Tokaj szõlõvesszein viszály terem
Évek óta tart, eredménytelenül, a magyar-szlovák küzdelem a Tokaji bor névhasználatáért és az eredetjelölés jogáért. Becslések szerint jelenleg Tokaj-hegyaljáról 1,5 millió palack Tokaji Aszú találhat gazdára a világpiacon, mintegy 25 millió euró értékben. Sok éves marketing tevékenységgel az exportot akár meg is lehetne négyszerezni.
Ha a világban ismernek egy magyar borfajtát, az általában a Tokaji, ám ezzel együtt is jócskán túlbecsüljük itthon a Tokaji hírnevét – fogalmazott Horváth Csaba. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fõtitkára hozzátette: Valójában nagyon kevesen vannak, akik a nagyvilágban meg is kóstolták, kóstolhatták a Tokajit. Úgy vélte, a névvita korántsem másodlagos. Horváth szerint a szlovák állítással ellentétben Brüsszel egyáltalán nem állt mellénk, de északi szomszédaink is jobban tették volna és jobban tennék, ha a vita helyett inkább az elmúlt hat évben, amióta már mint két uniós tagállam csatározik egymással a két ország, legalább a Tokaji névhez méltó kötelezettségeknek legalább egy részét bevezették volna.
Szerinte az ügyben nem a területi vita, hogy most 500 vagy 900 hektár a szlovákiai tokaji termõterület, a legfontosabb. Mellesleg Szlovákia maga sem tudja mekkora területet akar bevonni a Tokaj-hegyaljai zónába – jegyezte meg Horváth Csaba. Ennél sokkal fontosabbnak tartja, hogy a közös névhasználathoz azonos elõállítási technológia és ellenõrzési rendszer tartozzon. Ennek északi szomszédainknál a nyomai sincsenek meg. Sem az ültetvények nyilvántartása, sem a kataszterbe vétel, sem a termesztési feltételek ellenõrzése nincs megoldva. Azt sem tudni, van e annyi szõlõjük, pláne aszútermésük, amennyi elegendõ lenne annyi bor elõállításához, amennyit forgalmazni szeretnének, vagy pedig a magyar Tokaj-hegyaljáról felvásárolt mustból készül a szlovák Tokaji.
Befejezõdött az uniós borreform is, vagyis Brüsszel meghatározta azokat a követelményeket, melyek szerint a termékleírásokat kell elkészíteni. Ez elengedhetetlen feltétele egy bor névhasználati jogának. A tokaji borászok ezt a munkát elkezdték és jól haladnak vele. A termékleírással 2010-ig végezni kell, hogy határidõre, 2011-re leadhassák Brüsszelnek. Magyar részrõl ezt akkor is meg kell tenni, ha nincs megállapodás a szlovákokkal.
Ha a szlovákok továbbra is elzárkóznak a megállapodástól, akár le is maradhatnak a Tokaji névrõl, mert az unióban ugyanaz a földrajzi név két helyszínen nem szerepelhet. Aki nem küldi be határidõig a termékleírást, az nem használhatja az adott termõhely nevet – ad egy utolsó figyelmeztetést Horváth Csaba. Alapvetõ kritérium egyébként, hogy melyik országban található az az objektum, amely a földrajzi névben szerepel. A szlovákok már szinte mulatságos trükkökkel próbálkoztak. Elneveztek egy dombocskát Tokajnak, de olyan szórólappal is találkozott a’90-es években, amelyen a térképen Tokaj nemes egyszerûséggel Szlovákiához tartozott.
A fõtitkár szerint igenis árt az eredeti Tokajinak a névbitorlás, mert a magyarországi Tokaji mellett ott található a nemzetközi piacon a jóval gyengébb minõségû szlovákiai termék is. Ez pedig kétségeket ébreszthet a fogyasztókban, hogy akkor mitõl is olyan nagyon jó a Tokaji bor.
Tavaly január 1-tõl már az oltalom alatt álló eredetvédett bor esetében a hegybíró mintavétele alapján történik a minõsítés. Ez is azt a törekvést bizonyítja, hogy Magyarország szigorú és egységes rendszert kíván fönntartani a Tokaji arculatának megõrzésére. Ezt is meg kell ismertetni a fogyasztóval. Azt Horváth Csaba is elismeri, nem elegendõ a szlovákokra mutogatni a hiányosságok láttán, hanem elõbb a saját portánkon kell rendet rakni.
A válság miatti nehézségekre is rámutatott Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. Ez azt is jelenti, hogy 2009-ben visszaesett a magasabb értékû Tokaji prémium borok belsõ és külpiaci forgalma. Igaz a kivitel mennyisége összességében nem csökkent drámai mértékben, de eltolódott az olcsóbb borok kategóriája felé. Tokaj-hegyalján az export létfontosságú, hiszen sok vállalkozás, pincészet termékeinek felét, vagy annál is nagyobb arányát exportálja.
Ebben a helyzetben különösen nem, de egyébként sem szeretnénk, hogy eltérõ szabályozású és ellenõrzésû szlovák Tokaji borok kerüljenek piacra – hangsúlyozta Marcinkó. Ez akkor is zavaró lehet, ha Tokajska, vagy Tokajsky áll a címkén, mint ahogyan ez a névhasználat megengedett számukra. A külföldi fogyasztót ez megzavarhatja, hiszen nem valószínû, hogy különbséget tud tenni a szlovák és a magyar Tokaji név használata között.
Az elnök megjegyezte, hogy ez ma még inkább csak elméleti gond, mert Szlovákiában annyi „tokajit” állítanak elõ, amennyi többnyire belföldön fogy el. A világpiacon tehát pillanatnyilag nem jelentenek veszélyt a magyar Tokajira. Mindez azonban megváltozhat. Szlovákiában ugyanis sokáig gazdátlanok voltak a szõlõk, mert elhúzódott a kárpótlás. Emiatt az ültetvények állaga is alaposan leromlott – mondta Marcinkó. Ám szerinte, ha megnövekszik az érdeklõdés a külföldi, illetve a nyugat-szlovákiai tõke részérõl, akkor ez a helyzet viszonylag gyorsan változhat.
Információik szerint máris van érdeklõdés az olaszok és az osztrákok részérõl. Ezt a folyamatot egyelõre a névhasználati vita végleges rendezésének hiánya lassítja.
Addig is, piaczavaró tényezõ lehet, ha a szlovák Tokajska, Tokajsky megjelenik a nemzetközi borforgalmazásban. Sajnos még Tokaji címkével is megjelennek – jegyezte meg Marcinkó Ferenc -, mit sem törõdve azzal, hogy ezt a névhasználatot az unió is tiltja számukra. A hegyközségi tanács elnöke elmondta: rendszeresen vásárolnak a szomszédban ilyen elnevezésû termékeket és folyamatosan tájékoztatják a szakminisztériumot. A magyar agrártárca pedig minden alkalommal felszólítja a szlovák felet, hogy hagyjon fel a magyar megnevezésû Tokaji névhasználattal. Rengeteg vita után annyit sikerült elérniük, hogy legalább az úgynevezett 2 puttonyos „Tokajit” kivonták a forgalomból. Nehezen akarják megérteni, hogy ha egységes elnevezést szeretnének, abban az esetben be kell tartaniuk a 2004-ben kötött kétoldalú megállapodást. Csak ebben az esetben lehet határon átnyúló egységes borvidék, egységes törvényi szabályozás, minõsítési rend és ellenõrzés. A legélesebb vita a területi lehatárolásban bontakozott ki.
A befektetõk a túloldalon jelentõs állami támogatásra is számíthatnak Pozsonytól, amely a hátrányosabb helyzetben lévõ kelet-szlovákiai területek fejlesztését is programjába vette. Hozzátette még a magyarországi borászok aggodalmát is, hogy az ellenõrzés hiányában a határ másik oldalán olyan borból is „Tokaji” készül, aminek az alapanyaga még csak nem is a régióban termett. Az is elõfordul persze, hogy alapanyag hiányában a szlovák oldalon ráígérnek az itteni árakra és innen viszik a tokajinak valót, bár ez még mindig a jobbik eset. Ez is szabályozási hiányosságokra mutat, hiszen Szlovákiában ezek alapján a borkészítéshez nincs szükség származási bizonyítványra.
Így ellenõrizetlen körülmények között születhetnek a „Tokaji”, illetve „Tokajszka” borok. Úgy tûnik, az uniós szabályozás a szlovák területeken nem érvényesül.
Egyelõre sajnos nem sikerült Magyarországnak Brüsszelben elérni, hogy az unió tiltsa el Szlovákiát a Tokajra utaló névhasználattól, pedig egyértelmû, hogy Szlovákia évek óta nem tartja be az unió elõtt is vállalt megállapodási kötelezettségét – érvelt Marcinkó Ferenc. Brüsszel pedig ahelyett, hogy számon kérné a feladat végrehajtását, folyamatosan azt kéri, hogy a két fél újabb kompromisszumok árán egyezzen meg.
Egyik alkalommal már a szakmának sikerült megegyeznie, megállapodtak a szlovákiai kollégákkal, de akkor meg közbeszólt a kinti politika.
Nem kell félni a szlovák vetélytársaktól
Raskó György, a Royal Tokaji Borház igazgatótanácsának (it) elnöke szerint üzleti szempontból nincs jelentõsége a Tokaji körüli huzakodásnak. Amit a szlovákok Tokajinak neveznek, nem versenytársa a magyar Tokajinak. Nem egy kategória a szlovák gyártású Tokajsky, vagy Tokajska, amely a diszkont áruházak alsó polcain tanyázik, s aki velük akar versenyezni, meg is érdemli. Az it elnöke szerint, a nemzetközi piacon jószerivel csak a Tokaji Aszúnak van esélye a prémium kategóriában feltûnni.
A szakember megerõsítette, most sem a minõséggel van a baj, hiszen az Aszú megveri a legjobb francia Sauternes-t is. Amerikában, Nagy-Britanniában a legelismertebb borbírálók is elismerik az Aszú klasszis voltát. Raskó azt is hangsúlyozza, Aszú alatt csak az 5, illetve 6 puttonyost kell érteni. Ezeken kívül létezik még természetesen ebben a szegmensben az esszencia. Ha a szlovákok betartva a szigorú rendszabályokat a magyarországi minõséget elérõ Aszút készítenének, attól a hazai borászoknak nem kellene félniük. Akár Tokajska, akár Tokajsky, illetve Tokaji néven is, megfelelõ minõség esetén a szlovák és a magyar Aszú csak erõsítené egymást. A gondot a szlovák 2-3 puttonyos „Aszúk” jelentették. Raskó György méltatlannak nevezte a Magyarországon forgalomba hozott 3 puttonyos „Aszúkat” is, amelyeket nagy áruházláncok polcain kínálnak. Ezzel mi magunk rontjuk az Aszú hírnevét, hitelét – fûzi hozzá.
Forrás:
NÉPSZAVA Online
http://www.nepszava.hu