Spórolhatnak a borászok

Egy hónappal ezelõtt Gráf József agrárminiszter még azt ígérte, a tárca olyan törvényjavaslatot készít elõ, mely garantálja: a januártól megszûnõ jövedéki adót felváltó, ugyancsak nyolc forintot kitevõ új \”borteher\”, a forgalombahelyezési járulék hatvan százalékát egy új, kifejezetten e célra a szakmai szervezetek által alapított közhasznú társaság kaphatná meg – mondták az Indexnek borászok. Gere Attila, villányi borász szerint az ígéret több hónapos lobbimunka eredménye volt, hiszen maga az ötlet is szakmai körökben született meg. A Magyar Bormarketing (MB) kht.-t idén tavasszal a Pannon Bormíves Céh, a Borakadémia, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT), a Magyar Szõlõ- és Bortermelõk Szövetsége hozta létre. Tudott volt, hogy az uniós elõírások miatt a bor jövedéki adóját meg kell szüntetni, a szakma azonban nem akarta egyszerûen megspórolni a nyolc forintos literenkénti tételt. A javaslat úgy szólt, az éves szinten több milliárdot (négymillió hektóliteres éves termeléssel számolva 3,2 milliárdot) kitevõ összeg szolgáljon egy központi marketing alap, ill. a borhamisítások ellen új eszközök finanszírozására.

Bormarketing másképp

Mert bormarketing elvben ugyan eddig is volt, ahogy ellenõrzés is, a szakmai szervezetek azonban elégedetlenek ezek színvonalával. \”Csöbörbõl vödörbe\” – jellemezte a helyzetet Gere Attila, aki szerint a törvénytervezet jelenlegi formája szerint a jövõben is \”a borászoknak kell kuncsorognia, hogy az állam legalább a pénz egy részét szakmailag indokolt, jó célokra költse\”. Ugyanakkor tartanak attól is, hogy a nyolc forint kisebb része, az ellenõrzésre fordítandó három forint is egyszerûen felolvad az OBI, az Országos Borminõsítõ Intézet (OBI) költségvetésében, pedig az eredeti cél az lett volna, hogy egy vámosokat, apehosokat és az OBI-t egyaránt magába foglaló borkommandó szûrje ki a kocsmákról és a polcokról az adózatlan vagy hamisított tételeket. Azt, hogy a szakma a célok kérdésben szinte egységesnek tekinthetõ jelzi: az MB kht.-hez az alapítást követõen csatlakozott számos szervezet, köztük Magyar Független Szõlõ- és Bortermelõk Országos Szövetsége (Vindependent), a két tokaji szervezet, a Tokaj Rennaissance és a Tokaji Vinum Hungaricum, az egri és alföldi borászok szövetsége, a Borutak szövetsége, a Borrendek Szövetsége és a Magyar Bortelepülések Egyesülete.

Felesleges az aggodalom?

Az ígéret, a megállapodás továbbra is áll – mondta az Indexnek Karakas János, szocialista országgyûlési képviselõ, a mezõgazdasági bizottság tagja, akihez az ügyben az agrártárca irányította lapunkat. A képviselõ hangsúlyozta: a törvényhez készülõ miniszteri rendeletben kell majd arról rendelkezni, hogy az összegre a kht. lesz jogosult, és arról is, hogy a felhasználást illetõen milyen ellenõrzési jogosítványokat kap a minisztérium. Nem tudok arról, hogy a tárcánál akár csak gondolkodnának más megoldáson – hangsúlyozta lapunknak a képviselõ, aki azt ugyanakkor elismerte, a rendelet elõkészítésének már el kellett volna kezdõdnie, de egyelõre – bár már egyeztetni kéne róla – még arról sem tud, hogy a vázlata meglenne.

A késés kiskaput eredményez – úszhat a pénz jelentõs része

A késés azonban a törvényt is érinti: Magyarországon az adókat és járulékokat elõíró szabályok legkorábban a kihirdetésüket követõ 45 nappal léphetnek hatályba, e követelménynek az új járulékot elõíró módosítás is megfelel. A jövedéki adó megszûnésérõl az idõben elfogadott és kihirdetetett adótörvények rendelkeznek, így január elseje után a nyolc forint ezen a címen nem lesz beszedhetõ. Az új járulékot elõíró törvényt azonban még el sem fogadta a parlament, a törvényjavaslat egyelõre részletes vitára vár, így a kihirdetéséig még több hét is eltelhet. Ez viszont azt jelenti, hogy a 45 napos kihirdetéstõl számított hatályba lépésre legkorábban január második felében, akár csak a hónap végén kerülhet sor, a jövõ év elsõ heteit tehát ex-lex állapot jellemzi majd. Aki ekkor ad be forgalombahozatali engedélyt – melyhez elég az adott tételbõl hat üveget benyújtani az OBI-hoz – semmilyen címen nem kell, hogy befizesse a nyolc forintos tételt.

Hosszabb távon azonban éppen hogy rosszul járnak emiatt a borászok: míg a jövedéki adót a jövedéki jegy megváltásakor kellett fizetni, az új rendszerben egy adott, akár évek alatt kifutó tétel után egyszerre kell minden literre befizetni a nyolc forintot, ami pedig az állandó tõkeproblémával és hosszú megtérülési idõvel szenvedõ ágazatban komoly fennakadásokat okozhat.

A kiskapu létét elismerte Karakas János is, aki szerint azonban ez nem jelent majd komoly kiesést: egyrészt \”nem feltételez ilyen komoly spekulációt\”, fogalmazott, másrészt hangsúlyozta, a forgalombahelyezési engedélyek 50 százaléka száz hektó alatti tételekre vonatkozik, további harminc százalék pedig 300 hektó alatti tételekbõl jön össze. Az Indexnek borászok ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet: éppen a nagyüzemek lehetnek azok, akik könnyen és nagyobb tételekre vonatkozóan tudják kihasználni majd a joghézagot, hiszen akár az értékesítésben évek alatt kifutó, most készülõ jelentõs tételekre spórolhatják meg a járulékot.

Az uniós borok után is fizetni kell

Karakas János szerint az interregnumnál nagyobb problémát jelentett volna, hogy az eredeti törvényjavaslat egy másik kiskaput is kínált volna: a magyar borászok megtehették volna, hogy nem itthon, hanem egy másik tagállamban kérik a borok bevizsgálását, ahol csak a vizsgálati díjakat kell megfizetni, a literenkénti nyolc forintos járulékot nem. A képviselõ szerint ezt egy – a mezõgazdasági bizottságban az ellenzék által is támogatott – módosító javaslattal sikerül elkerülni: a kiegészítés minden Magyarországon forgalomba kerülõ borra vonatkozóan elõírja a forgalombahelyezési díjat. A külföldi, illetve külföldi, de uniós borokra is: ez utóbbiakkal kapcsolatban felvetett azon kérdésünkre, hogy ez nem ütközik-e uniós szabályokba, hiszen elvileg minden, az unió bármely országában már a forgalombahelyezési engedélyt elnyerõ termék szabadon forgalmazható minden tagországban, Karakas János azzal érvelt, hogy e nélkül éppen a magyar borok kerülnének versenyhátrányba a hazai piacon, így az egységes teher miatt nem ütközik uniós elõírásba a járulék. Az összeg ráadásul a minden Magyarországon forgalomban levõ bor szempontjából fontos részben hazai marketing, illetve ellenõrzési célokat szolgál.

Forrás:
Index
http://www.index.hu