Szõlõ-bor: nemzetközi botrány lesz?

Egyre kevesebb helyen lehet hasonló felvételt készíteni: a termelés gazdaságtalan volta miatt elkezdõdött a szõlõterületek parlagosítása. Még februárt írtunk, amikor együttes ülést tartott a Szõlõ-Bor Termelõi Csoportok Országos Szövetsége (elnöke az izsáki Oreskó Imre), a Hangya Szakági Szövetség elnöksége és számvizsgáló bizottsága. A 2004-es esztendõt értékelve megállapították: a még szerénynek sem nevezhetõ felvásárlási árak mellett megnõttek a növényvédelmi költségek, és ez elvitte a csekélyke hasznot is. A szõlõfajták többségénél az árak 25-50 százalékkal alacsonyabbak voltak az elõzõ évinél, vagyis csak a közvetlen ráfordításokat fedezték, az élõmunka díjáról lemondhattak a termelõk. Ugyanakkor a kifizetésekkor figyelmen kívül hagyták az agrárrendtartási törvény elõírásait, a pénzügyi teljesítés nem ritkán hónapokkal késõbb történik. A szerzõdéses fegyelem is egyoldalú: a felvásárlók a feltételeket (például: cukorfok) úgy módosították, hogy azokat csak kevesen tudták teljesíteni.

A tanácskozáson az is megfogalmazódott, hogy a nyugat-európai példákat kellene követni, vagyis a termelõk ne egyenként egyezkedjenek a felvásárlókkal, hanem – pozíciójukat erõsítendõ – a szövetkezésen vagy a szõlõtermelõk szövetségének képviselõjén keresztül tárgyaljanak. Igaz, a gazdák bizalmatlanok az új szövetkezésekkel szemben: nem látják még az elõnyeiket; nem rendelkeznek közös feldolgozóval, tárolóval, piacra kerülési lehetõségekkel. Ezek megvalósításához pedig nem számíthattak pályázat- és hitelkedvezményekre. Elhangzott: hosszú távon csak az érdekek összeegyeztetésével érhetõk el piaci sikerek. Szükséges a borhamisítás felszámolása és a számla nélküli kereskedelem kiszûrése. Megfelelõ intézkedések híján tartani lehet attól, hogy az elkeseredett termelõk az EU illetékes szerveihez fordulnak, hogy rendezzék a hazai abnormális állapotokat a szõlõ-bor szakágban.

Szóba került – ismét – a borászati melléktermék, a törköly kötelezõ lepárlása is, az, hogy a feladatra kevés a kunfehértói cég. És ha 100 kilométernél messzebbrõl kell odavinni a törkölyt, ráfizetnek a gazdák. Célszerû lenne tehát engedélyezni a törköly komposzttá feldolgozását helyben vagy körzetenként – a környezetvédelmi elvárások betartatásával.

Forrás:
Petõfi Népe
http://www.petofinepe.hu