Reklám híján pincében marad a bor

Urbán András, a hegyközségek nemzeti tanácsa fõtitkárának adatai szerint tavaly 300-400 millió forintot költöttünk bor-marketingre, de évi 1-1,5 milliárd forintra lenne szükség. Enélkül a magyar bor versenyhátrányba kerül. Ma 63 százalékos vámmal védjük a piacunkat, ez a csatlakozást követõen a palackos borok esetében 9 százalékra csökken. A kiélezett versenyben már tavaly is több európai bornagyhatalom szenvedett komoly veszteségeket. Mi lesz a magyar borokkal? A gyengülõ pozíció megtartásához állami kedvezményekre és a gazdák közös marketingjére van szükség.

A balatonboglári borvidék csaknem átfogja a megye teljes szõlõtermesztését. A BB mellett ma több olyan borház és pincészet található, amelyik kiváló minõségû borokat készít, még-sincs a borvidéknek ehhez méltó hírneve, keseregnek a borászok.

Az ellentmondást növeli, hogy vannak olyan borász személyiségek, mint Légli Ottó, Konyári János, Gádor Dénes, akik nevet szereztek a nemzetközi borpiacon, ennek hatása azonban itthon még nem érzékelhetõ. A szakértõk meggyõzõdése, hogy ezek a nevek emelik fel a borvidéket, a közös marketing azonban csak szép gondolat maradt.

Mészáros Lászlóné, a borvidéki hegyközségi tanács titkára részt vett a balatoni borrégió megalapításának elõkészítésében. Az összefogást éppen a közös marketing igénye sürgette, de több mint egy év alatt a szándéknyilatkozatnál nem jutottak elõbbre. Nem tudtak megállapodni a minõségi kategóriákban és a szavazati arányokban sem. Ugyanez látható a balatoni borutak együttmûködésében is. Komáromi Ferenc, a borvidék szaktekintélye állítja, pénzkérdés az egész. Az elmúlt évben 1 millió forintot költött borainak reklámozására, de ez szinte semmi eredményt nem hozott. Hiányolja azokat a szakembereket is, akik segítenék a marketinget. A hegyközség alkalmasnak látszana a közös reklám összehangolására, de a tagok többsége szõlõtermesztõ és sokallja a versenyek szervezésének költségeit is. Meggyõzõdése, ha annak idején a BB a termelõk tulajdonába kerül, ma más pozícióban lenne a borvidék. A közös marketing igénye ugyan nõ, de a szõlõ jövedelmezõségének hiánya miatt a pénz kevés.

Sokkal kevesebb pénzzel számolhatnak azok a kistermelõk, akik a borvidéken kívül gazdálkodnak. Ilia Csaba csurgói hegybíró elmondta: a körzetükben nem is termelnek piacra, mert a kistermelõk számára is ugyanolyan költséges a piacra jutás, mint a nagyüzemeknek. A hegyközségek mellett viszont olyan hegyigazda-egyesületek mûködnek, amelyek már a közös marketingre is költenek. Részt vesznek a turisztikai kiállításokon és a különbözõ fesztiválokon is. Kolber István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke azt mondta: lesz pénz a bormarketing támogatására a hamarosan megjelenõ pályázatokban.

Forrás:
Somogyi Hírlap
http://www.somogyihirlap.hu