Tökéletes nyugalom, csodás panoráma! Mennyiért vásárolhatsz ingatlant népszerû borvidékeinken?

„Csak a panorámás telek értékes”

Idegenforgalmi szempontból Badacsony valamelyest frekventált, de a legnagyobb csúcsforgalomban sem kell tolongani a sétányon, a hajók alig hoznak embereket, ami szignifikánsan érzõdik az ingatlanpiacon. A balatoni ingatlanpiac két-három éve pang, ez az év pedig kriminálisan rossz – pedig a vendéglátóhelyek árai normalizálódtak, megszûntek a nagy különbségek. A 2000-es év elõtt 90%-ban külföldiek tették ki a vevõket (fõleg németek, hollandok), az euró bevezetésével azonban mindenki eltûnt. Már amiatt sem vesznek ingatlanokat, hogy kiadják azokat, az idegenforgalom visszaesésével a bérleti piac nyomottá vált. Némi reményt az ír diszkont-légitársaság, a Ryanair sármelléki megjelenése adhat – fogalmazott Dr. Benda Ferencné, a Badacsony Ingatlaniroda tulajdonosa.

Az ingatlanpiacon nagyon szétszakadt a potenciális vevõk köre, aránylag a középkategóriát a legnehezebb, a drágább luxus- és a nagyon olcsó ingatlant még jobban el lehet adni. Az évekkel korábban vásárló külföldiek most már inkább eladnának, arra azonban elég sokáig kell várniuk, hogy megfelelõ vevõt találjanak.

A présházak a 90-es években elfogytak, általában nagyok a hozzájuk tartozó területek, 5-15 hektár között mozognak a közepes birtokok. A szõlõtermesztést nagyon kevesen merik felvállalni, mert drága a mûvelése (alkalmazottakat foglalkoztatva már nagyon magas a mûvelési költség). 6 hektáros területtel, rossz állapotú grófi kúriára is van érdeklõdõ, de azt is inkább lovas panziónak keresnék. Sokkal olcsóbb a bort megvenni, elõállítása azoknak éri meg, akik már valóban nagyüzemi gazdálkodónak számítanak. Varga István és Szeremley Huba mellett egy-két nagygazda van, akik rengeteg szõlõt vásárolnak fel, nem csupán termelnek. Pincét, présházat azért nagyon nehéz eladni, mert magas a fenntartási költsége (víz, energiaár, útiköltség), a megtermeltekbõl pedig alig származik haszon. A szõlõ speciális dolog, ha megengedik, hogy Badacsonyban kiirtsák, akkor az egész terület jellege veszik el.

Badacsonyban csak a panorámás telek az, ami értékes a mai viszonyok között, és tartja az árát forgalomképesen, akik érdeklõdnek és van pénzük, azok szinte kizárólag ilyen jellegû ingatlant vesznek. A jó telkek ára 10 és 20 millió Ft között mozog, akinek kevesebb pénze van, 5-8 millió Ft körül már jóval szerényebbet tud venni. Ha valakinek tetszik a telek, romos vagy felújítandó épületekkel együtt is megveszi.

Badacsonytomajon nehezebb eladni a családi házakat, de 20-22 millió Ft közötti piaci áron ott is eladhatóak, ha tetszetõsek, állapotuk, a telek mérete megfelel az igényeknek. A panorámás családi házak ára pedig 25 millió Ft és a csillagos ég között mozog.

„Szívesen szabadulnának az ingatlantól”

Szekszárdon ingatlanpiaci élénkülés, kereslet inkább a nem túl magasan fekvõ, jó infrastruktúrával rendelkezõ városrészeken van. Ezen kívül egyre nagyobb szerepe van a tanyáknak, hétvégi házaknak, mert sokan megélhetési problémák miatt állandó lakhellyé alakítják át ezeket. Hivatalosan persze továbbra is bel- vagy külterületi zárt kertek maradnak, a szennyvízakna, elektromos áram azonban bevezetésre kerülnek a víz mellett – közölte Lengyel Zoltán, a Legátor Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonosa.

A szõlõ mûvelésére azonban egyre kevesebben vállalkoznak, hiszen a kisebb, mindössze néhány hektáros területen csak hobbikertészkedni lehet, amelyre se ideje, se energiája az embereknek. Nincs is igazán kereslet ezekre a présházakra és borospincékre, pedig többen szívesen szabadulnának tõle. Egyre több szõlõt ki is vágnak, hiszen támogatást lehet kapni rá.

Az átlagos szõlõskertek ára 1,000-1,500 nm-es földterülettel, a rajta fekvõ présházakkal vagy egyéb tanyajellegû épületekkel ennek megfelelõen legfeljebb 2-2.5 millió Ft. Ennél többet csak külföldi vásárlók hajlandóak fizetni ezekért az ingatlanokért (Angol vevõk egy kétszintes épületet a fõút mellett, jó infrastruktúrával 2,500 nm-es területtel pincével, vezetékes vízzel, villannyal 4.8 millió Ft-ért vettek meg). A korábban Spanyolországban vagy Portugáliában vásárló külföldiek most már keletebbre keresnek olcsóbb ingatlanokat befektetési, ill. nyaralási céllal, a szekszárdi borvidék neve pedig egyre jobban cseng Európa-szerte.

A borral komolyan foglalkozó gazdák legalább 30-40 hektáros területen gazdálkodnak. A legismertebbek, Vesztergombi, Fritz, Takler saját termésük mellett szerzõdés alapján vásárolják fel a minõségi termést a kisebb termelõktõl, alkalmanként pedig vásárlással növelik területüket.

A belváros továbbra is frekventált, felújításra szoruló családi házakat 20 millió Ft-ért lehet értékesíteni. Szép nagy, 300 nm-es családi ház, parkosított udvarral, extrákkal, abszolút belvárosban 55 millió Ft-ért kínálnak. A távfûtéses lakások átlagosan 130, a gázfûtéses lakások 150 ezer Ft/nm áron cserélnek gazdát.

„25 millióért kétszoba-összkomfort”

Egerben a kínálat túlsúlya jellemzi a borospincék, borházas pincék piacát. Jellemzõen 5 millió Ft alatti borospincék cserélnek gazdát, az alacsonyabb árkategória keresettebb, hiszen ezt több vásárló tudja elérni, szélesebb a megcélzott vevõkör – mondta el Árvai Márton, a Komfort 2005 Bt. ingatlanközvetítõ és tanácsadó iroda tulajdonosa.

5-7 millió Ft-ért hagyományos, tufába vájt tipikus egri borospince kapható, ahol a borházban van szõlõ erjesztésére és préselésére alkalmas betonkád, mögötte pedig 20-50 méteres kiépített pince. 10-15 millió Ft-ért már lehet olyat kapni, aminek a Szépasszonyvölgyben vendégfogadásra alkalmas elõtere van, a pincében pedig elférnek asztalok, lócák, és mögülük indul a hosszú pince acéltartályokkal vagy tölgyfahordókkal.

Aki esetleg ennél is komolyabb befektetésre vágyik, annak 25 millió Ft-ért olyan borházas pince ajánlható a Szépasszonyvölgyben, amelyhez már kétszoba-összkomfortos lakrész tartozik a borház fölött.

Nem minden borosgazdának van saját telke, van, aki csak felvásárlóként veszi a szõlõt vagy palackozással foglalkozik. Az ismert termelõk közé tartozik Thummerer Vilmos vagy a néhai Gál Tibor családjának borgazdasága.

Nem nagyon van kereslet szõlõvel mûvelt területre, a termõföldek iránt is inkább a földalapú támogatások miatt érdeklõdnek, alkalmi vételeket keresve. A külföldiek részérõl sem figyelhetõ meg nagyobb aktivitás, az interneten ugyan rendszeresen felbukkannak angolok, belgák – jellemzõen 1-5 millió Ft-os nyaralóknak alkalmas kisparasztházat, vályogházat, nádfedeles házat vagy kúria-jellegû ingatlant keresve.

Eger barokk város, a hagyományos értelemben vett belváros mûemlékjellegû épületekben polgári lakásokat tartalmaz, illetve néhány társasházat, ahol 300 ezer Ft-os nm-ár jellemzõ az átlagos 200-250 ezer Ft/nm-hez képest, ide már nem nagyon lehet építeni családi ház jellegû épületet.

A lakáspiacon 10-15 millió Ft közötti ingatlanok találnak gazdára, ott is jellemzõen az újépítésû kategória keresettebb – részben a banki konstrukciók, támogatott hitelek, ÁFA visszatérítések és a kevesebb önrész miatt, részben pedig az emberek többsége ezt biztosabb befektetésnek érzi, mint a használt ingatlanokat.

Családi házakat 20-60 millió Ft között kínálnak, itt is az olcsóbbak piacán van nagyobb mozgás. 25-30 millió Ft-nál kezdõdik az olyan ház, amelyre kevesebbet kell költeni, hiszen Egerben egy összközmûves, 400-800 nm-es építési telek piaci ára 10-15 millió Ft.

Forrás:
Portfolio.hu
http://www.portfolio.hu