Szerencsen mégsem lesz szalmaerõmû?

A múlt héten a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság elutasította [1] a zöld ombudsmannak a szerencsi szalmatüzelésû erõmûvel kapcsolatos beadványát, így az erõmû építési engedélye jogerõre emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a Hujber Ottó nagyvállalkozó – az MSZP vállalkozói tagozata egykori elnöke – érdekeltségébe tartozó BHD Hõerõmû Kft.-nek elvileg semmi nem áll az útjában ahhoz, hogy megépítse az eredetileg 50 megawattosra tervezett, a mostani elképzelések szerint 25 megawattos, húszmilliárd forintba kerülõ szalmatüzelésû erõmûvet.

A beruházó tárgyal

Ennek ellenére korántsem biztos, hogy a beruházás tényleg megvalósul. Hujber a múlt heti bírósági döntés után azt mondta az MTI-nek, hogy az építkezés elõkészületei tartanak. Az elmúlt két évben azonban a tereprendezésen kívül jószerével semmi nem történt, részben ezzel összefüggésben egyébként a múlt év elején csõdbe ment a BHD-vel a generálkivitelezésre szerzõdött Középületépítõ Zrt. Az MTI tudósítása szerint Hujber Ottó azt mondta, a beruházás áprilisban folytatódik, a kivitelezéshez a pénz adott, saját tõkébõl, illetve banki hitelbõl finanszírozzák a munkát.

Lapunknak viszont az elmúlt egy hétben ennél többet nem sikerült megtudnia. A BHD-nál azt mondták, a tervezett fejlesztésrõl csak Hujber Ottó nyilatkozhat, õt viszont egy hét alatt sem sikerült elérnünk: mobiltelefonját vagy nem vette fel, vagy ki volt kapcsolva, vagy át volt irányítva a titkárnõjéhez, akitõl mindig ugyanazt a választ kaptuk: a vállalkozó éppen tárgyal.

Az MVM-nél nincs napirenden

Elképzelhetõ, hogy a BHD a kivitelezés finanszírozásához keres partnert. A múlt év elején még úgy tûnt, hogy az állami kézben lévõ MVM Zrt. finanszírozhatja a tízmilliárdos nagyságrendû beruházást igénylõ üzletet. A cég 2008 õszi közgyûlésén az állami tulajdonos ugyanis – korábbi hírek szerint Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök környezetébõl érkezett ösztönzés hatására – úgy döntött, hogy bizonyos feltételek megléte esetén az MVM beszáll az erõmûépítésbe.

Az MVM-nél jelenleg nincs napirenden a projektben való részvétel – mondta Tringer Ágoston kommunikációs igazgató. Emlékeztetett arra: az ominózus tulajdonosi döntés számos feltételhez kötötte a projektben való MVM-részvételt. Az alapvetõ feltétel az volt, hogy a hatástanulmány mindenre kiterjedõen tisztázza azt: a tervezett létesítmény összeegyeztethetõ a régió világörökségi besorolásával.

Ez a múlt év elejére elkészült tanulmány számos aggályt fogalmazott meg a projekt koncepciójával kapcsolatban – mondta Tringer, hozzátéve: a beruházás öt nagyon fontos elvárásnak nem tett eleget. Ezt követõen ugyan tavaly volt még néhány egyeztetés az esetleges MVM-szerepvállalásról, ám ezek tavasszal abbamaradtak. Úgy tudjuk, Hujber Ottó a bírósági döntés óta nem is kereste az MVM-et azzal, hogy folytassák a tárgyalásokat, bár az ezzel kapcsolatos kérdésünkre Tringer Ágoston nem válaszolt.

A tokajiak törvényre várnak

Az elvileg világörökségi védettségû tokaji borvidéken ugyanakkor abban reménykednek, hogy nemcsak az állami cég döntésén múlik, lesz-e Szerencsen erõmû vagy sem. A Tokaj Reneszánsz Tokaji Nagy Borok Egyesülete és a Tokaji Bormívelõk Társasága által kiadott közlemény szerint a kialakult helyzet rámutat a hazai világörökségi értékek védelmét biztosító jogszabályok hiányosságaira, és a parlament évtizedes mulasztására. Hazánkban ugyanis 1985 óta – ekkor csatlakoztunk az UNESCO 1972-es világörökségi egyezményéhez – nem született meg a világörökségi törvény, és 2002 óta – ekkor lett Tokaj-Hegyalja a világörökség része – nem gondoskodtak a terület jogi védelmérõl.

A borászok a közlemény szerint abban bíznak: a kormány „mindent elkövet annak érdekében, hogy a hazánk nemzetközi kötelezettségvállalásait súlyosan érintõ, és a Tokaj-hegyaljai borvidék világörökségi értékeit visszavonhatatlanul károsító beruházás ügye megnyugtatóan lezáródjon”. Remélik azt is, hogy a parlament hamarosan elfogadja a már készülõ világörökségi törvényt.

Szerencsen kampánytéma lett az erõmû

A szerencsi önkormányzat csütörtöki ülésén a képviselõk többsége elfogadott egy nyilatkozatot arról, ami szerint a város továbbra is támogatja a beruházást. Koncz Ferenc, a megyei önkormányzat alelnöke pénteken sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy az erõmûnek már január óta termelnie kellene. Az építkezés két éve nem halad elõre, mégpedig jogi, engedélyezési vagy politikai okok miatt, hanem azért, mert a beruházó mögött nincs tõkeerõs partner – nyilatkozta Koncz lapunknak.

A fideszes politikus szavaira reagálva Rónavölgyi Endréné, Szerencs szociaista polgármestere közleményt adott ki, amelyben azt írta: harcolni fog a szerencsi iparfejlesztés, így az erõmû építése érdekében is. Megjegyezte azt is: „ismét hisztériakeltés kezdõdött az építkezés körül, amelybõl meggyõzõdésem szerint egyes politikusok kívánnak maguknak tõkét kovácsolni”.

Forrás:
Index.hu
http://www.index.hu