Szõlõ- és klímakonferenciát tartottak Kõszegen

A tárca környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelõs államtitkára azt mondta: éppen ezért támogatja a kormányzat kiemelten a szõlõültetvények szerkezetátalakítását, borászati gépek beszerzését és technológiai korszerûsítését, valamint a magyar borok minél szélesebb körû népszerûsítését, beleértve az Európai Unió tagállamait és az EU-n kívüli országokat is.

Az éghajlati változás korunk egyik legjelentõsebb problémája, mezõgazdasági és hidrológiai következményei is vannak, befolyásolják az egészségi állapotot, az élelmiszer-biztonságot, a borkultúrát – fûzte hozzá V. Németh Zsolt.

Azt mondta: számolni kell az átlaghõmérséklet emelkedésével, a csapadékhozamok csökkenésével és szélsõséges eloszlásával, a hõhullámos napok számának emelkedésével, és ezeknek a változásoknak a következményeként azzal is, hogy valószínûleg elõrébb kerül a rügyfakadás és a szüret is.

A szaktárca államtitkára a kõszegi Európa Házban neves hazai borászok, valamint meteorológusok elõtt mondta el köszöntõjét. A szakemberek évrõl-évre azért jönnek össze a határszéli városban, hogy az 1740-es évektõl vezetett „Szõlõ Jövésnek Könyve” ünnepségsorozathoz kapcsolódva – amikor ünnepélyes keretek között rajzolják be a szõlõhajtásokat a könyvbe – a klímaváltozásnak azokról a hatásairól beszéljenek, amelyek a szõlõtermesztõket és a borászok munkáját érintik.

Régi hagyomány

Huber László (Fidesz-KDNP), Kõszeg polgármestere arról szólt, hogy a szõlõkultúra évszázadok óta meghatározó jelentõségû a településen, a kõszegi gazdák büszkék jellegzetes boraikra.

Kitért arra is, hogy a Pannon Egyetem Georgikon Kara szeretné, ha Kõszegen felsõfokú mezõgazdasági képzés kezdõdhetne, amelyek része lenne borászok képzése is.

Németh Krisztina, a Kecskeméti Szõlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos fõmunkatársa, a konferencia egyik elõadója az MTI-nek elmondta: a szõlõtermesztés technológiája, feltételei folyamatosan változtak az elmúlt évszázadokban, de ez a folyamat napjainkban felgyorsult.

A magas – kordonos – mûveléssel a fagy veszélye megnövekedett, a hõmérséklet változásai, a páratartalom, a fokozatos melegedés, a növekvõ UV-B sugárzás, a csapadék szélsõséges változása, a hirtelen kialakuló jégesõk, az évszakok eltolódása hatással vannak a szõlõtermesztésre.

Ezek mellett új kártevõk, gombák és rovarok is megjelennek, amelyekkel szemben védekezni kell, a megszokott fajták helyett pedig a fagyot és a meleget is jól bíró szõlõfajtákat kell telepíteni, ami akár a magyar borokat is megváltoztathatja – mondta Németh Krisztina.

Forrás:
élelmiszeronline
http://www.elelmiszer.hu