Pannon Borutak a világhálón

Sajnos Frittmannék egyedül nem elegek ahhoz, hogy turisták ezreit mozgassák meg erre a borrégióra, ehhez társak kellenek, társprogramok és a borút márkázott tagjaivá kell válni sok-sok pincészetnek, csak összefogással adhatunk újra ismertséget a magyar boroknak!”- ehhez a megoldásra váró feladathoz kívánt sok sikert a borszakma tagjainak Font képviselõ úr.

Erdõsi Mária, a Duna Borrégió Borút Egyesület titkára elõadást tartott a Dél- Alföldön és a Bácska térségeiben a borutakra alapozott integrált minõségi turizmusfejlesztésrõl. Bemutatásra került a „Magyarország – Szerbia és Montenegró Szomszédsági Program”, mely projekt megvalósítása elõsegítené a határ két oldalán található szõlészeti- borászati, egyéb borturisztikai szolgáltatók, valamint az abban érdekelt szervezetek fejlõdését, úgy hogy elsõsorban információkat ad.

A projekt célja: hogy a projekt eredményeként létrehozott nyomdai, és virtuális marketing eszközök célzott terjesztésével növekedjen a határ menti régióban a turisták, valamint új vállalkozások száma, és a vállalkozások között élénküljön az üzleti kapcsolat.

Mindkét országban évszázadokra visszanyúló történelme van a borászatnak, de a fejlettségük eltérõ és technológiákban is különbségek vannak. Viszont a szerb kormány már megkezdte a támogatások folyósítását, sõt új szõlõültetvények telepítését vállalta magára úgy, hogy a gazdáknak csak a földterületet kell biztosítaniuk hozzá. Sok szõlõfajta termesztése megjelenik mindkét régióban: Kadarka, Chardonnay, Ezerjó, Olaszrizling , Irsai Oliver, Cserszegi Fûszeres, Cabernet sauvignon, Merlot, Muscat Ottonel, Cabernet Franc, Kékfrankos.

A konferencia hallgatói kapták meg elsõként az új borturisztikai térképet, amely jelöli a magyarországi és a szerbiai pincészeteket, szolgáltatókat. Újdonság, hogy a pincészetek adatai mellett megtalálhatók a pontosabb tájékozódást szolgáló GPS koordináták. Kiadványok, katalógusok és a közös, háromnyelvû honlap szerkesztése folyamatban van.

Mindkét ország elkészítette azt a helyzetfelmérõ tanulmányt, mely útmutatóként szolgál az új, borutakra alapozott turisztikai termékcsomagok kialakításához.

A program keretében 2 tanulmányútra került sor, melyen 15 magyar és 15 szerb szakemberekbõl álló csoport ismerkedhetett az aktuális külföldi állapotokkal és konzultálhatott a szõlészeti – borászati- turisztikai helyzetképrõl.

A minõségbiztosítás garanciája a Borturisztikai szolgáltatásokat minõsítõ tábla. A Duna Borrégió Borút Egyesület logójával ellátott kerámia tábla jelzi a látogatóknak, hogy az adott pince, megfelel a Borút Egyesület Minõsítési Szabályzatában megfogalmazott minõségi feltételeknek.

Erdõsi Mária és Milica Vracaric, Alma Mons Ltd. Igazgatója is egyetértet abban, hogy a mai napon nem projektet zárnak, hanem elkezdik a tovább gondolkodást együtt.

Milica Vracaric, projektvezetõtõl a konferencia résztvevõi hallhatták, hogy a szerb térségben a borkultúra hírtelen fejlõdése vehetõ észre, hiszen a fiatal borászok újítani kezdtek mind a fajtákat, mind a borok íz világát illetõen, megjelentek az éttermekben és a kereskedelmi forgalomban is a külföldi (chilei, ausztrál, francia…) borok. A jelenlegi új szõlõtelepítésben is felfedezhetõek az õshonos fajták mellett a világiak. Ebben az erõteljes fejlõdésben, pedig helye van az együttmûködésnek is! „Hiszen a szõlõtõkének nincs hazája, a bornak, pedig nincs állampolgársága!” – mondta Milica Vracaric és meginvitálta a magyarokat a hazájába, hogy gyõzõdjenek meg õk is arról, hogy mennyire finomak a boraik, mint ahogyan õ is meggyõzõdött a magyar borok „szépségérõl”!

Varnu Erne, szerb tartományi szintû helyettes államtitkár beszédében sok sikert kívánt a magyar borászoknak ebben a zûrzavaros helyzetben és reméli, jobb lesz a helyzetük. Úgy látja, hogy ebben a térségben nem csak egy Hófehérkére és hét törpére lenne szükség, hanem több Hófehérkére és sok-sok törpére, akik összefogással és szorgalmas munkával eredményre juthatnának. Varnu úr meggyõzõdött róla, hogy Magyarországon „lehet kenyeret dagasztani”, hiszen van hozzá liszt, élesztõ, só és víz is, tehát ki fognak tartani, ezen projekt mellett, és eredményt fognak általa elkönyvelni.

Végezetül Dr. Sidlovits Diána, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szakreferens kifejtette elõadásában „A közösségi marketing lehetõségeit a borpiaci reform tükrében”. Kiváló közösségi marketing stratégia építhetõ a palackra, de sajnos ezt még Magyarországon kevés borvidék alkalmazza (Tokaj), pedig a palack elsõdleges kommunikációs eszköznek számít! A Languedoc-i stratégia részletes ismertetése után megtudtuk, hogy rövidesen hasonló stratégia kiépítése kezdõdik a borrégiókban, ami átgondolt, koherens lesz és biztosítja a magasabb hozzáadott érték érvényesítését a piacon.

A konferencia zárásaként, Erdõsi Mária bemutatta a Borút Egyesület elkövetkezõ négy hónapra tervezett promóciós kampánytervét, melynek fõ gondolata az internet nyújtotta lehetõségek kihasználása, valamint a fogyasztói bizalom és a termelõi hitelesség megõrzése.

Forrás:
Objektív Hírügynökség
http://www.objektivhir.hu