Szõlõbõl is elõállítható bioetanol

Évtizedeken át a szõlõnövekedés törvényeivel foglalkozott Babó Tivadar. Ehhez alanyként a rendszeresen metszés nélkül nevelt szõlõ szolgált. Amíg fürtjeik száma a metszett tõkéken termõkénél lényegesen nagyobb, addig beérõ hajtásaik hossza lényegesen kisebb. A hajtásrendszer mérete pedig a talajfolt termékenységéhez igazodott. A szakember mindezek alapján dolgozta ki az ágaskordon tõkeformát. Idõközben a tõkemûvelésmódról és a géprõl szóló nagyszámú publikációja mellett több bel- és külföldi szabadalmi oltalomhoz jutott. Számos szaklap közölt tudósítást is. Ezekben a kutató beszámolt a minõségi borszõlõ-termesztés gépesítésének lehetõségérõl. Az ágaskordon-rendszer kialakítása azonban 3-5 évet vesz igénybe. A tõkék termõfelületének méretét közben optimalizálni kell. Ehhez nagy figyelem és hozzáértés szükséges.

Babó kitartása és módszerének sikerességében való hite példaértékû. Évtizedes munkáját végül eredmény kísérte. Tanácsadóként megállapodást kötött a Danubia IP Innovációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-vel, és közösen kielemezték, melyek a már hasznosítható eredmények. Az ipari bevezetésre megérett az eljárás.

A munka eredményeként az ipari alapanyag termesztésénél a korábbiaktól eltérõ megközelítéssel, nagyobb területen, egységes eljárást dolgoztak ki. A minõségi borszõlõnél alkalmazott tõkeformától megkülönböztetésül ágas-bogas kordonnak nevezik. Ennek lényege a választott fajtájú tõkéknek az adott talaj- és éghajlati viszonyokhoz illeszkedõ egységes telepítése, a fõrügyeknek évenként kellõ idõben és adott szabályoknak megfelelõ mértékben történõ eltávolítása, valamint néhány további, a kordonrendszer kialakításánál figyelembe veendõ, de egyszerûen végrehajtandó mûvelet elvégzése. Ennek eredményeként a szõlõ kézi metszés nélkül önszabályozásra áll át, és a termelõ szinte egyetlen feladata, hogy a bõséges termést betakarítsa. Megfelelõ szõlõfajták választása esetén permetezésre, növényvédelemre és kapálásra csak esetleges jelleggel van szükség. A felismerés másik, nem kevésbé fontos része az is, hogy a termést gyümölcslé vagy alkohol, azaz bioetanol elõállítására hasznosítják. Megállapításuk szerint a szõlõ erre minden szempontból kedvezõbb paraméterekkel rendelkezik, mint bármely más növény. Ennek oka, hogy a szõlõ igénytelen, homokos és erodált talajon is jól megterem, gyökerei a talajt mélyen átszövik, megkötik, az ott lévõ nedvességet kiválóan hasznosítják. Telepítése pedig hosszú évtizedekig hasznot hajt.

A bor bioetanol elõállítására történõ használata már ismert megoldás. A hagyományos szõlõtermesztés azonban munka- és eszközigényes. Eladhatatlansága révén csupán így, a rossz minõségû alapanyagokat hasznosítják. A Babó-féle ágas-bogas kordonrendszerrel azonban gyökeresen más a helyzet. A bioetanol elõállításához használható igénytelen, a gombásodásnak ellenálló, rezisztens szõlõfajták telepítésével, a mûvelés igénytelenségével, a gépi betakaríthatósággal, végül a talajt és a környezetet kímélõ, hosszú éveken át nagy hozamot biztosító jellemzõivel a szõlõ sokkal olcsóbb és gazdaságosabban termeszthetõ, mint bármely más növényi kultúra. Ráadásul más növényi monokultúráknál a talajt és a környezetet károsító mellékhatások is jelentkeznek. Az ágas-bogas szõlõ telepítésével ez elkerülhetõ. Éppen gazdaságossága és a környezetet kímélõ hatásai miatt számolhatunk azzal, hogy Babó Tivadar ez irányú tevékenysége az itthon már nem jelentéktelen súllyal és tõkével rendelkezõ bioetanol-ágazat figyelmét felkelti. Remélhetõen a megoldás itthon, de nemzetközi méretekben is a „zöld olaj” bázisává válhat.

Forrás:
Napi Gazdaság
http://www.napi.hu