Sikeresek voltak a VITOUR program ruszti megbeszélései

A hét világörökségi helyszín mindegyike képviseltette maggát: Val de Loire ( Franciaország), Felsõ-Közép Rajna Völgye ( Németország ), Fertõ-Neuseedler See ( Ausztria ), St. Emilion ( Franciaország ), Cinque Terre ( Olaszország ), Duoro Völgy ( Portugália), Tokaj Történelmi Borvidék ( Magyarország ), megfigyelõkét megjelent egy svájci várományos világörökségi borvidék képviselõje is.

A jelenlévõk megállapították, hogy az INTERREG III/C programban vállalt kötelezettségeiknek eleget tettek, elkészült 70.000 közös kiadvány, életre keltették a www.vitour.org közös honlapot, aminek – egyenlõre – csak a struktúrája van meg, de felölteni a tagországoknak kell információkkal németül, angolul, franciául. Jelenleg csak a váz van fent. A tagországok megkapták azokat a jelkulcsokat, amelyekkel a programot megnyithatják és elhelyezhetik a kulturális eseményeiket, borászataikat, vendéglátó egységeiket, közös programjaikat. A történelem és a bor bemutatása is kiegészítésre vár.

A kiadványok gyorspostával hamarosan megjelennek a zempléni Tourinform irodákba. A felsorolt „elitcsapat” szerepelné, mindenképpen a tagországok idegenforgalmi vonzerejét, és jobb megismerését szolgálni.

A program iránt nagy érdeklõdést tanúsított az ORF1 Osztrák Közszolgálati Televízió, aki a felvett interjúkat, már a konferencia alatt a TV Híradóban le is közvetítette.

De ugyancsak érdeklõdést mutatott a Burgerlandi Közszolgálati Rádió és a nyomtatott sajtó is.

A konferencián döntés született arról, hogy a tagországok tovább kívánják folytatni a közösen elvégzett munkát, s elsõsorban a borászatra, a marketingre és az idegenforgalomra fognak koncentrálni. Természetesen mindezek mellett kisebb jelentõségû közös dolgok is bekerülnek a közös a pályázatba, így tokaji javaslatra, az erózióvédelem közös megoldására is sor kerülhet az olasz partnerrel, akik szintén erõsen szenvednek ettõl a problémától, de Ruszton például teljesen elhanyagolható.

Elfogadták Tokaj polgármesterének azt a javaslatát is, hogy ne csak a hét partner pályázzon együtt, hanem azt tekintsük közös fõprogramnak, keretnek, de legyenek – esetlegesen – egymás közt alakuló bilaterális kapcsolatok is. Mondott is erre egy konkrét javaslatot. Tokaj város a környezetvédelmi ártalmak érzékelésére, mérésére, regisztrációjára és az abból levonandó konzekvenciákra közösen kíván pályázni a Corvinus Egyetemmel. A Pisai (Olasz Egyetem) képviselõje bejelentette, hogy csatlakozó partnerként szívesen részt venne a tokaji projektben.

Március 26-án – délután – Májer János egy prezentációval lepte meg a résztvevõket azzal, hogy egy jól megszerkesztett és látványos diasorozatot mutatott be a Tokajban tervezett, Világörökségi Borvidéki Bormúzeumról. Szólt az épület alatt elhelyezni szándékozott Bortrezorról ötletérõl is, amely mindenkinek megmozgatta a fantáziáját. Valamennyi tagország bejelentette, hogy a projektben részt kívánnak venni, – egyenlõre – szándéknyilatkozat kiadásával a pályázat beadásához, de természetesen a megvalósítás során, egy helyi múzeumi szakember közremûködésével és az építész szakmai segítségével a múzeumot is nemzetenként szeretnék feltölteni és látványossá akarják tenni.

Májer János a prezentáció mellet magával vitte – digitálisan – a már rendelkezésre álló engedélyes terveket, amelyekrõl a múzeumi célra igénybeveendõ helyiségek alaprajzi és magassági méreteik levehetõk, tudvalevõ legyen pld, hogy melyik helyiségekben hol lesznek nyílászáró szerkezetek. A jelenlévõk többsége a digitális anyagot lemásolta helyi adathordozóra, míg az ilyennel nem rendelkezõk CD-n kérték megküldeni az adatokat. A végleges nemzetek közötti felosztás – a következõ konferencián – dõl el Toursban (Franciaországban).

A ruszti konferencián nem született döntés az új pályázat gesztorának a személyérõl. Nagy eséllyel Felsõ Közép Rajna vidéke kandidálhat, s valószínû, hogy ebben közmegegyezés lesz.

Egyébként Toursban valamennyi országból nem csak szakemberek lesznek jelen, hanem választott politikusok is, akik egy olyan közös nyilatkozatot fognak közé tenni és aláírni, amelyben kinyilatkoztatják, hogy a VITOUR programnak folytatódnia kell, mindazokkal az elemekkel, amely az egymás jobb megismerését, egymás borainak jobb piacra jutását fogják szolgálni, amely mellett nem hanyagolható el a turizmus szerepe. Felvetõdött a nagy nemzetközi kiállításokon való közös részvétel gondolata is. A résztvevõ világörökségi helyszínekre olyan sztenderdeket is szeretnének elfogadni, amelyek minden tagország érdekét szolgálják, de korlátozásokat senkire nézve nem jelenthetnek. Fontosnak tartották a természeti és az építészeti, a termõtáji örökség megõrzését, s elutasítanak minden olyan otromba beavatkozást a világörökségi területeken, azok pufferzónáiban, amely a fizikai és kémiai, de fõleg az épített örökség megõrzésével szemben álnak, s rombolnak. A Toursi találkozón számos magas rangú politikus, franciaországi miniszter és az UNESCO legmagasabb rangú képviselõi is részt fognak venni, ezzel is demonstrálva az ellen, hogy a gátlástalan finánctõke – számos országban – a munkanélküliség hamis illúziójával, a nemzeti értékeket tönkre akarja tenni.

Toursban várható, hogy számos nemzetközi dekralációt nyilvánosságra akarnak hozni, különös tekintettel a közelgõ júliusi, Canadában megrendezésre kerülõ UNESCO kongresszus számra megfogalmazott ajánlásokkal. Ugyancsak a Francia városban zárják le a következõ pályázat céljainak utolsó elemeit.

A rusti konferencia zárása során valamennyi ország képviselõje megköszönte az Osztrák partnerek nagyszerû szervezési munkáját, s azt, hogy olyan feltételeket biztosítottak az alkotó munkához, amely ideális volt mindeni számára. Közös nyilatkozatban megállapítottak, hogy Ausztria nagy gondot fordít a világörökségi területeinek megóvására, kezelésére, a szervezet fenntartására. A ruszti konferencián részt vet a világhírû borakadémia igazgatója is, aki szóban és a helyszínen is bemutatta képzési profiljukat és lehetõségeiket, és „eldicsekedett” nemzetközi elismertségükrõl. Talán még egy dolog volt meglepõ nekünk magyaroknak, hogy valamennyi szomszédos országunk közül, csak Ausztriában nem szégyen a magyar zászlót nyilvános helyen elhelyezni, magyarul beszéli, vagy a feliratokat magyarul feltüntetni. Ha rákérdezünk erre a természetesnek tûnõ furcsaságra, akkor csak annyit válaszolnak – nagyon egyszerûen – „ mit szégyelljenek a történelmük részébõl”!

Májer János

Forrás:
Tokaj.hu
http://www.tokaj.hu