Szakmaközi szervezet
A Szakmaközi Bizottság döntési jogosultsággal nem rendelkezik, de a területi alapon (borvidékek küldöttei) szervezõdött HNT-vel szemben a Szakmaközi Bizottság tagjai az ágazat szereplõinek más szempontok szerint (pl: nagyvállalat, egyéni vállalkozás, minõségi elvárások) alakult csoportjait képviselik.
1. A HNT által életre hívott Szakmaközi Bizottság tagjai:
– HNT
– Vindependent
– Pannon Bormûves Céh
– Magyar Szõlõ- és Bortermelõk Szövetsége
– Szeszipari Szövetség
– Önszabályozó Reklámtestület
– Magyar Marketing Szövetség
2. reprezentativitás – a HNT alulról felépített szervezet, amelynek célja az ágazat szereplõinek és érdekeiknek képviselete, az ágazat tevékenységének koordinálása, kapcsolattartás a kormányzati szervekkel, döntés elõkészítés és szakmai támogatás.
3. értékek-érdekek védelme – Szakmaközi törvény alapján, összehangolva, társadalmi megállapodásokkal, a tagok és a fogyasztók érdekeit egyaránt figyelembe véve, az alább meghatározott célokkal mûködik:
– növelni a termelés és a piac átláthatóságát. Figyelemmel a már megkötött szerzõdésekre, termelési költségekre, árakra – adott esetben árindexekkel kiegészítve –, mennyiségekre és szerzõdéses idõtartamra összesített statisztikai adatokat tesz közzé. Emellett a potenciális jövõbeli regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintû piaci fejlemények elemzésével elõrejelzéseket készít;
– elõsegíti a termékek forgalomba hozatali koordinációjának javítását elsõdlegesen, piackutatásokkal, jelentések közzétételével,
– az értékesítés javítása érdekében potenciális exportpiacokat kutat fel,
– szabványos szerzõdésmintákat dolgoz ki, például a felvásárlásokra vonatkozóan, különösen a tisztességes versenyfeltételek kialakítása és a piaci torzulások elkerülése érdekében,
– ösztönzi a kutatásokat, hogy a termelés innovatívabbá, ésszerûbbé és hatékonyabbá váljon, illetve a telepítések jobban illeszkedjenek a jövõbeni piaci igényekhez, a fogyasztói ízléshez, azaz a befektetések a piaci elvárásoknak jobban megfelelõ termékek elõállítására és forgalmazásra irányuljanak,
– az eredet megjelölések, minõségi védjegyek és földrajzi árujelzõk alkalmazásának támogatása, a meglévõk oltalma, ismertségük elõmozdítása,
– a forgalmazási szabályok meghatározása;
– közösségi és ágazati promóciós intézkedések koordinációja, újak fejlesztése;
4. Eddigi tevékenység, eredmények
1. EKAER
• szõlõ kikerül a kockázatos termékek körébõl
• egyszerûsített eljárás alkalmazásának lehetõsége (tárgyalás alatt)
2. NAK
• Tagdíjbevallás árbevétel megosztás alapján
• HNT képviselõi a földbizottságokban
• Korábbi évek befiztéseire fellebbezési lehetõség
3. piacszervezési intézkedés (ellenõrzési díj)
• minõségi termékek elõnyben, mert azokra nem vonatkozik a díj
• minõségi kategóriák közti váltás felfelé termelõk részérõl
4. új Jövedéki törvény
• kistermelõi státusz bevezetése (tárgyalás alatt)
• adminisztráció csökkentés (tárgyalás alatt)
5. adminisztrációcsökkentés
• ISZBIR fejlesztések – NÉBIH online kapcsolat HEGYIR-hez
• HEGYIR fejlesztések – tagok online fiókjai akta kezeléshez
• elektronikus származási bizonyítvány (fejlesztés alatt)
• forgalomba hozatali engedély kérelem (fejlesztés alatt)
6. hivatalos kapcsolatrendszer kialakítása minisztériumokkal, állami intézményekkel és szakmai szervezetekkel
• marketing és jogszabály elõkészítésben aktív résztvétel
7. szõlõár prognózis
• költségbecslés
• rendkívüli készletfelmérés
• termésbecslés
8. Felvásárlás
• szerzõdésminták elõkészítése
• információs rendszer kialakítása (fejlesztés alatt)
9. ágazati stratégia
• ütemezés
• helyzetfelmérés
• problémák összegyûjtése
• eddigi stratégiák tapasztalatai, értékelése
10. pályázatok, támogatások
11. szaporítóanyag utánpótlás
• stratégiában meghatározott kiemelt fajták elõtérbe helyezése, támogatása
12. oktatás, kutatás
• szakember utánpótlás gondok kezelése, kerekasztal összehívása
• borvidékek létszámigényének és az oktatásban részt vevõk számának felmérése, összehasonlítása
• szakma által meghatározott kutatási témák, alkalmazott kutatás elõtérbe helyezése
• munkacsoportok szervezése a szakterületek képviselõivel
13. Képviselet nemzetközi szervezetben (OIV)
Sajtóközlemény
Június folyamán olasz sajtóforrásokból a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa arról értesült, hogy az olasz Cantine Brusa borászat – az egyik legnagyobb olasz borászat, amely több hazai importõr beszállítója – készleteit, az olasz hatóságok zárolták és jövedéki törvénysértés miatt eljárást indítottak ellene. A vizsgálatok jelenleg is folynak.
A hazai polcokra kerülõ termékek minõségvédelme a HNT és tagjai számára rendkívül fontos, ezért szervezetünk azonnal jelezte az olasz importborokkal kapcsolatos aggályait a Földmûvelésügyi Minisztérium és a NÉBIH felé.
A HNT felkérte a hatóságokat, hogy a betárolt, vagy már forgalomba került tételek esetében egyaránt kiemelten ellenõrizzék az olasz eredetû borokat, és azt tartalmazó tételeket, a magyar fogyasztók, a borászok és a kereskedõk érdekében.
Az ügyrõl beszerzendõ további információk és a várható további intézkedések megismerése érdekében a HNT felvette a kapcsolatot az olasz társszervezetekkel.
A HNT egyúttal felhívja a tagjai figyelmét, hogy amennyiben olasz eredetû, különösen az érintett cégtõl származó termékekkel rendelkeznek, úgy saját érdekeik védelmében, ezeket a készleteket zárolják, a már kiszállítottakat vonják vissza a polcokról és vegyék fel a magyar hatóságokkal a kapcsolatot, hogy az esetleges, nem önhibájukból fakadó, törvénysértéseket elkerülhessék!
A HNT célja, hogy a hazai kereskedelemben csak és kizárólag megfelelõen ellenõrzött minõségû termékek kerülhessenek a polcokra. Ezért is ösztönözzük évek óta a kereskedõket, hogy a magyar termelõk borait részesítsék elõnyben beszerzéseiknél, hiszen azok a NÉBIH szigorú ellenõrzési eljárásainak messzemenõen megfelelnek.
Köszönhetõen, az FM által egy éve szakmaközi szervezettként elismert HNT megszerzett jogosultságainak, az a tavalyi évben bevezette, majd az FM közremûködésével kiterjesztette az ellenõrzési díjat, így az ilyen gyenge minõségû termékek behozatala korlátozott. A HNT ezen díjnak köszönhetõen rendelkezik továbbá azokkal a forrásokkal, amelyekkel pénzügyileg is támogatni tudja, hogy a NÉBIH hatékonyan folytassa le az ellenõrzéseket a mostani esetben is.
Az Országgyûlés Mezõgazdasági bizottsága Szõlõ- bor- pálinka albizottságának utolsó értekezletén a NAV által közölt adatok szerint 2011-ben 1 millió hektolitert meghaladó mennyiség volt az import, 2012-ben a 700 ezer hektolitert haladta meg ez a mennyiség, és 2013-ban 520 ezer hektoliter, 2014-ben 374 ezer hektoliter. Idén a június 1-jéig terjedõ idõszakban 109 ezer hektoliter mennyiségû bor behozataláról szól a statisztika, itt az Olaszországból történõ behozatalról van szó. Ez nagyjából 20 és 30 százalékos évenkénti csökkenést jelent a lédigbor behozatalban. A tavalyi év viszonylatában, tehát 2013 és 2014 között 28 százalékkal csökkent ez a jellegû borbehozatal.