Szõlõt kivágni márpedig kell?

Egyre több jel utal arra, hogy az uniós borreform nem az Európai Bizottság tavaly nyáron bemutatott elképzelései szerint valósul meg. A tagállamok mezõgazdasági miniszterei jelentõsen módosították az agrárbiztos eredeti javaslatát. Mariann Fischer Boel az európai borfelesleg csökkentésére azt javasolta, hogy a reform elsõ öt éve alatt az uniós szõlõültetvények 12 százalékát, vagyis 400 000 hektár termõterületet vágjanak ki. Ezzel szemben az agrárminiszterek csupán 200 000 hektár kivágását tartanák elfogadhatónak. A radikális irtási tervet fõként a nagy bortermelõ országok – Francia-, Spanyol- és Olaszország, – illetve a kisebb termelõk – Ausztria, Magyarország és Szlovénia – ellenzik.

Az Eu a közelmúltban tette közzé a borpiaci reformját, aminek a leginkább kifogásolt tétele a kivágási támogatások mértéke. A kivágás nem old meg semmit. Ha kivágják a szõlõt mi lesz helyette? Mire fogunk borturizmust csinálni? Az Eu borpiaci reformjának másik nagyon égetõ gazdasági tényezõje az, az, hogy a szerkezeti átalakításban milyen Eu-s támogatásokat tudunk bevonni. Magyarország közel 2.5 milliárd forintnyi támogatás tudott mozgósítani a szakma számára, most úgy látjuk hogy ennek csak a töredékét sikerül megkapni – mondta Horváth Csaba.

Eddig is történtek kivágások az országunkban, de nem kampány jelleggel. A 60-as években volt jelentõsebb telepítés, az ültevény azóta tartósan csökken!

Az eredeti elképzelések szerint a borreform ügyében már ez év elsõ felében, a német elnökség ideje alatt, komoly elõrelépést kellett volna tenni. (A borreformmal kapcsolatos újabb terveket július elején ismerteti a biztos.) A borágazat átalakítása azonban nem halogatható sokáig.

Jelenleg az éves uniós bortermelés mintegy 15 százalékát kereslet hiányában lepárolják. A borágazat évi 1,2 milliárd eurónyi támogatásából félmilliárdot fordítanak lepárlásra.

A lepárlás nem olyan jó üzlet, mint az eu többi országában. Hiszen Franciországban, Olaszországban és Spanyolországban éves szinten 5-8 millió hektót párolnak le a borpiaci reform terhére, Magyarország ezt sosem vette igénybe – ismertette Horváth Csaba.

A Die Welt szerint a jelenlegi dotációs rendszert kihasználva például számos nagy spanyol gazdaság a tömegbor elõállítására, illetve az annak lepárlására szánt támogatások megszerzésére specializálódott. Olaszországban pedig számos borgazdaság az uniós támogatásokból bioüzemanyagokhoz kevert alkoholt állít elõ, amit Brazíliába exportálnak. Több tagállam komolyan bírálja Brüsszel azon tervét is, amely az európai bor világpiaci súlyának erõsítésére minden borászati eljárást, technikai vívmányt engedélyezne, amely nem ártalmas az egészségre. Így a bizottság lehetõvé tenné, hogy fahordók helyett fémtartályokban, faforgács hozzáadásával készítsenek borokat. Emellett Brüsszel azt is jóváhagyná, hogy a kaliforniai gyakorlathoz hasonlóan úgynevezett ízdizájnerek különbözõ eljárásokkal manipulálják a borok zamatát. Ám Horst Seehofer német agrárminiszter szerint az ilyen típusú borkészítés nem egyeztethetõ össze az európai borkultúrával.

A mi szakmánkban nem ízdizajnerrel dolgozunk, hanem somelie a neve, akinek az a feladata, hogy az étel, és bor között megtalálja a megfelelõ harmóniát – tette hozzá Horváth Csaba.

Forrás:
Híradó
http://www.hirado.hu