Persányi Miklós a kötelezõ betétdíj mellett
A miniszter jelezte, hogy a hulladék-viszaváltás jelenleg érvényes önkéntes formája nem váltja be a hozzá fûzött reményeket.
A hulladékká vált csomagolások és egyéb hulladékok kötelezõ visszavétele ökológiai, szociális, munkahely-teremtési és köztisztasági szempontból is elõnyös lenne – mondta Persányi Miklós.
Szavaiból kiderült, hogy a politikai akarat több oldalról megvan a betétdíj-rendszer módosítására, az ügyben a gazdasági és a civil szervezetekkel egyeztetett módon kell döntést hozni.
A miniszter szerint jövõ év végéig véglegessé válik a módosítás formája. A rendszer fõként italcsomagolásokra, valamint az elemekre és akkumulátorokra is kiterjedhet.
Persányi Miklós számára „megfelelõ” verzió lehet egy olyan, cégekkel létrejövõ megállapodás, amelynek biztosítékául szolgálna a betétdíj. Amennyiben az érintett iparágak szereplõi önkéntes újrahasznosítási vállalásaikat nem teljesítenék, akkor lépne hatályba a pénz ellenében történõ, kötelezõ hulladék-visszavétel – magyarázta Persányi Miklós. Utalt arra, hogy ha a megállapodásról nem sikerül megegyezni, akkor az állam jogszabályban kénytelen elõírni kötelezettségeket.
Borsányi-Bognár Levente, a szaktárca fõosztályvezetõ-helyettese az MTI-nek elmondta, hogy a jövõbeni egyeztetések kiindulási alapjául szolgálhatnak az Európai Unió által 2012-re elõírt újrahasznosítási arányok. Ezeket ugyanis az országnak, így a cégeknek is a betétdíj-rendszertõl függetlenül be kell tartaniuk.
Az anyagában történõ újrahasznosítást tekintve 2012-re mûanyagnál legalább 22,5 százalékra, üveg esetében pedig 66 százalékra kell növelni a kibocsátáshoz viszonyított arányt. Jelenleg a mûanyag esetében 19 százalék, üvegnél pedig 16 százalékos mértékû az újrahasznosítás.
Viszkei György, a csomagolási hulladékgazdálkodást koordináló Öko-Pannon Kht. ügyvezetõ igazgatója értetlenül áll a módosítási szándék elõtt. Az MTI-nek elmondta: a kötelezõ betétdíj nem illeszkedik az évek óta sikeresen fejlõdõ szelektív hulladékgyûjtés koncepciójába, és ellentmond a termékdíj-szabályozásban foglalt szándékoknak is.
Kifejtette: a kötelezõ betétdíj esetén az emberek nem a sarki színes kukákba, hanem a boltokba vinnék vissza palackjaikat, üvegeiket, így az egyre jobban kiteljesedõ szelektív hulladékgyûjtési rendszer hatékonysága romlana.
A termékdíj-rendszer újratölthetõ csomagolásokat ösztönzõ részével szerinte azért nem lenne összhangban, mert az „egyutas”, betétdíjas termékek ennél a modellnél is olcsóbbak maradnának, mint az államilag ösztönzött újratölthetõk. Ezért a fogyasztók továbbra sem keresnék azokat, nem lenne értelme gyártásuknak – tette hozzá Viszkei György.
Szilágyi László, a Hulladék Munkaszövetség vezetõje az MTI-nek hangsúlyozta: támogatják a betétdíj kötelezõ bevezetését, fõként az „egyutas” italcsomagolásokra. Németország bebizonyította, hogy ez a leghatékonyabb útja a hulladékgyûjtésnek és újrahasznosításnak. A tapasztalatok szerint a gazdasági ösztönzõ hatására az utcákról lényegében eltûntek a korábban szanaszét heverõ, eldobott csomagolási hulladékok.
Magyarországon jelenleg évente 4,5-4,7 millió tonna települési hulladék keletkezik, amelynek tömege tíz éve nemigen változik, ám az italos csomagolóanyagok terjedés miatt térfogata másfélszeresére nõtt. A szaktárca célja a növekedés megállítása, és lehetõleg csökkentése.
Forrás:
MTI
http://www.mti.hu