Történelmet csinál Kõszeg: 270 éves a Szõlõ Jövésnek Könyve
Ahogyan a japánok a cseresznyefa-virágzást, a kõszegiek egy könyvet ünnepelnek minden tavasszal.
Szent György-napkor elõkerül a múzeumból a város világhírû Szõlõ Jövésnek Könyve, amit ezen a napon zeneszóval visznek végig a történelmi kisváros patinás utcáin, azután a Jurisics téren mindenki megszemlélheti az üveg alatt lévõ, féltve õrzött könyvet, majd a Jurisics-vár lovagtermébe kísérik újra zeneszóval, ahol sok ember jelenlétében ünnepélyes körülmények között dalok, beszédek kíséretében történik a Szent György-nap hajnalán szedett szõlõhajtások berajzolása a könyvbe.
A bejegyzés hagyomány az idén 270 éves Kõszegen.
Volt-e hajdan ilyen ceremóniája ennek? Azt nem tudjuk, de most már – köszönhetõen Szövényi István egykori múzeumigazgatónak és Bechtold István természettudósnak – ez Kõszeg legnagyobb ünnepe. A szõlõt verejtékes munkával mûvelõ, a bor által idõnként dionüszoszi mámorba is esõ földmûves ember ünnepe.
Össze is gyûltek most is ezen a napon a vasi borászok Kõszegen, akik tavalyi munkájuk eredményét, az õsszel hordókba került boraikat szakértõkre bízva, Vas megyei borversenyen megmérettették azt.
A napos idõ kedvezett a kõszegiek ünnepének. A nagy számú érdeklõdõ szívesen tapsolta meg a Hajnalcsillag Néptáncegyüttes produkcióit a városháza elõtti téren, s figyelmesen hallgatta meg Stefanich Kornél szõlõs- és borosgazda, a Kõszeg és Környéke-Vaskeresztes és Környéke Hegyközség elnökének jelentését a szõlõ állapotáról. A nagy múltú kultúrnövénynek a hosszúra nyúlt tél miatti kényszernyugalmi állapotáról beszélt, ez magyarázza, hogy még alig mutatkoznak a vesszõkön a hajtások.
Huber László polgármester köszöntötte az ünnepség díszvendégét, Bogyay Katalint, a Magyar Köztársaság párizsi székhelyû UNESCO-ba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, Kõszeg testvérvárosainak, a németországi Vaihingen an der Enznek és az ausztriai Mödlingnek a küldöttségét, a közeli osztrák településekrõl és a szlovákiai Nyitragelencsérrõl érkezett vendégeket, a kõszegi borkirálynõt, a borbarát hölgyek egyesületét és a hegyközség tagjait, a borlovagokat, s minden kedves vendéget. Beszédében Kõszeg szõlõkultúrájának történetét ismertette egészen a XIII. századtól. Arra, hogy miért Szent György napjához kötõdik a könyvbe történõ bejegyzés, megemlítette: ez volt hajdan a gazdasági év zárónapja, egyben az új kezdete, ilyenkor újították meg tisztségükben a hegymestereket.
Hallhattunk Huber Lászlótól arról is, hogy levéltári adatok bizonyítják: Kõszegen már 1619-ben bemutatták a gazdák a szõlõhajtásokat a városbírónak, de következtetni lehet arra is, hogy valójában 1580 volt az elsõ év, amikor ez már biztosan megtörtént.
Gondoljunk csak bele, micsoda kultúrkincset õriznek Kõszegen: a Szõlõ Jövésnek Könyve 270 éves, hiszen 1740 óta vezetik, a szõlõhajtások bemutatásának hagyománya viszont 430 éve létezik!
A könyvet 2007 óta kutatja egy olasz-kõszegi csoport. Az Olasz Szõlõ- és Borakadémia elnöke, Antonio Calo professzor Szövényi Ernõ kõszegi születésû borszakértõn keresztül szerzett tudomást a könyvrõl.
Az olaszok szakmailag és anyagilag is támogatják a könyv több szempontú, történelmi és éghajlati kutatását. A meteorológiai adatokat a Jurisics-gimnázium tanára, Kiss Zoltán, a szõlészeti rajzokat Németh János (aki április 24-én évek óta bejegyzi, berajzolja a friss hajtásokat a könyvbe), a szõlõfajkutatást Láng Letícia végzett borász végzi, a történeti részt dr. Bariska István Kõszeg díszpolgára, nyugalmazott levéltáros, a kutatócsoport vezetõje írja. Az adatok elemzését Diego Tomassi professzor vezetésével a Cogneliano-i Egyetem Szõlészeti Intézete végezte. Dr. Bariska István kérdésünkre elmondta: digitalizálták a könyvet, de klimatikus kutatásra nem alkalmas, mert a dûlõneveket csak az 1870-es évek óta jegyezték be, pedig a legújabb álláspont szerint a mikroklíma az igazán döntõ a szõlõ fejlõdésében.
Calo és Tomassi professzorok szombaton felolvasott levelüket azzal zárták: nagy valószínûséggel az idén megteremtõdnek az anyagi feltételei a közös munkának könyvben való megjelenéséhez.
A Jurisics-vár lovagtermében fanfárok jelezték, amikor Németh János festõmûvész, nyugalmazott tanár elkezdte berajzolni a könyvbe az idei vesszõket.
A Nagygöncöl énekeseinek szép népdalai után Szövényi Ernõ, a Kõszegen évrõl évre megrendezett borversenyek bíráló bizottsági elnöke elmondta:
– Történelmet csinál a város a Szõlõ Jövés hagyományával.
Vörösborból az idén 60 mintát, fehérbõl 56-ot, roséból 8-at neveztek a borosgazdák. Ezt 18 oklevéllel, 30 bronzzal, 55 ezüsttel, 19 arannyal és két nagyarannyal ismerte el a zsûri. Az arany minõsítésû fehér borok: Zöld Veltelini Nagy Kálmán 18,70, Rajnai Rizling Mándl Lajos 18,63, Chardonnay Mándl Lajos 18,58, Nemes Olaszrizling Engelmayer Péter 18,56, Chardonnay Mészáros István 18,55, Rajnai Rizling Vino Eisenberg 18,51.
A vörösborok között nagyaranyat kapott Jagodics Tamás Cabernet Sauvignonja 19,70 és ifj. Alasz László kékfrankosa 19,60. Arany minõsítést: Cuvée Jagodics Tamás 18,83, Kékfrankos Jagodics Tamás 18,78, Kékfrankos Tóth Antal 18,70, Kékfrankos Tóth Gábor 18,70, Diófás Dûlõi Kékfrankos Mittl Pince 18,68, Kékfrankos Tóth Gyula 18,68, Zweigelt ifj. Frank János 18,68, Pinot Noir Mittl Pince 18,66, Zweigelt Mittl Pince 18,65, Cabernet Sauvignon és Franc Tóth Pincészet 18,60, Blauburger Jagodics Tamás 18,53, Kékfrankos Stefanich Pincészet 18,58, Blauburger Kampits Ernõ 18,51.
Kõszegen ezen a Szent György-napon elõször rendeztek kirakodó vásárt a Fõ téren, ahová nívós munkát készítõ kézmûveket hívtak meg, s kõszegi borokat lehetett kóstolni.
A város összefogását, a környéken élõk támogatását, lelkesedését bizonyította: a színpadon a kultúrcsoportok egymás után léptek fel, szórakoztatták a nagyérdemût egész délután. A napot a fúvósok tavaszi koncertje zárta.
Forrás:
vasnepe.hu
http://vasnepe.hu