszek nagyüzemben állították elõ a borokat, így nem alakultak ki a családi pincészetek. A nyolcvanas években Magyarország exportjának több mint negyven százalékát a mátrai borvidék biztosította – ami azért nem lehetett véletlen, s amire büszkék lehetünk, illetve az újabb lendületvételnél hivatkozhatunk is.”
Persze az az elsõdleges lépés, hogy a mátrai emberek mátrai borokat igyanak és ne csak a plázák importborainak árcímkéi alapján válasszanak. Ha lehet mondani, ez nem csak mátrai ügy, sokkal inkább magyar ügy. Az uniós támogatások fontosak a versenyképesség fenntartására, de a helyi termelõkön is múlik, hogy milyen arányban állítanak elõ gasztronómiai ínyenceknek szánt ki hozamon alapuló különlegességeket, illetve a nagyobb hozamú fajtákra épülõ jó minõségû „tömegterméket”. Nyilas János szerint a fesztiválok fontosak a mátrai borok megismertetésében: az idei Budai Gourmet Fesztivál alkalmával például illatpróbával próbálták megnyerni a pavilonuk elõtt elhaladókat. Ezekben a pohárkákban felfedezhették és megpróbálhatták azonosítani azokat az illatokat, amelyeket késõbb a borokban is megtaláltak. A mátrai borok jellemzõ illatanyagaiból a narancsot, a zöldalmát, az epret, a citromot, a málnát és a rózsát kínálták.
A bormustráknak tagadhatatlan az educatiós szerepük, magyarán nem csak borivó, hanem borértõ nemzet is legyünk, illetve a bor élettani szerepérõl is tájékozottak legyünk. A francia, olasz bormustrákkal összehasonlítva: nálunk ezek ingyenes népünnepélyek, ahol mûkedvelõk õgyelegnek a sátrak között, külföldön ezzel szemben komoly vásárlók is megjelennek ezeken a rendezvényeken, s komoly üzletek is köttetnek. A retro jegyében jó lenne a minõségi koccintók, poharazgatók divatjának visszahozása, ahová az emberek nem kocsmázni, hanem társasági életet élni és nem mellesleg néhány pohár finom bort fogyasztani járnak. Ez az a terület, ahol sokszínû kínálatával, hölgyeknek is szóló illatos nedûivel a mátraiak igazából otthon lennének.
Keretes
Topborok: Irsai, Cserszegi Fûszeres, Tramini, mint hungaricumok, de olyan világfajták is, mint a Sauvignon Blanc. Az idei, huszonnegyedik Mátrai Borvidéki Borversenyen csaknem kétszáz borminta közül kellett kiválasztania a zsûrinek a legjobb nedûket. Tizenkét mátrai hegyközség negyvennégy termelõje küldte be borát a megmérettetésre, így összesen 192 mintát kell összehasonlítaniuk az ítészeknek. A borok túlnyomó része 2008-as évjáratú, de akadt óbor is, 1998-ból. A borvidéki borversenyen Gyöngyöspatán 17 édes, 8 félédes, 14 félszáraz, és 153 száraz bort minõsítettek a zsûri tagjai.