Tokajt és Egert mindenki ismeri, de Somlót már csak kevesen

A lakosság közel kétharmada nem ismeri az uniós oltalom alatt álló eredet-megjelöléseket vagy a földrajzi árujelzõvel ellátott magyar borokat. A mintában szereplõ személyeknek csak a 8,6 százaléka mondta azt, hogy teljes mértékben kiigazodik a borvidékek, borrégiók között. 40 százaléka nem tudja, hány borvidék van az országban. A megkérdezettek közel egynegyede szerint 32, és csak a válaszolók egyötöde tudta, hogy valójában 22 – százalék – derül ki az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legfrissebb kutatásából, amelyet a Hegyközségek nemzeti Tanácsa (HNT) közölt.

Amikor spontán kellett ilyen a területeket megnevezi, akkor a megkérdezettek alapvetõen 5 borrégiót tudtak megemlíteni. A megkérdezettek 78,0 százaléka említette Tokajt, 51,9 százaléka Egert, 40,1 százaléka Villányt, 37,2 százaléka Badacsonyt és 22,5 százaléka Szekszárdot. Többnyire megfeledkeztek például Sopronról, Somlóról, Balatonfüredrõl vagy a Balaton-felvidékrõl. A felmérés szerint voltak olyan borvidékek is, amelyek spontán felidézése alacsony volt, de a lista alapján ráismertek. Balatonboglárt például mindössze 11,3 százalék említette meg, de 48,8 százalék felismerte a lista alapján.

A térségekre jellemzõ ismertségi és fogyasztási adatok összehasonlításából az is kiderül, hogy mennyire sikeres egy-egy borvidék kommunikációja és marketingje. A nagy ismertséggel rendelkezõ vidékek borait nem fogyasztják olyan nagy arányban, mint amennyire ismertek. Emellett azonban számos borvidék van, amelyek borait többen és gyakrabban fogyasztják, mint amennyire ismerték a területet a válaszadók. Ezen bortermelõ vidékek kommunikációja nem elég markáns, mert az ismertségük alulmúlja a valós „teljesítményüket”.

Ajándékba a drágábbat

A fizetési hajlandóságot tekintetve a felmérés azt mutatta, hogy az emberek 60 százaléka kevesebb mint 1000 forintot ad ki egy üveg borért. Azok aránya, akiknek ennél egy kicsivel többet, de 2000 forintnál kevesebbet ér egy üveg bor, 28 százalék. A válaszadók tizede ennél is többet hajlandó kiadni egy borért, de 5000 forintnál többet már nem. Ugyanakkor a fizetési kedv javul, amennyiben nem magának vásárol az illetõ. A válaszadók 43,2 százaléka 1000-2000 forintot, míg 31,4 százaléka 2001-5000 forintot is költ, ha ajándékba veszi a bort. Még a válaszadók kevesebbet költõ fele is, akik legfeljebb 1000 forintot hajlandóak kiadni egy üveg borért, ha azt saját fogyasztásra veszik, hajlandóak áldozni az ajándékba szánt borra, és akár 2000 forintot is költenek rá.

A közlemény szerint a kutatási eredmények megerõsítették a HNT-t abban, hogy a fajták és a borvidékek hatékony kommunikációja nem az egyéni pincészeti megjelenéseken keresztül érhetõ el, hanem pont fordítva. A közös érdekeken alapuló, egymást erõsítõ és jól fókuszált marketing segíti az egyes pincészeteket. Erre a gyakorlatra példaként szolgál az osztrák borászati ágazat újrarendezõdése, és a sikerét támogató következetes bormarketing – vonja le a következtetést a HNT.

Forrás:
Piac&Profit
http://www.piacesprofit.hu