Tablettás bor helyett hamis tömény: változóban a hamisszesz-ipar

borhamisításnak azonban leáldozott, új divat jött: a tömény szesz elõállítása.

Ebben az évben eddig tizenhárom illegális szeszfõzõ berendezést találtak a fináncok az „aranyháromszögben”, és harminckilenc esetben foglaltak le kétes eredetû szeszt – közölte tudósítónkkal a Vám- és Pénzügyõrség Dél-alföldi Regionális Parancsnokságának sajtóirodája. A közlemény egyben azt is jelzi: az illegális alkoholbiznisz szereplõi a pancsolt bor készítésérõl átálltak a tömény szesz elõállítására. Ez sem meglepetés: a rendõrök és a fináncok által 1997-ben megalapított – azóta már fölszámolt – borkommandó, a késõbb bevezetett kötelezõ zárjegy, valamint a borok túlkínálata kockázatossá és gazdaságtalanná tette a borhamisítást. Az uniós csatlakozás után a nitrogénnel dúsított, sókkal erjedésnek indított, aromásított cukros vízbõl összehozott tablettás bort sem érte meg elõállítani: az olasz és a spanyol gazdaságoktól olcsón lehetett nagy tételben asztali borokat vásárolni, idehaza palackozni, majd hivatalosan piacra dobni. Így – szemben a vegyészkedéssel – kockázatmentesen lehet tisztes haszonhoz jutni.

A gyümölcs helyett más kerül tehát a lepárló berendezésekbe: általában erjesztett kukorica vagy cukorrépamelasz, amelybõl kilencvenszázalékos tiszta szeszt fõznek. Ezt aztán lehet hígítani, majd barack-, körte-, rum- vagy konyakaromával ízesíteni. És ami az illegális vállalkozónak a legfontosabb: mintegy hatvan-hetven forintból adómentesen lehet elõállítani egy liter – ezer forint körüli áron értékesíthetõ – kommersz tömény italt. Az elõállítás költsége tovább csökkenhet, ha a szeszt nem kukoricából vagy melaszból állítják elõ, hanem cukorcefrébõl, vagyis – enzimekkel mesterségesen erjesztett – nagy töménységû cukros vízbõl. Ebbõl azonban jórészt csak kommersz likõröket tudnak készíteni – viszont nagy haszonnal: négy-öt hektoliter cukorcefre szeszbõl több mint tíz hektó likõrt lehet elõállítani.

A jelek szerint a tömény szesz elõállítása továbbra is csábító. Szeszlepárló – pálinkafõzõ – berendezéseket a mostanihoz hasonló számban csak a rendszerváltás elõtt találtak a fináncok. Akkor minden szõlõbirtokhoz tartozott gyümölcsös is. Az el nem adott termés nem ment veszendõbe, pálinkát fõztek belõle. Illegálisan, mert az adóterhek miatt már akkor sem érte meg a cefregyümölcsöt hivatalosan lefõzetni. Az elmúlt évtizedben azonban nemcsak a szõlõtõkék mennyisége csökkent, hanem a gyümölcsösök nagy része is eltûnt az „aranyháromszögben”.

Forrás:
ma.hu
http://www.ma.hu