Szerencs kilépne a világörökségbõl

Érvényes volt Szerencsen a helyi véleménynyilvánító népszavazás, amit a költségek csökkentése miatt az önkormányzati választással együtt tartottak meg. A választási névjegyzékben szereplõ 8085 szerencsi közül 5134-en vettek részt a népszavazáson, amely így 63,5 százalékos részvétellel érvényes volt – írja az MTI.

A feltett kérdésre – „Fontosabbnak tartja-e a Szerencs hagyományaira épülõ iparfejlesztést és az ehhez kapcsolódó munkahelyteremtést, mint a világörökség védõzónájába történõ tartozást?” – 3781-en válaszoltak igennel, vagyis a szerencsiek 82,02 százaléka fontosabbnak tartotta az iparfejlesztést és az azzal együttjáró munkahely-teremtési lehetõségeket, mint azt, hogy a város a tokaj-hegyaljai világörökség része legyen.

A népszavazást egy olyan helyi civil szervezet kezdeményezte, amely az egyik támogatója volt az eddigi polgármesternek, az MSZP-s Rónavölgyi Endrénének. A politikus viszont a hálás témában megrendezett helyi referendum ellenére elbukott vasárnap, a szavazatok 41 százalékát kapta az 51 százalékot szerzõ fideszes Koncz Ferenccel szemben.

A kezdeményezéshez egy négy évvel ezelõtti beruházás ötlete vezetett. A város határában – és további kilenc településen – szalmatüzelésû erõmûvet épített volna a Hujber Ottó MSZP-s nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó BHD Erõmû Kft. A beruházás ellen 2007 óta folyamatosan tiltakoznak tokaji és hegyaljai civil – elsõsorban borászathoz kötõdõ és környezetvédelmi – szervezetek, de Sólyom László korábbi államfõ és Fülöp Sándor zöldombudsman is ellenezte a beruházást. Amit most már a BHD sem akar végigvinni, ezért, és a város vezetésében bekövetkezett változás miatt a mostani népszavazás eredménye ellenére egyelõre nem várható a szerencsiek kilépése a világörökségbõl.

A kezdeményezés elõzménye: Szerencsen egy befektetõi csoport munkahelyteremtéssel járó szalmatüzelésû erõmûvet kíván építeni, ezt többek között a tokaj-hegyaljai szõlészek, borászok, civil szervezetek ellenzik. Érveik szerint a világörökség részeként nyilvántartott történelmi borvidéken egy ilyen ipari létesítményt nem szabad felépíteni. A szerencsi önkormányzat azonban azzal is érvelt, hogy a városban a legutóbbi évekig cukorgyár mûködött, amelyet több mint száz évvel ezelõtt építettek.

Forrás:
Index
http://index.hu