Õsszel feszültséggel teli szüret várható

Mindezek miatt szinte biztosra vehetõ, hogy feszültségekkel terhes lesz az idei szüret. Az sem kizárt, hogy egyes borvidékeken a szõlõ egy részére nem akad majd vevõ. A helyzeten sokat javítana, ha 15-20 százalékkal emelkedhetnének a magyar borok évek óta stagnáló árai. Az alapanyag, az energia és a szállítás költségeinek növekedése mindenképpen indokolná ezt. Nem beszélve a jövedéki adó mértékének idei emelésérõl, amely közel egymilliárd forintot vett ki az ágazat zsebébõl. Ha a piac nem fizeti meg a szõlészek-borászok kiadásait, tovább csökken majd a hazai szõlõültetvények területe, ami két-három esztendõ múlva a hazai borok jelentõs drágulásához vezethet – állapította meg a szakember.

A törkölyfelvásárlással összefüggõ gondok továbbra is fennállnak. A mezõgazdasági és vidékfejlesztési hivatal közel 40 ezer tonna törköly felvásárlására hirdette meg a lepárlók számára a pályázatát, miközben legalább 70-75 ezer tonna melléktermék keletkezik egy-egy szüret alkalmával. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) április óta hiába kéri a kormányt, próbálja meg elérni Brüsszelben, hogy az EU az idén adjon felmentést a törköly összegyûjtésével kapcsolatos rendelkezés alól.

Beigazolódni látszanak a jövedékiadó-emelést bíráló piaci szereplõk év elején hangoztatott aggályai: ez év eddigi értékesítési adataiból kiderül, hogy a szeszes italok drágulásával együtt lényegesen megemelkedett az illegális csatornákon keresztül elõállított borok mennyisége, miközben a termékek minõsége drasztikus romlást mutat. A borhamisítás elharapózása miatt a költségvetést is lényeges bevételkiesés éri. Már a jövedéki adó emelésérõl szóló rendelet kihirdetésekor hangsúlyozták a gyártók és a kereskedõk, hogy az általuk kifogásolt lépés a termékek minõségi romlásán túl csak a szürke- és feketegazdaság további erõsödését fogja eredményezni, pluszbevételt nem hoz a költségvetésnek. Az idei évben elvégzett minõségellenõrzési eredmények is ezeket az aggályokat támasztják alá: a legfrissebb kimutatások szerint az olcsóbb árfekvésû borok 43 százaléka nem felel meg a minõségi követelményeknek. Legutóbbi ellenõrzéseik során összesen 210 borászati terméket vizsgáltak meg az Országos Borminõsítõ Intézet (OBI) szakemberei. A vizsgálat kimutatta, hogy a termékek jelentõs része annyi hozzáadott cukrot tartalmaz, ami egyértelmûen a hamisítás tenyéré utal.

Horváth Csaba, a vizsgálatot finanszírozó Hegyközségek Nemzeti Tanácsának fõtitkárhelyettese hangsúlyozta: a teljes magyar bor kínálaton belül más arányok valószínûsíthetõk, ám a drágább borok között is jelentõs százalékban vannak forgalomképtelen termékek. A nem megfelelõ minõség miatt most tíz borászati üzemet zártak be a hatóságok – tette hozzá a fõtitkárhelyettes. Az egyre terjedõ illegális elõállítás miatt a borászati cégek arra kérik a borminõsítõ intézetet és a bor-elõállítás felügyeletét ellátó földmûvelésügyi tárcát, hogy mielõbb szigorítsa meg a már forgalomba hozott borok ellenõrzését. A bortermelõ vállalatok bejelentették: amennyiben az OBI nem fokozza az ellenõrzést, úgy az EU megfelelõ szerveihez kénytelenek fordulni a kéréssel. A már forgalomba hozott borok ellenõrzésének szigorítását kéri az OBI-tól, illetve a felügyeletet ellátó földmûvelésügyi tárcától mintegy harminc, a borvidékek kétharmadát reprezentáló borászati cég – tájékoztatta a távirati irodát az egri hegybíró.

A borhamisítás alapját adó cukor elharapózott feketekereskedelme miatt a Vám- és Pénzügyõrség, valamint az APEH augusztus elsejétõl összehangolt intézkedéssorozatot indított a vámszabályokba ütközõ magánimport visszaszorítására.

Forrás:
Drink
http://www.drink.hu