Szakma nélküli bordisputa

A bormarketing régóta húzódó kálváriájának újabb állomása volt április 20., amikor ismét kiderült, hogy belátható idõn belül nem lesz pénz a magyar borok közösségi szinten történõ népszerûsítésére. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) a mai napig nem tette lehetõvé, hogy a Bormarketing Kht. számára hozzáférhetõ legyen a literenkénti 8 Ft-os forgalomba hozatali járulék, amely az Agrármarketing Centrumhoz (AMC) folyt be. A jelenlegi helyzetet nem javította az sem, hogy a csütörtöki tanácskozásra nem volt minden fontos szervezet hivatalos. Amint Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) fõtitkára elmondta a Deluxe Magazinnak, „a Pannon Bormíves Céh mint szervezet direkt módon nem kapott meghívót, a tagjai valószínûleg kaptak értesítést”. Emlékezetes hogy, a HNT a Pannon Bormíves Céhhel együtt alapította meg közel egy esztendeje a Magyar Bormarketing Kht-t, ezért meglepõ, hogy a szervezet hivatalos formában nem kapott értesítést.

Az április 20-ai tanácskozáson részt vett Sirman Ferenc, az FVM kabinetfõnöke is, aki ismét aláhúzta: az agrártárca a szõlõ- és borágazatot kiemelt területnek tartja. Ezzel szemben a híressé vált literenkénti nyolc forint a mai napig nem érkezett meg a Bormarketing Kht. számlájára, jóllehet Sirman Ferenc február elején azt hangoztatta, a bormegállapodásban foglaltak szerint „a borászok által befizetett összeg az Agrármarketing Centrumhoz folyik be, ahonnét három naptári napon belül utalják a Bormarketing Kht. számlájára.” A szõlõ- és borágazat kiemeltsége ott is megkérdõjelezõdik, hogy egy fontos szakmai konferenciára nem hívják meg az összes szervezetet.

Jelentõs probléma emellett az is, hogy az egyre élesebbé váló globális konkurenciaharcban a magyar borok teljesen védtelenül, marketing nélkül kénytelenek helyt állni. Ebben a helyzetben indítványozta egy éve a szakma a jövedéki adó bormarketingre való felhasználását, ugyanis elégedetlenek voltak az AMC-vel, az állami szervezeti érdekképviselettel. Ezt követõen a borászok aláírták a bormegállapodást a kormánnyal, amelynek értelmében a literenkénti nyolcforintos befizetéseket nem elõre, hanem félévenként, a jövedéki készletelszámolás során kellene befizetni a borászoknak -, ám egy régi törvény módosítása híján ez nem léphetett életbe. A helyzet ekkor sem változott, a pénzek továbbra sem folytak be az ágazatba.

Ezzel egyidõben az Agrármarketing Centrum közleményben vázolta fel annak hátterét, hogy miért nem érkezett meg a másfélmilliárd forintos összeg a Bormarketing Kht.-hoz. Az AMC ügyvezetõ igazgatója, Pál József a a Bormarketing Kht. számlájára át nem utalt nyolc forintokkal kapcsolatban megjegyezte: a jövedéki adó átkonvertálása marketingtámogatássá számos jogi, Európai Uniós és elszámolási problémát is felvet. Az európai mércével kevésnek mondható másfélmilliárd forintot ugyanakkor éppen az állami bürokrácia miatt nem lehetett közösségi bormarketingre fordítani. A jogszabályt pedig nem a borászok fogadták el, a probléma megoldására már többször is ígéret érkezett az agrártárca felõl, ám mindezidáig nem történt semmi.

A borfórumon Hajdu Zoltán, a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) igazgatója hangsúlyozta: a szõlõültetvények kivágására az elmúlt borpiaci évben mintegy 2,5 milliárd forint, azaz mintegy 10 millió euró állt rendelkezésre, az idén ez a támogatási összeg az elõzõ évivel azonos mértékû. A pénzt azonban Magyarország az Európai Uniótól kapta ültetvénykivágásra, telepítésre pedig nem érkezik támogatás az EU-tól, de a magyar kormánytól sem, ami továbbra sem nevezhetõ eredménynek. Ugyanakkor ahhoz, hogy ne fogyjon magyar szõlõtermõ terület, Bencze András, a Magyar Szõlõszaporítóanyag Termesztõk Szövetségének elnöke szerint évente 2000 hektár telepítésére lenne szükség.

Horváth Csaba a borfórumon kitért arra is, hogy az agrárintézményi rendszer sem tudta mindig teljesíteni a vele szemben támasztott elvárásokat. Példaként említette a támogatásokhoz való nehézkes hozzájutást, továbbá az ágazat számára fontos jogszabályok elfogadásának elmaradását. Horváth Csaba megemlítette, hogy nem került az országgyûlés elé a múlt évben sem a bortörvény, sem a hegyközségi törvény módosítása. Ezekre pedig szükség lett volna, egyrészt a hegyközségi szervezet mûködésének korszerûsítése, másrészt a borral kapcsolatos törvényi szabályozások pontosítása miatt – hangzott el a fórumon.

A disputa a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), a Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE), valamint a Mezõföldi Agrofórum Kft. közös szervezésében zajlott, az elõadások anyaga kiadvány formájában fog megjelenni.

Forrás:
Deluxe
http://www.deluxe.hu