Tokajra figyel a világ
Elsõ alkalommal biztosíthat helyszínt a szõlészeti kutatószakma legrangosabb fórumaként jegyzett, kétévente megtartott Nemzetközi Terroir Konferenciának egy kelet-közép-európai helyszín. Az International Organisation of Vine and Wine nevû nemzetközi szakmai szervezet védnöksége mellett július 7-10. között Tokajban megrendezendõ eseményen húsz országból mintegy 170 elismert szakember vesz részt. A konferencia célja a terroir kutatás legújabb eredményeinek megvitatása, valamint a termõhelyfelmérés területén Magyarországon, és ezen belül a Tokaji, valamint az Egri Borvidéken indult kezdeményezések megismerése.
„A Tokaj Kereskedõház Zrt., a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Szõlészeti és Borászati Intézete szervezésében Magyarországra látogató X. Nemzetközi Terroir Konferenciának köszönhetõen a világ szakmai közvéleménye négy napig Magyarországra figyel – jelezte Dr. Báló Borbála, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. „A szakma nemzetközi elitje a két évvel ezelõtt Burgundia és Champagne közös szervezésében megrendezett legutóbbi konferencián döntöttek úgy, hogy 2014-ben Tokaj lehet a házigazdája a rendezvénynek, ezzel is demonstrálva, hogy Tokaj valóban egyedülálló terroirral rendelkezik. Az esemény rendkívüli lehetõséget kínál a Tokaji Borvidéknek arra, hogy egyedi adottságait és eredményeit, valamint filozófiáját az országhatárokon kívül is ismertté tegye” – tette hozzá Dr. Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnökségi tagja.
Kevesen tudják, hogy a világ elsõ dûlõosztályozása Tokajhoz kötõdik, majd pár évvel késõbb, 1737-ben a világon elsõként a Tokaji Borvidéket nyilvánították zárt borvidékké. Azonban ahhoz, hogy a Magyarország számára szimbolikus tájegység ismét a világ prémium bortermelõ vidékeihez csatlakozhasson, nem csak a fogyasztókat, hanem a nemzetközi szakmai közönséget is meg kell gyõzni. A konferenciára ellátogató külföldi szakemberek rendszeres elõadók különbözõ szakmai fórumokon. Így a szélesebb nemzetközi szakmai közvélemény jelentõs részben az õ közvetítésükkel fog informálódni és véleményt alkotni a Tokaji Borvidékrõl és a tokaji borokról.
„Világszerte eddig mindössze 11 borvidék került fel az UNESCO Világörökség Listájára, közte a Tokaj-Hegyaljai Történelmi Borvidék Kultúrtáj” – mondta Aline Brochot, a Sorbonne Egyetem kutatóprofesszora. Az UNESCO Világörökség Egyezménye értelmében kizárólag azok a kiemelkedõ jelentõségû és egyetemes értéket képviselõ kulturális és természeti helyszínek válhatnak a világörökség részévé, amelyek az egész emberiség számára egyedi jelentõséggel bírnak. A Sorbonne Egyetem terroir kutatója szerint a borvidékek esetén az érintett tájegységek jellegzetességeinek leírásában minden esetben a terroir jut döntõ szerephez. Emellett az esztétikai, építészeti és szocio-kulturális karakterjegyek adják meg azokat az egyedi értékeket, amelyek a világörökség része cím odaítélésénél döntõ súllyal esnek a latba.
A terroir szemlélet különösen az európai bortermelõ vidékeken erõs. Az újvilági borospalackok címkéjén többnyire a szõlõfajtát emelik ki, ezzel szemben az európai borászatok többsége a bor származására utaló borvidék nevét tünteti fel elsõ helyen. A borvidékre jellemzõ terroir elismertsége pedig a termék végfogyasztói árában is tükrözõdik. Ugyanakkor a nemzetközi szõlészeti kutatószakma érdeklõdését nem csak a Tokaji Borvidék egyedi talaj- és éghajlati viszonyai, valamint hagyományos szõlõfajtái és termelési technológiái váltották ki. A szakmai közönség figyelmét a terroir kutatás terén eddig elért magyar eredmények és az új kezdeményezések is felkeltették. Ez utóbbiak közül kiemelkedik a Tokaji Borvidéken a tavalyi évben elindított, európai viszonylatban is egyedülálló termõhelyfelmérés, valamint az Egri Borvidéken folyó dûlõértékelési és termékleírási kutatómunka.
„A Tokaji Borvidéken elindított felmérés elsõ szakaszában – a tokaji minõségi forradalom elsõ számú kezdeményezõjeként – a Tokaj Kereskedõház Zrt. ültetvényein, 1100 hektár területen, 3800 parcellán, már elvégezték a munkát, ahonnan az állami integrátor társaság rendszeresen vásárol fel szõlõt a szüreti idõszakban. Az elmúlt hetekben elindult újabb fázisban pedig a felmérést a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának közremûködésével a Tokaji Borvidék szõlõmûvelésbe bevont, illetve potenciálisan bevonható teljes területére, azaz mintegy 11 ezer hektárra kiterjesztjük” – mondta Dr. Lukácsy György egyetemi adjunktus, a tokaji termõhelyfelmérést a Tokaj Kereskedõház megbízásából koordináló szõlészeti szakember.
A felmérés eredményeképpen egy olyan hatalmas adatbázis áll össze, amelybõl térinformatikai módszerek segítségével minden felmért földdarabról több tucat féle szempont alapján lehet majd akár 20-szor 20 cm-s pontosságú térképeket készíteni. Az ültetvények állapotára, és a termõhelyek adottságaira is kiterjedõ felmérés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az adottságok maximális kihasználására törekedve lehessen a meglévõ szõlõültetvényeket mûvelni, vagy átalakítani, illetve az új telepítéseket megtervezni. Mindez alapfeltétele a Tokaji Borvidéken meghirdetett megújulás sikerének, amely a mennyiségi helyett a minõségi termelés elõtérbe helyezésével kíván a tokaji boroknak elismertséget teremteni a hazai és a nemzetközi piacon.
A Nemzetközi Terroir Konferenciáról:
Az elsõ Nemzetközi Terroir Konferenciát 1996-ban a franciaországi Angers-ben rendezték meg. A kétévente megtartott konferencia azóta a termõhelyek és az ott készített borok egyediségét elemzõ kutatások bemutatásának egyik legrangosabb rendezvényévé nõtte ki magát. Összhangban azzal, hogy a termõhelyek védelme és lehatárolása világszinten egyre nagyobb jelentõséget kap. A rendezvény házigazdai szerepét eddig kizárólag francia, olasz, spanyol, svájci és dél-afrikai városok töltötték be. Ezért önmagában jelentõs eredmény, hogy a X. Nemzetközi Terroir Konferenciának Tokaj biztosít helyszínt. A „terroir” kifejezés a latin „terra” szóból ered, amely földet, talajt, termõhelyet jelent. A szõlõtermesztésben és borászatban kiemelt jelentõségû a talaj és a termõhely szerepe, de a terroir fogalma ennél többet mond a fogyasztóknak: nem csak az adott területet jelöli, hanem magában foglalja a klimatikus adottságokat, a szõlõfajtákat, a termesztéstechnológiát, a borkészítés módszerét, sõt a szõlész-borász személyét is.
A Tokaj Kereskedõház Zrt.-rõl:
A Tokaj Kereskedõház Zrt. a Tokaji Borvidék legnagyobb borgazdasága, kulcsszereplõje. A Magyar Állam tulajdonában lévõ nemzeti pincészet, amely a 2002 óta az UNESCO Világörökség része címet is viselõ történelmi Tokaji Borvidék legnagyobb borászataként a magyar borászati tradíció õrzõje és védelmezõje. Tevékenysége elsõsorban a szõlõalapanyag termelésére és felvásárlására, borkészítésre és borértékesítésre, valamint borkóstoltatásra épül. A Tokaj Kereskedõház Zrt. 70 hektáros saját szõlõterülettel rendelkezik, emellett 1000 hektár területrõl, közel 1500 ezer kistermelõtõl vásárol fel szõlõt. A fejlõdést mutatja, hogy 2013 októberében többmilliárd forint értékû beruházás indult el a társaság tolcsvai telephelyén, a pincészet hûthetõ tartályparkjának kiépítését, új palackozó üzemet, valamint az ehhez kapcsolódó infrastruktúra kialakítását célul kitûzve.
A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsáról:
A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa 1995-ben jött létre azzal a céllal, hogy összehangolja és szakmailag felülvizsgálja a Tokaji Borvidékhez tartozó hegyközségek rendtartásait, rendszerezze adatszolgáltatásukat, valamint segítse és szervezze a gazdasági együttmûködést és a piacokhoz jutást. Emellett a testület intézi a borvidéki származás- és minõségvédelem ügyeit, eljárva a szõlõ- és borgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok betartásának ellenõrzésében is. A Tokaji Borvidék összesen 27 települést foglal magában, amelyek nyolc hegyközségbe tömörülnek. A nyolc hegyközség: Bodrogkeresztúr-Bodrogkisfalud-Szegi, Mád, Olaszliszka, Rátka, Sárospatak, Tarcal, Tállya-Golop, Tolcsva-Erdõhorváti, amelyek összesen 16 küldöttel vesznek részt a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának munkájában.